Több hónapos tervezési időszak után közel két évig zajlanak felújítási és restaurálási munkálatok a Hunyadiak egykori birtokán
Fotó: MTI/Bíró István
Kívül-belül megújul Erdély egyik legjelentősebb műemlék épülete, a vajdahunyadi vár, ahol november elején kezdődnek el a restaurálási munkálatok. Az uniós forrásokból megvalósuló beavatkozás 19 hónapig tart, de a gótikus lovagvár a felújítás idején is látogatható lesz.
2019. október 31., 16:542019. október 31., 16:54
Több hónapos tervezési időszak után elkezdődhet a Vajdahunyadi vár európai uniós forrásokból finanszírozott külső és belső felújítása, közölte a Hunyad megyei város polgármesteri hivatala. A városvezetés még év elején írta alá a tervezési és kivitelezési szerződést az európai uniós forrásokból megvalósuló, mintegy 5 millió eurós beruházásra, a napokban elkezdődött az építőtelep kialakítása. Az állványokat, építőanyagokat szállító kamionok épp egy jeles évfordulón vonultak be a várkertbe,
Az építőtelep felállítása után novemberben lát munkához a kivitelező, a CORAL Kft, Construcții Unu Rt és Remon Proiect Kft cégek alkotta konzorcium, és amíg az időjárás megengedi, a várfalak megerősítésén, restaurálásán dolgoznak. A 19 hónapig tartó külső és belső felújítás során a falakat és födémeket is megerősítik, újjáépítik, gondosan vigyázva arra, hogy ne sérüljön a műemlék eredeti arculata – hangsúlyozta közleményében a városvezetés.
A beavatkozás idejére a lovagvárban található múzeum nem zár be, de a restaurálási folyamatot úgy szervezik majd meg, hogy minél kevésbé zavarja a látogatókat, ígérik. Ami nem lesz könnyű, ugyanis az alig kétéves felújítás során
De az Ókaputoronyban, a Kaputoronyban, a Kapisztrán-toronyban és a Nebojsza- (szerbül azt jelenti, ne félj) toronyban is dolgoznak majd a munkások. A Királylépcső-toronyban található csigalépcsőn, a várudvar kútján, a gyilokjárón (védőfolyosón), a kazamaták konyhájában és a kápolnában szintén várható beavatkozás. A helyreállítási munkálatok a Zólyomi- és Bethlen-szárnyra, a Fehér-rondellára, a lovagteremre is kiterjednek, utóbbi egy ideig zárva lesz a látogatók előtt. Felújítják az erdélyi diéták helyszínéül szolgáló terem 17. századi freskóit, valamint a vár más falfestményeit is. Emellett az erődítmény több, jelenleg kevésbé megközelíthető termét újítják fel és nyitják meg a látogatók előtt. A modern kor elvárásainak megfelelően korszerűsítik a mosdókat is, és a jelenlegi gáz alapú melegítés helyett elektromos fűtésrendszert szerelnek be.
A restaurálási folyamat alatt is látogatható lesz Erdély legszebb lovagvára
Fotó: Gyulafehérvári Caritas archívuma
A Vajdahunyadi vár épületelemeire, tereire régóta ráférne a felújítás, mutattak rá a szakemberek a helyreállítást megelőző műszaki felmérést követően. Kiderült ugyanis, hogy az elmúlt évtizedekben meglazultak egyes boltozatok, több terem mennyezetén mély repedések keletkeztek, a belső udvarra néző homlokzatok beáztak, ezeket jókora falfelületeken penész borítja vagy pattogzik róluk a vakolat, és a lépcsők sem biztonságosak. Több teremben tönkrementek a fából készült nyílászárók, a padlózat, a mosdókban leváltak a csempedarabok, és a csatorna- és fűtésrendszer sem működik megfelelően. A nedvesség miatt a termekben található kődíszek, falfestmények és egyéb festmények, címerek állapota folyamatosan romlik. A lovagterem fa bútorzatára, kődíszeire és -padlójára is ráfér a helyreállítás, a csempekályhákat is restaurálni kell.
A gótikus lovagvár ugyanis jelentős bevételi forrás a városkassza számára, tavaly például 340 ezeren keresték fel. A felnőttek 30 lej ellenében látogathatják az erődítményt, de a fotózásért, túravezetésért és egyéb szolgáltatásokért külön fizetni kell. A nem biztonságos várbeli állapotokra már a létesítmény honlapján (castelulcorvinilor.ro) figyelmeztetnek, arra intik a látogatókat, hogy az erődítmény bejárásakor fokozottan figyeljenek, ugyanis a lépcsők, korlátok egyes helyeken veszélyesek, a kisgyerekekre pedig kiemelten vigyázni kell.
A „várak királya”
A Vajdahunyadi vár Erdély egyik legjelentősebb műemlék épülete, Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte. A hunyadi birtokot Luxemburgi Zsigmond magyar király 1409. október 18-án kelt oklevelében ajándékozta Vajk (Woyk) kenéznek, Hunyadi János apjának. A Wikipédia szócikke szerint a család ezután emelte a mai vár elődjét, kormányzósága idején Hunyadi János is itt élt feleségével, Szilágyi Erzsébettel, ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá. 1618-ban az iktári Bethlen család tulajdonába került, a 17. század elején Bethlen Gábor, majd Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin építette át. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyet, majd katonai célokat szolgált, 1784-ben a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-féle parasztfelkelés elől. 1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte a felújítását, a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget, majd 1854-ben ismét tűz pusztított az épületben. 1868-ban közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást. Eredetileg Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította, akik a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani”. Mégpedig úgy, hogy egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek, mások helyére újakat toldottak. Napjaikban múzeum működik benne, belső tereiben történelmi, régészeti és néprajzi kiállítás látható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat Bánságra, Erdélyi nyugati részére és Olténia délnyugati térségeire.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter péntek este arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy Mircea Fechet környezetvédelmi miniszterrel, Tánczos Barna pénzügyminiszterrel és Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkárral együtt terepszemlét tartott Parajdon.
A csíkszentdomokosi születésű, Nyíregyházán szolgáló György Alfréd kamilliánus szerzetes lesz a 2025-ös csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. György Alfréd nem mindennapi élettörténetéről, hivatásáról nyilatkozott több sajtóorgánumnak.
Megkezdte pénteken négynapos székelyföldi látogatását a magyar államfő. Sulyok Tamás Gyimesfelsőlokon kosárlabdázott is az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum diákjaival.
Van, aki nem veszi komolyan, hogy a segédmotoros kerékpár vezetéséhez is jogosítvány kell. A Szilágy megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatója szerint a tetten ért segédmotorosok is bűnvádi eljárást, sőt börtönt kockáztatnak.
Ütlegelés vagy egyéb erőszakos tettek gyanúja miatt vizsgálódik a rendőrség egy Temes megyei iskola 58 éves tanárnője ellen. A pedagógus felpofozott egy hetedikes diáklányt, aki rollerrel ment be az osztályterembe, majd sértegette őt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!