Teljesen megújul a vajdahunyadi vár az újabb restaurálási szakasznak köszönhetően
Fotó: Facebook/Dan Bobouțanu - Jurnalul primarului
Elkezdődött a vajdahunyadi vár restaurálásának második szakasza. A 6,6 millió eurós projekt a tavaly lezárult, 5 millió euróból megvalósított munkálatok folytatásaként valósul meg a Hunyadiak lovagvárában. A Mikszáth Kálmán által „a várak királyának” nevezett, Erdély egyik legimpozánsabb jelképeként emlegetett látványosság így végre teljesen megújulhat.
2024. szeptember 14., 08:272024. szeptember 14., 08:27
Az Erdély egyik jelképének számító műemlék vár felújítási, konzerválási és hasznosítási projektjének második szakasza – mely külön európai uniós pályázat tárgyát képezte – a múlt héten rajtolt el. A munkálatok az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként nyertek EU-finanszírozást.
Szinte rá sem ismernek a várra azok, akik több éve nem jártak Vajdahunyadon
Fotó: Facebook/Primăria Hunedoara
Dan Bobouţanu, a Hunyad megyei város polgármestere közölte, a múzeumnak, történelmi, régészeti és néprajzi kiállításoknak is otthont adó impozáns középkori műemlék 27 pontján végeznek beavatkozásokat. Ezek során freskókat restaurálnak, kicserélik a Lovagterem padlózatát, hídfelújítási munkálatokat végeznek, kitisztítják a belső udvaron található kutat, restaurálják a Buzogány-torony tetején látható lovagot, illetve elérhetővé tesznek a látogatók elől eddig elzárt épületrészeket. Ugyanakkor tetőzet- ás áramhálózat-javítási beavatkozás is a terv része, akárcsak biztonsági kamerák kihelyezése.
Folytatódik a vajdahunyadi vár restaurálása
Fotó: Facebook/Dan Bobouțanu - Jurnalul primarului
„Az első projekt során nagyjából sikerült visszaadnunk a Hunyadiak várának csillogását. Bárki, aki sok év után tér most vissza ide, láthatja a különbséget.
A vár a Hunyad megyei turizmus motorja, eszerint kell kezelni. Éppen ezért nem állunk meg itt” – nyilatkozta az elöljáró. Aki szerint további cél, hogy korszerűsítése után bekapcsolják a turisztikai körforgásba a Huszárvárat is – melyet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtetett a várárkon túl –, néprajzi múzeumot nyitnának, ugyanakkor tematikus park létrehozásán is gondolkodnak a kastély szomszédságában.
Dan Bobouţanu hozzátette, akárcsak az első felújítási szakaszban, most is arra törekednek a kivitelezővel együtt, hogy a munkálatok ne befolyásolják-zavarják a látogatókat, a nyitvatartási időt, a bejárható útvonalakat. Mivel PNRR-es finanszírozásról van szó, legkésőbb 2026 végéig be kell fejezni a munkálatokat.
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
Amint arról beszámoltunk, Vajdahunyad polgármesteri hivatala először 2019 elején szerzett mintegy ötmillió eurós európai uniós finanszírozást a régóta sürgetett beavatkozásokra, melyek kívül-belül érintették a felbecsülhetetlen értékű műemléket. A munkálatok éppen 610 évvel azután kezdődtek, hogy Luxemburgi Zsigmond magyar király a Hunyadiaknak adományozta a dél-erdélyi birtokot. A koronavírus-járvány azonban késéseket eredményezett.
A Királylépcső-toronyban található csigalépcsőn, a várudvar kútján, a gyilokjárón (védőfolyosón), a kazamaták konyhájában és a kápolnában szintén eszközöltek beavatkozást. A helyreállítási munkálatok a Zólyomi- és Bethlen-szárnyra, a Fehér-rondellára, a lovagteremre is kiterjedtek. Felújították az erdélyi diéták helyszínéül szolgáló terem 17. századi freskóit, valamint a vár más falfestményeit is.
