Demetrovics Dénes izzó csákányt élesít az üllőn
Fotó: Makkay József
Kovácstűzhelyen izzik a megmunkálásra váró szerszám, miközben zakatol a fújtató. Régi korok falusi hangulatát idézi Demetrovics Dénes várfalvi kovácsműhelye, ahol pár évtizede még egymásnak adták a kilincset az ökrös és lovas gazdák. Az idős mestert meglátogató pedagógusok és diákok számára ma inkább látványműhelyként működik az aranyosszéki ingatlan.
2023. december 25., 17:182023. december 25., 17:18
2023. december 25., 20:352023. december 25., 20:35
Az aranyosszéki Várfalva központjához áll közel a 82 éves Demetrovics Dénes kovácsmester műhelye. Az egykori szülői házban – ahol nagyapjától tanulta a fémmegmunkálás mesterségét – ma az idős férfi fia lakik családjával, a látványműhelyt viszont eredeti formájában megőrizték. Akár múzeumként is működhetne, hiszen évről évre sok érdeklődő – zömében pedagógusokkal érkező diákok – fordulnak meg a Kolozs megyei faluban, hogy Demetrovics Dénes ízelítőt nyújtson a mára kiveszőben levő hagyományos kovácsmesterség fortélyaiból.
Az idős várfalvi gazda szokva van a vendégekkel.
„Régen azért voltak tartósak a kézi szerszámok, azért maradtak hosszú ideig élesek, mert a kovács tűzben fente azokat. Ma mindenki előkapja a flexet, a köszörűt, és pillanatok alatt kiélesíti, ami annyit is tart. Az elektromos fenőgépek kilágyítják a vasat, ami sokat ront a szerszám minőségén és tartósságán” – magyarázza Dénes bácsi.
Fotó: Makkay József
Menekülés a tordai iparba
A több mint két évtizede nyugdíjas Demetrovics Dénes a tordai vasúttól vonult nyugállományba, ahol 1978 óta tolatómesterként dolgozott, a tordai gyárakba érkező vagonokat irányította rakodásra. A legénykorában kovácsmesterséget tanuló férfinak kényszermegoldás volt kedvenc szakmáját hátrahagyva, a 16 kilométerre fekvő Tordára ingázni, miközben idehaza zöldségtermesztéssel és piacolással is foglalkozott.
A vele egykorú férfiakhoz hasonlóan akkoriban sok választása nem maradt.
Ez azt jelentette, hogy decemberben a termelőszövetkezeti tagok egész évi fizetésként megkapták a gyári munkás havi bérét, pluszban pedig használhatták a személyenként kiutalt 15 árnyi zöldségest, amiből piacolással és rengeteg munkával lehetett megélni. A legtöbb falusi férfi nem vállalta a zsellérsorsra emlékeztető kommunista munkamegosztást, ezért elmenekült gyári munkára.
Dénes bácsi esetében a választás nem volt könnyű, mert a kollektív gazdaság vezetősége nem akarta elengedni. Ő volt a faluban és a környéken az egyetlen hozzáértő kovács, így csak nagy rábeszélés árán tudott gyári állást keresni.
A szintén kovács apja korai halálával nagyapja vette pártfogásába, az ötvenes években ő tanította meg unokáját a szakmára. A hatvanas évek elején jött a kényszerszövetkezetesítés, és nagyapja átadta a műhelyét, hátha megússzák a kisajátítást. Mindez azonban hiú ábránd maradt.
„Nagyapám beadta az állatokat a kollektívbe, és rám bízta a műhelyt. Nem akartam aláírni a belépési nyilatkozatot,
– magyarázza dióhéjban a kényszerszövetkezetesítés történetét az aranyosszéki mester.
Egy ideig ,,otthoni” műhelyébe kapott két segédet, majd a katonaság után a kollektív gazdaság által létrehozott új kovácsműhelyben folytathatta a munkát. Akkoriban rengeteg munkája volt a falusi kovácsnak, hiszen sok igavonó jószágot kellett vasalni, patkolni, szekereket javítani, fakerekeket vasalni.
Vasutas munkája mellett is folytatódott a kovácsolás, hiszen 12 órás műszak után 24 óráig otthon dolgozott. Mindig keresték a környék gazdái, és sokszor besegített a termelőszövetkezet kovácsának is.
Fotó: Makkay József
Nincs kinek továbbadni a mesterséget
Az 1989-es decemberi rendszerváltás után a mezőgazdasági termelőszövetkezet felbomlásakor Demetrovics Dénes visszakapta régi műhelyét és szerszámait. Az újjáledő gazdálkodásban ismét aranykorát élte a kovácsmesterség, hiszen égető szükség volt patkoló kovácsra, aki gondozni tudta az állatok körmét, de értett a lovak szájgyulladásának, fogbetegségeinek kezeléséhez is. Aranyosszék sok falujából megfordultak nála a gazdák, mindenki megbecsülte a mesterségéhez értő szakembert.
Mostanában ilyen munkái akadnak, amióta vészesen megcsappantak az igavonók. Két-három ló maradt a faluban, holott régebb szinte minden portán tartottak igásállatot.
„Megkérdezik tőlem, miért nem adom tovább a mesterséget, miért nem tanítok be fiatalokat. Sajnos, már régóta nincs kereslet a szakmára. A termelőszövetkezet idején voltak inasaim, de az utóbbi három évtizedben a fiatalok már nem nem érdeklődtek a kovácsmesterség iránt. A régi értelembe vett kovácsra alig van már szükség, a világ megváltozott” – magyarázza az idős férfi.
Aranyosszék utolsó kovácsa várfalvi műhelye előtt
Fotó: Makkay József
Búcsúzáskor lekapcsolja a fújtatót, mára más munkája nincs. A múlt héten patkolt lovat: megsajnálta szekérrel járó cigány ismerősét, mert sántított a lova. Kitakarította az állat körmeit és új patkót tett rá.
Aranyosszék utolsó kovácsát tavasszal néhány gazda még megkeresi, aki igavonásra, mezei munkára tart lovat. Mások élezni hoznak hozzá szerszámot. Műhelye megmarad a régi korok szép emlékének.
Kolozs megye legdinamikusabban fejlődő ipari parkja lett az aranyosszéki Bágyon határában 320 hektáron elterülő telephely. A legnagyobb beruházónak számító, repülőgépalkatrészeket gyártó belga Sonaca vállalaton kívül egyre többen érdeklődnek.
Az egykoron zöldségtermesztéséről híres Aranyosszéken keresgélnie kell az embernek, amíg olyan családra akad, ahol hagymát, murkot és sárgarépát termelnek. Néhány családi gazdaságban azonban kitartanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!