Magyarország egyik legjelentősebb építőipari nagyvállalata, a KÉSZ is megtelepszik Bágyon határában
Fotó: Makkay József
Kolozs megye legdinamikusabban fejlődő ipari parkja lett a többségében magyar lakosságú aranyosszéki Bágyon határában 320 hektáron elterülő telephely. A legnagyobb beruházónak számító, repülőgépalkatrészeket gyártó belga Sonaca vállalaton kívül egyre többen érdeklődnek a tordai autópálya-csomópont szomszédságában fekvő üzleti park iránt. A piacvezető magyarországi KÉSZ építőipari cég budapesti kormánytámogatással építi ki új romániai telephelyét Bágyon határában.
2023. december 12., 09:282023. december 12., 09:28
Sok romániai község álma, hogy ipari parkot hozzon létre, ami a vállalkozások révén a helyi önkormányzatok jelentős bevételi forrásává válhat. A valóságban kevés község dicsekedhet ilyen beruházásokkal, a legtöbb ipari park ugyanis a városok közigazgatási területén jön létre. A romániai ipari parkok rangsorában Prahova után Kolozs megye foglalja el a második helyet.
13 telephely épült ki Kolozsvár, Torda, Dés és Aranyosgyéres határában, és további három beruházás Nemeszsuk, Kissebes és Várfalva községben jött létre.
A magyarországi beruházásról tájékoztató tábla a munkatelepen
Fotó: Makkay József
A 2011-ben bezárásra ítélt nemeszsuki Nokia-üzem háttérbe szorította a mezőségi település ipari parkja iránti érdeklődést, amíg részben sikerült új cégeket találni a nagyágyúnak számító, maroktelefonokat összeszerelő üzem helyett. A megye egyik legfiatalabb ipari parkja 2012 óta működik Várfalva község területén, Bágyon határában, 320 hektáron. A földtulajdonosoktól felvásárolt területnek egyelőre egy része van beépítve, de a polgármesteri hivatalban folyamatosan érdeklődnek az újabb befektetési lehetőségeket fontolgató cégek.
A Kaufland üzletlánc pár évvel ezelőtt a szomszédos Tordaszentmihályhoz tartozó területen építette fel legnagyobb romániai logisztikai központját, ugyanakkor Torda határában sorra elkészültek, vagy tervben vannak más üzletláncok raktárai is. Az autópálya-csomópont ideális helyzetbe hozta Tordát és környékét, amit Várfalva község vezetői is idejében felismertek.
Marginean János, Várfalva község RMDSZ-es polgármestere a község legfontosabb bevételi forrásának tartja az ipari parkot
Fotó: Makkay József
Repülőgép- és személygépkocsi-alkatrészek
Marginean János, Várfalva község polgármestere a Krónikának nyilatkozva elmondta, hogy a helyi önkormányzatnál már 20 évvel ezelőtt felmerült az ipari park létrehozása, a konkrét lépésekre végül 2008-ban került sor. Az engedélyeztetési folyamatra és az első cégek beköltözésére 3-4 évet kellett várni, a park 2012 óta üzemel.
„A Kolozs Megyei Tanács végig fő partnerünk volt a projekt kivitelezésében. A mezőgazdasági területek belterületté nyilvánítását a kormány hagyta jóvá, ami viszonylag könnyen ment. Komoly gondot okozott viszont a Kolozs megyei Környezetvédelmi Ügynökség akadékoskodása, mert a község területén – Csegez és Várfalva határában, az Aranyos völgyében – három természetvédelmi terület működik.
Gyakorlatilag három évig tartott a szükséges engedély beszerzése” – összegzi az előzményeket az aranyosszéki község elöljárója.
Településjelző tábla az ipari park bejáratánál
Fotó: Makkay József
A bágyoni ipari park legnagyobb beruházója a belga tulajdonú, 2017 márciusában felavatott Sonaca repülőalkatrész-gyár, amely az Airbus A320-as gépekhez és egy brazíliai repülőgyártó cég számára állít elő többféle alkatrészt. Egy belgiumi tervezésű, 2-4 személyes magánrepülő törzsét és szárnyait is itt szerelik össze, majd a belgiumi gyárban „adják hozzá” a motort és a kapcsolószekrényt. A 12 millió eurós beruházással létrejött Sonaca-gyár az ipari park legjelentősebb munkaadója, jelenleg mintegy kétszáz embert foglalkoztat a környező településekről.
