Osztályzattal vagy anélkül? A legfontosabb, hogy a gyerekek megszeressék a mozgást
Fotó: Barabás Ákos
Az oktatási törvény testnevelésórákra vonatkozó tervezett módosításai veszélybe sodorják a testnevelésórákat – kongatták meg a vészharangot a tornatanárok. A lapunk által megszólaltatott testneveléstanár szerint félő, hogy lesznek tanintézetek, ahol egyáltalán nem tartanak majd tornaórát. Ám Kallós Zoltán, az oktatási minisztérium államtitkára megkeresésünkre kifejtette, éppen a mozgás ösztönzését tartják szem előtt a változtatásokkal.
2022. augusztus 12., 08:192022. augusztus 12., 08:19
2022. augusztus 12., 08:202022. augusztus 12., 08:20
Veszélyben a tornaórák – szögezte le nyílt levelében a Vrancea megyei testnevelő és sporttanárok egyesülete. Felhívták a figyelmet az oktatási rendszer reformját célzó, jelenleg közvitán levő törvénytervezetben rejlő buktatókra, és arra kérték a szülőket és a sportolókat, hogy támogassák az iskolákban a tornaórák megtartását, mert a tantárgy veszélybe kerül a finanszírozás hiánya és a hibás döntések miatt.
Farkas Csaba Kovászna megyei szaktanfelügyelő a Krónika megkeresésére elmondta, a Vrancea megyeiek megmozdulása nem elszigetelt, országszerte lobbiznak a testneveléstanárok, zajlanak az egyeztetések a politikummal, hogy a tervezett módosítások ne kerüljenek be az új oktatási törvénybe.
nem értenek egyet azzal, hogy az iskolák vezetőségére bíznák, bekerül-e a tornaóra a tantervbe, valamint azzal sem, hogy a tornaórán nem jegyet, hanem megfelelt/nem felelt meg minősítést kapnának a gyerekek. Azt is kifogásolják, hogy az iskolai sportklubok és a gyerekek palotái átkerülnének az önkormányzatokhoz, így az ott dolgozók elveszítenék a pedagógusi státust.
Az új közoktatási és felsőoktatási törvény jelenleg közvitán lévő tervezetének visszavonását kéri a tanügyminisztériumtól a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR).
Ezeknek a módosításoknak a tornatanárok szerint súlyos következményei lennének a következő nemzedékekre nézve, különben is egyedi helyzetet teremtenének európai viszonylatban. Kifejtik, ha a tornaórán a gyerek megfelelt/nem felelt meg minősítést kap, még csak nem is kitűnő, jó, elégséges, elégtelen értékelést, az másodrangú tantárggyá fokozza le a testnevelést, diszkriminálja a többi tantárggyal szemben, a diákokat nem ösztönözné, hogy megfelelő intenzitással vegyenek részt az egészségük szempontjából kiemelten fontos órákon.
Az a tény, hogy a tanintézetek vezetésére bíznák a tornaórák meglétét, meglátásuk szerint oda vezethet, hogy egyes iskolákban egyáltalán nem tartanának testnevelésórát. Az a tény pedig, hogy az iskolai sportklubok és a tanulók palotái átkerülnek az oktatási minisztérium fenntartásából az önkormányzatokhoz, oda vezethet szerintük, hogy anyagi megfontolásból elveszítenek országszerte több ezer szakembert, akik a versenysport alapjait fektetik le, hiszen ők válogatják ki és képezik a tehetséges fiatalokat.
Fotó: Veres Nándor
Félő, hogy ha az iskolaigazgatókra bízzák a döntést, nem lesz tornaóra, vagy tovább csökken a számuk – érvelt megkeresésünkre Farkas Csaba. A testnevelés szaktanfelügyelő kifejtette, általában az iskolákat az alapján értékelik, hogy milyen eredményeket mutatnak fel a diákok a cikluszáró vizsgákon, így sok esetben a vizsgatantárgyakra fektetik a hangsúlyt, a testnevelés emiatt háttérbe szorul.
„Most ugyan a tanterv kötelező része a tornaóra, de még így is előfordul, hogy elemi tagozaton a tanítók matematika- vagy románórát tartanak a tornaóra helyett. Ha nem adnak jegyet, csak minősítik a diákokat, azzal elveszítenek egy pluszmotivációt, hiszen a gyerekeknek jól jön, ha a jó osztályzat emeli az általánosukat. További veszélyt rejt, hogy ha a sportklubok átkerülnek az önkormányzatokhoz, és a polgármester nem tartja fontosnak a sportot, dönthet úgy, hogy nem költ erre közpénzt” – vázolta az aggodalmakat Farkas Csaba.
Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter azt mondja, naponta kap halálos fenyegetéseket, de nem hagyja, hogy az érzelmek eluralkodjanak rajta, és folytatja a tanügyi rendszer mélyreható reformját.
Eközben nálunk az általános iskolában heti két tornaóra van, a középiskolában pedig egy, és még ez is veszélybe kerülhet a módosításokkal. A szakember meglátása szerint amikor egyre több a túlsúlyos ember, amikor a pandémia következményeként egyre inkább eluralkodott a mozgásszegény életmód, inkább ösztönözni kellene a tömegsportot, növelni kellene a tornaórák számát.
„Középiskolában is legalább heti három tornaórára lenne szükség, növelni kellene a finanszírozást, a felszereltséget, hiszen jelenleg a legtöbb iskolában csak atlétikával foglalkoznak, mert ahhoz nem kell felszerelés, hiába tartana a tanár például tenisz- vagy pingpongórákat, hogy változatossá tegye a kínálatot, megszerettesse a mozgást, ha nincs, amivel dolgozzon” – mutatott rá Farkas Csaba, aki szerint mindez oda vezethet, hogy csökken az átlagéletkor, és az ország nem költ ugyan a testnevelésre, a sportra, de annál több pénz fogy majd el gyógyszerre, a különböző betegségek kezelésére.
Fotó: Veres Nándor
„A tervezet közvitán van, és éppen az a cél, hogy mindenki elmondja az álláspontját, és az oktatási törvény végleges változata ezek alapján áll össze” – húzta alá Kallós Zoltán, az oktatási minisztérium államtitkára, amikor a tornatanárok aggodalmairól kérdeztük.
„Nem mindenki rendelkezik kitűnő fizikai adottságokkal, előfordult, hogy a gyerekek azért kérnek orvosi felmentést, hogy az átlagukat ne rontsa a testnevelésjegy” – mutatott rá a szakpolitikus. Hangsúlyozta, a tervezetet éppen olyan elgondolásból állították össze, hogy minden diákot mozgásra, a tornaórán való részvételre ösztönözzenek.
Jelentősen változtat az érettségi vizsgán az új oktatási törvény tervezete, amelyet a szakminiszter szerint szerdán bocsátanak közvitára.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás