Nicolae Ciucă és Klaus Iohannis egyformán a román állam kisebbségek iránti „toleranciáját” dicsérte
Fotó: Gov.ro
A kisebbségei jogok „megvédéséről”, minél befogadóbb és toleránsabb társadalom kiépítéséről értekezett Klaus Iohannis államfő és Nicolae Ciucă miniszterelnök egy szász rendezvényen, az erdélyi németek három évtizeddel ezelőtti kiárusításáért azonban egyikük sem követte meg a mára vészesen megfogyatkozott közösséget.
2022. július 31., 17:472022. július 31., 17:47
2022. július 31., 21:312022. július 31., 21:31
Románia továbbra is megvédi kisebbségei jogait és érdekeit, és egy minél befogadóbb és toleránsabb társadalom kiépítésére törekszik – jelentette ki Klaus Iohannis államfő vasárnap a Szászkeresztúron (Criţ) zajló Haferland (Zabföld) kulturális fesztiválon. Nicolae Ciucă a rendezvényen azt mondta, Erdély a tolerancia és az etnikumok békés együttélésének mintaképe Európában. „A 2022-es év Romániájában értékelik és támogatják a nemzeti kisebbségek kultúráját és hagyományait, a társadalom elismeri ezek értékét. Egy modern és demokratikus társadalomban a kultúrák közötti párbeszéd magától értetődő, és a jólét forrásává válik. Románia továbbra is megvédi kisebbségei jogait és érdekeit, és egy minél befogadóbb és toleránsabb társadalom kiépítésére törekszik” – fogalmazott az államelnök a Brassó megyei település kulturális rendezvénysorozatán.
A román államfő hozzáfűzte, a hatóságoknak, különösen a helyi önkormányzatoknak, a polgárokkal együtt meg kell érteniük, hogy felelősséggel tartoznak a hagyományok megőrzéséért és a kultúrtáj hitelességének védelméért, hogy a jövő generációi megismerhessék, megértsék és értékelhessék identitásuk gyökereit.
„A turizmus és a tematikus rendezvények kiválóan alkalmasak a kulturális örökséghez való hozzáférés ösztönzésére és biztosítására, és ez mind országos, mind helyi közösségi szinten igaz. Történelmünk, hagyományaink és kultúránk akkor válik kulcsfontosságú gazdasági értékké a befektetések vonzása szempontjából, ha elismerjük, tiszteletben tartjuk és felelősségteljesen népszerűsítjük azokat” – hangsúlyozta Iohannis, és hozzátette: mindezek miatt a kulturális turizmus előmozdítására szánt pénzforrások, különösen az európai alapok megfelelő felhasználása a közigazgatási célon túlmenően erkölcsi kötelességgé is válik.
Nicolae Ciucă és Klaus Iohannis köszönti egymást a szász kulturális fesztiválon
Fotó: Gov.ro
A kormányfő gratulált a szász közösségnek a szomszédai – a székelyek, magyarok és a románok – iránt az idők során tanúsított „konszenzuskereső hozzáállásához”. „Erdély a tolerancia és az etnikumok békés együttélésének mintaképe Európában, és erre önöknek is büszkéknek kell lenniük, mivel ez a pozitív kép nem alakulhatott volna ki a szász közösségnek a szomszékokkal és barátokkal szemben a konszenzust és a megértést kereső hozzáállása nélkül” – mondta a miniszterelnök az ünneplő közösségnek.
„Szeretnék gratulálni Önöknek, az egész szász közösségnek, amiért a jó együttélést és a megértést tartották fontosnak szomszédaikkal – a székelyekkel, a magyarokkal és a románokkal – szemben, és hogy példát mutatnak egységből, tiszteletből és méltóságból ebben az etnikai sokszínűség által jellemzett térben” – fogalmazott a román kormányfő.
Azt már sem a román miniszterelnök, sem az – egyébként szász származású – államfő nem hozta szóba, hogy a román állam a kommunista diktatúra idején egyszerűen kiárusította az erdélyi szászokat és svábokat a Német Szövetségi Köztársaságnak (NSZK). A Nicolae Ceauşescu vezette rezsim által fejpénzért eladott romániai németek közül elenyésző számban tértek vissza szülőföldjükre, így a második világháború után még 400 ezer főre rúgó német közösség az 1989-es rendszerváltás után nem sokkal már csak 111 ezer német nemzetiségű személyt tartottak nyilván Romániában, míg a legutóbbi, 2011-es népszámláláson 36 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek.
Romániában és Németországban is csak civil kezdeményezésre folyik tényfeltárás arról, miként árusította ki a kommunista rezsim az erdélyi szászokat és svábokat az NSZK-nak. A Ceauşescu által eladott németek közül kevesen tértek vissza szülőföldjükre.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
szóljon hozzá!