Az ipari park madártávlatból, a falu irányából
Fotó: Makkay József
A bágyoni telephelyen további öt cég működik – közöttük egy humán krematórium is –, és három új beruházás építése van folyamatban.
A romániai magyar és magyarországi tulajdonos mellé svájci tőkét hozó üzletember is betársult. A Romániában közel 1400 munkavállalót foglalkoztató cég immár aranyosszéki telephelyére is keres munkatársakat. Marginean János polgármester szerint az országszerte ismert vállalkozás magyarországi tulajdonosáról kiderült, hogy az édesanyja várfalvi születésű, így a családnak aranyosszéki felmenői vannak.
Az ipari parkot Torda felől könnyű megközelíteni
Fotó: Makkay József
Magyarországi nagyberuházás
A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Zrt. közvetítésével elnyert magyarországi kormányzati támogatással épül a bágyoni ipari park legújabb telephelye a KÉSZ Csoport romániai gyártóüzemének kapacitásbővítése céljából. A Magyarországon piacvezető építőipari nagyvállalkozás romániai terjeszkedésére elnyert 761 334 756 forintos (mintegy tízmillió lejes) támogatásból a KÉSZ Csoport romániai leányvállalatának központi telephelye épül. A cég honlapjának tájékoztatója szerint a telephely kialakítását követően gyártócsarnok építésére is sor kerül, mellyel egybekötve elkezdődik az eszközpark felszerelésének beszerzése.
Az üzemeltető CTPark folyamatosan építi az újabb csarnokokat
Fotó: Makkay József
Folyamatban van a Transzilvania Bank új kolozsvári központjának építése, illetve több nagyváradi és bukaresti ingatlanberuházás. Az ipari parkban megszemléltük az alapozásnál tartó KÉSZ-telephely építését: jövőre hatezer négyzetméteres felületen készül el az új épületegyüttes, ahova szintén várják majd a környék munkavállalóit.
Nemrég telepedett meg az Autonet gépkocsialkatrész-forgalmazó nagyválallat is
Fotó: Makkay József
Fontos bevételi forrás az önkormányzat számára
A bágyoni ipari park Európa egyik legnagyobb, az üzleti parkokat működtető CTPark multinacionális vállalkozás égisze alá tartozik. Fejlesztőként ez a cég vásárolta meg az ipari park földterületének tulajdonjogát. A már létező csarnokok egy részét saját beruházásként építette fel, illetve tervbe van egy újabb, 19 ezer, valamint egy háromezer négyzetméteres építmény is.
Az ipari park része a humán krematórium is
Fotó: Makkay József
„Ezekből a bevételekből tudjuk előkészíteni az elnyert infrastrukturális pályázatainkat. A község valamennyi településén szeretnénk befejezni a csatornázási, szennyvízelvezetési munkálatokat, az ivóvízhálózat korszerűsítését, felújítjuk az összes iskolát, illetve átfogó aszfaltozási munkálatok következnek. Sok a fejlesztési tervünk, amihez elnyertünk uniós és kormánypályázatokat egyaránt, de helyi források nélkül nagyon nehezen boldogulnánk” – nyomatékosítja az RMDSZ-es polgármester.
A korábban zöldségtermesztéséről híres aranyosszéki község munkaképes lakóinak többsége ma már az ipari parkban dolgozik. A polgármester szerint ez tisztességes jövedelemforrást jelent, különben a munkaadók nem találnának alkalmazottakat a környék településein.
A dél-erdélyi autópálya Torda határában. A sztrádacsomópont felértékelte a Kolozs megyei település gazdasági szerepét
Fotó: Makkay József
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elindult a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a 12. Boldogasszony zarándokvonat csütörtök kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
Gyimesfelsőlokra, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba is ellátogat Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfői látogatás jelentőségéről, a pünkösdre való készülődésről Berszán Lajos atyával beszélgettünk.
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!