Emellett az erődítmény több, jelenleg kevésbé megközelíthető termét újították fel és nyitották meg a látogatók előtt. Akik egyébként tavaly csaknem 400 ezer főt tettek ki.
Hamarosan véget érnek az Erdély egyik jelképének számító vajdahunyadi vár 2019-ben elkezdett restaurálási munkálatai – hogy aztán újabbak kezdődjenek egy másik, szintén ötmillió eurót meghaladó költségvetésű projekt keretében.
Eközben még 2022-ben újabb pályázatot nyújtottak be, hogy jusson pénzt a teljes felújításra. Az első szakasz tavaly lezárult, a másodiknak most fogtak neki.
Ugyanakkor visszaadna a helyi közösségnek, turisztikai látványossággá alakítana egy csaknem 9 hektáros, elhagyatott gyárterületet a vajdahunyadi polgármesteri hivatal, amely úgynevezett urbánus kertet hozna létre az egykori vaskohászati létesítmény helyén, a vár közelében.
Visszaadna a helyi közösségnek, turisztikai látványossággá alakítana egy csaknem 9 hektáros, elhagyatott gyárterületet a vajdahunyadi polgármesteri hivatal, amely úgynevezett urbánus kertet hozna létre az egykori vaskohászati létesítmény helyén.
Vajdahunyad egyébként a legutóbbi két népszámlálás között 10 ezer lakost veszített: immár 50 ezer lelket számlál a város, melyben immár csupán 3,5 százalékos a magyarság aránya. A románság már 1900-ban is a legnagyobb számú etnikumot tette ki a dél-erdélyi településen.
A „várak királya”
A vajdahunyadi vár Erdély egyik legjelentősebb műemlék épülete, Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte. A hunyadi birtokot Luxemburgi Zsigmond magyar király 1409. október 18-án kelt oklevelében ajándékozta Vajk (Woyk) kenéznek, Hunyadi János apjának. A Wikipédia szócikke szerint a család ezután emelte a mai vár elődjét, kormányzósága idején Hunyadi János is itt élt feleségével, Szilágyi Erzsébettel, ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá. 1618-ban az iktári Bethlen család tulajdonába került, a 17. század elején Bethlen Gábor, majd Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin építette át. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyet, majd katonai célokat szolgált, 1784-ben a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-féle parasztfelkelés elől.
1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte a felújítását, a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget, majd 1854-ben ismét tűz pusztított az épületben. 1868-ban közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást. Eredetileg Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította, akik a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani”. Mégpedig úgy, hogy egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek, mások helyére újakat toldottak. Napjainkban múzeum működik benne, belső tereiben történelmi, régészeti és néprajzi kiállítás látható.
Elsodort az Arad-Craiova-Bukarest Észak 348-as számú InterRegio vonat vasárnap reggel egy személygépkocsit, amelynek sofőrje, egy 59 éves nő úgy hajtott rá a sínekre, hogy előzőleg nem bizonyosodott meg arról, hogy nem közeledik vonat.
Raluca Turcan művelődési miniszter szombaton Gyulafehérváron hivatalosan leleplezte a Codex Aureus középkori kézirat nemzetközi elismerését tanúsító UNESCO-plakettet.
A Szatmár megyei Tasnádon üzembe helyezték azt az újonnan fúrt termálkutat, amely a helyi strand számára biztosítja a szükséges termálvizet – adta hírül a Presasm.ro. A kút vízhozama másodpercenként 30 liter, 65,4 Celsius-fokos hőmérsékleten.
Nagyvárad szomszédságában szombaton felavatták az agglomerációs körgyűrű első szakaszát, amelynek az a szerepe, hogy a bihari megyeszékhely mellett a környező településeket is ki lehessen kerülni.
Romániában jelenleg a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje.
Leszállópályának nézett egy lucernaföldet a pilóta, ezért következett be idén tavasszal repülőbaleset Fehér megyében.
Civil szervezet próbál meg keresztbe feküdni a veszélyes medvék kilövése előtt Kovászna megyében.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!