A kolozsvári bíróság szóvivője, Petre Urs a Krónika érdeklődésére elmondta: az ítélet indoklása húsz napon belül készül el, de a fellebbezés ettől függetlenül a tíznapos határidő előtt benyújtható. „A kolozsvári táblabíróságtól kérni fogom a mostani ítélet hatályon kívül helyezését, valamint azt, hogy a perújrafelvételnek elvben helyt adva tegye lehetővé, hogy a régi és az új bizonyítékok elemzésével szülessen korrekt ítélet” – reagált az ítélet hírére a Krónikának Kincses Előd ügyvéd. A csütörtökön Magyarországon tartózkodó marosvásárhelyi jogi szakértő közölte: május 16-án tér haza, 17-én pedig postázza a táblabíróságnak a fellebbezést, amelyet már a per-újrafelvételi kérelem április 26-i, érdembeli letárgyalását követően – negatív döntés esetére – előkészített.
Tények és zavarok
Wass Albert fia, Czegei Wass András megbízásából Kincses Előd azt kívánja elérni: tárgyalják újra a kolozsvári népbíróság által 1946. március 13-án az 1946/1. számú iratcsomóban emberiség elleni bűntett vádjával távollétében halálra ítélt Wass Albert író perét. A korabeli vádak szerint Wass Albert és édesapja, Wass Endre bujtották fel Cege katonai parancsnokát, Pakucs hadnagyot négy vasasszentgotthárdi személy – Iosif Moldovan, Ioan Câþiu, valamint a zsidó származású Mihály Eszter és Mihály Rozália – kivégzésére. Ugyancsak Wass Albert utasította Csordás Gergely hadnagyot, az Omboztelkén beszállásolt honvédek vezetőjét tizenegy helyi román lakos agyonlövésére. Ezekhez az 1940. szeptember 23-i gyilkosságokhoz azonban Wass Albertnek semmi köze nem volt, érvelt Kincses Előd. Állítását a román honvédelmi, illetve a külügyi tárca levéltárából származó, eddig ismeretlen korabeli dokumentumokkal támasztotta alá. Az ügyészség képviselője szerint ezek azonban semmi újjal nem szolgálnak, a Wass-iratcsomóban található bizonyítékok elegendők az író bűnösségének igazolására. Kincses szerint viszont az új bizonyítékok indokolttá teszik a perújrafelvételt, mert azok 1946 márciusában nem álltak a kolozsvári népbíróság rendelkezésére.
A marosvásárhelyi ügyvéd szerint 1946-ban alig tizenhat nap alatt több helyszín több cselekményében vádolt 64 személy ügyében mondtak ki ítéletet, így aligha születhetett minden részletet mérlegelő korrekt ítélet. A Wass-pert kutató kolozsvári történész, Vekov Károly a tegnapi ítélet kapcsán a Krónikának elmondta: furcsa, hogy a kolozsvári bíróság még az író perének dátumát is elhibázza, a határozat szerint ugyanis Wass Albertet nem 1946-ban, hanem 1948. március 13-án ítélte halálra a népbíróság.
Hiányos iratcsomó
Kincses Előd szerint a korabeli dokumentumok egyike sem bizonyítja, hogy Wass Albert részt vett volna az 1940. szeptember 23-i, vasasszentgotthárdi és omboztelki kivégzések előkészítésében, illetve az ezekre való felbujtásban. „A román titkosszolgálat korabeli jelentései szerint csak az egyik Wass gróf utazott át Cegéről Vasasszentgotthárdra, ő pedig Wass Endre volt, Wass Albert édesapja. A dokumentumok szerint Wass Endre a gyilkosságok előtt egy nappal átkocsikázott Vasasszentgotthárdra, ahol a Schillig-kastélyban elszállásolt magyar tisztikar tagjaival találkozott, de ezek a források sem bizonyítják, hogy Wass Endrének köze lett volna a másnapi kivégzéshez” – részletezte Kincses Előd. Az ügyvéd szerint a dokumentumok egyikéből sem derül ki, hogy Wass Albert is Vasasszentgotthárdra vagy Omboztelkére ment volna, vagy köze lenne a kivégzésekhez, az azonban igen, hogy az omboztelki kivégzések felbujtója egy Körösi és egy Szokács nevű helyi civil lakos volt. „Az 1946. márciusi per során Körösit felmentették, helyette pedig a vádiratban eredetileg nem is szereplő Wass Albertet ítélték távollétében halálra” – magyarázta Kincses Előd.
Orosz Krisztofer Levente RMDSZ-es alpolgármester a Krónikának elmondta: idén nem szerveztek ünnepségsorozatot, de jövőre nagyszabású rendezvénnyel, köztük magyar jellegű eseményekkel is megünneplik a 700. évfordulót.
Egy román-török cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Nyárádszereda (Miercurea Nirajului) és Sóvárad (Sărățeni) közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – tájékoztatott szerdán a szállításügyi miniszter.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) szerdán kiadta a megbízást az észak-erdélyi autópálya (A3) Bisztraterebes és Bihar közötti szakasza kivitelezésének elindítására.
Antiszemita és rasszista jelszavakat festettek az egyik aradi zsidó temető sírköveire, néhányat közülük meg is rongáltak aradi és borosjenői illetőségi fiatalok, akiket őrizetbe vett a rendőrség.
Egy feltételezhetően a Maros folyóba esett férfit keresnek Maroshévízen – közölte szerdán a katasztrófavédelem.
Tricentenáriumát ünnepelte a kolozsvári piarista (egykori jezsuita) templom május 13-án, kedden délután.
Csütörtökön elkezdődnek az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának építési munkálatai – jelentette be a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
Különböző közösségi eseményeken kínál lehetőséget találkozásra, mélyebb beszélgetésekre, a Szentírás megismerésére és akár otthonos, barátságos étkezésekre is a kolozsvári Kőszikla gyülekezet, amelynek egyik alapítójával, Bálint Dáviddal beszéltünk.
Június 2. és 19. között több vonat menetrendje, illetve pályája módosul a Székelyföldön, valamint a Bánságban és a Partiumban a vasúti infrastruktúrán végzett javítási, felújítási munkálatok miatt.
Az európai útra való szavazásra buzdít a megalapításának 444. évfordulóját ünneplő kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).