Javasolják, hogy a biztosítási szerződésekbe kerüljön be egy záradék, amely szerint a biztosítókat is bevonják az orvosok ellen indított polgári jogi felelősségre vonási perekbe.

„Romániában műhiba esetén az orvos gyakran egyedül találja magát a bíróságon. Bár a nemzetközi szervezetek – például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – rámutatnak, hogy elsősorban a rendszerhibák – korlátozott emberi erőforrás, elégtelen felszerelés, nem megfelelő betegutak, az egyértelmű orvosi protokollok hiánya – az orvosi műhibák előfordulásának okai. Míg más országokban, például Franciaországban a kórház, a biztosítók és az egészségügyi rendszer egésze felelősséget vállal és beavatkozik, addig Romániában az orvos magára van utalva.

– irányította rá a figyelmet orvosprofesszor.

A kamara tagjai szerint a műhiba-biztosításnak hasonlónak kellene lennie a gépjármű-felelősségbiztosítási kötvényhez, hogy a biztosítónak a polgári bíróság előtt kötelezően az orvos mellett kelljen állnia, és a biztosításnak valóban fedeznie kellene a kockázatot műhiba esetén.

A legtöbb résztvevő úgy véli, hogy egy ilyen változás valószínűleg magasabb biztosítási díjakat fog eredményezni a műhiba-biztosítások esetében, de az orvosok számára előnyösebb, ha többet fizetnek egy olyan kötvényért, amely valóban védelmet nyújt, mintha kevesebbet fizetnek, de nem igazán részesülnek semmilyen védelemben.

Módosítást kezdeményeznek

„A jelenlegi kötelező műhiba-biztosítás egyik felet sem védi hatékonyan” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Opris Zsolt, az orvosi kamara Kovászna megyei szervezetének elnöke. Rámutatott: a kizáró jellegű záradékok miatt az orvos gyakran magára marad, másrészt a beteg vagy a hozzátartozói nehezen jutnak hozzá egy összegesíthető morális kártérítéshez.

A világon sehol nem így történik, ha felmerül a műhiba gyanúja, megtörténik a kivizsgálás, ha indokolt, elindul a büntetőeljárás, ám ha nem, a sértett polgári perben kér kártérítést, taglalta a kamara elnöke. Nálunk viszont az esetek 90 százalékában nem azért tesznek bűnvádi feljelentést, mert az indokolt, hanem mert ez a legegyszerűbb útja a kártérítés megítéltetésének.

„Mindez oda vezet, hogy az orvosok túlzásba viszik a védekező orvoslást, szakzsargonnal excesszív defenzív medicinát gyakorolnak, és egyre inkább efelé tolódik el az orvoslás. Rengeteg elrettentő példát látunk, évekig tartó pereskedéseket, még ha az orvos nem is vétett, találhatnak valami hibát, hogy például nem tartotta be a protokollt, és ez súlyos következményekkel járhat, akár börtönbüntetést is kockáztat” – fejtette ki Opris Zsolt.

Előfordulhat, hogy ha épp nincs ügyeletes aneszteziológus, a nőgyógyász nem vállalja a szülés lebonyolítását, tartva az utólagos felelősségre vonástól, vagyis ha minden körülmény nem adott, az orvos visszakozik.

Opris Zsolt elmondta, azt is szeretnék, ha egy független testület állapítaná meg, történt-e műhiba – jelenleg a kivizsgálást a közegészségügyi igazgatóságok mellett működő bizottság végzi, a döntő szakvéleményezést a törvényszéki orvos mondja ki.

Abban bíznak, hogy a változások után a romániai egészségügyi rendszer jobban igazodik a nemzetközi gyakorlathoz, a betegek és az orvosok is elégedettebbek lesznek.