Fotó: Pixabay.com
Jelentősen változtat az érettségi vizsgán az új oktatási törvény tervezete, amelyet a szakminiszter szerint szerdán bocsátanak közvitára.
2022. július 12., 18:442022. július 12., 18:44
Sorin Cîmpeanu keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a kilencedik osztályt a 2023/2024-es tanévben elkezdő diákok új rendszer szerint érettségiznek majd. A tervezet értelmében egy, minden szak számára közös írásbeli vizsga lesz, amelyen román nyelv és irodalomból, matematikából, természettudományokból, történelemből, földrajzból, valamint társadalom- és humántudományokból mérik fel a végzősök tudását.
Az érettségi része lesz emellett két nyelvvizsga, illetve a digitális kompetenciákat felmérő vizsga.
A sikeres vizsga feltétele a legalább 6-os jegy megszerzése az írásbeli vizsgán (a kisebbségekhez tartozó érettségizők esetében a magyar nyelv és irodalom vizsgán is), továbbá legalább az „önálló felhasználó” szint elérése a nyelv-, illetve a digitális kompetenciákat felmérő vizsgán.
Emellett lehetőség lesz egy opcionális írásbeli vizsgára is, a szak függvényében kijelölt tantárgyból. A miniszter szerint az opcionális írásbeli vizsga az érettségizők további fejlődését, kivételes képességeik bizonyítását hivatott szolgálni, és nem feltétele a sikeres érettségi vizsgának.
A 2024-től érvénybe lépő előírás szerint a főgimnáziumok a helyek 90 százalékára hirdethetnek felvételi vizsgát, a fennmaradó 10 százalékot a jelenleg is alkalmazott számítógépes elosztással kell betölteniük. Az elképzelések szerint a felvételit az országos képességfelmérő vizsga előtt kell majd megszervezni.
A tehetséggondozó szakoktatásra ez az előírás nem vonatkozik, ez esetben marad az 1-től 10-ig történő osztályozás.
Fontos újításként említette a miniszter, hogy a tervezet szerint az 5-8. osztály tanulmányi átlagát nem fogják figyelembe venni a középiskolai felvételinél – írja az Agerpres.
Számos újdonságot tartalmaznak mind az oktatási folyamatra, mind pedig az oktatási rendszer megszervezésére vonatkozóan a szerdán közvitára bocsájtandó oktatási törvénytervezetek.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!