Az idén ősszel befejeződő korszerűsítéseket nagy várakozások előzték meg. Vajdahunyad polgármesteri hivatala 2019 elején szerzett mintegy ötmillió eurós európai uniós finanszírozást – a nagyberuházások 2014-2020-as operatív programja (POIM) keretében – a régóta sürgetett beavatkozásokra, melyek kívül-belül érintették a felbecsülhetetlen értékű műemléket. A Hunyad megyei város legcsodálatosabb építményét, de az Erdély és Románia szintjén is jelképnek számító impozáns látványosságot 2019-ben – még a pandémia kitörése előtt – több mint 400 ezren látogatták meg.

A tervezési szakasz lezárulta után az állványokat, építőanyagokat szállító kamionok épp egy jeles évfordulón vonultak be a várkertbe: 2019. október 18-án volt 610 éve annak, hogy Luxemburgi Zsigmond magyar király a Hunyadiaknak adományozta a dél-erdélyi birtokot. Bár az eredeti tervek szerint 19 hónapot szántak a kivitelezésre, a munkálatok szokásos módon elhúzódtak a koronavírusjárvány, illetve az abból fakadó szigorú óvintézkedések ideje alatt bezárt lovagvárban.

A Királylépcső-toronyban található csigalépcsőn, a várudvar kútján, a gyilokjárón (védőfolyosón), a kazamaták konyhájában és a kápolnában szintén eszközöltek beavatkozást. A helyreállítási munkálatok a Zólyomi- és Bethlen-szárnyra, a Fehér-rondellára, a lovagteremre is kiterjedtek. Felújították az erdélyi diéták helyszínéül szolgáló terem 17. századi freskóit, valamint a vár más falfestményeit is. Emellett az erődítmény több, jelenleg kevésbé megközelíthető termét újították fel és nyitották meg a látogatók előtt.

Ugyanis Vajdahunyad önkormányzata nem bízta a véletlenre: még tavaly újabb európai uniós finanszírozás – ezúttal az országos helyreállítási alap (PNRR) – révén mintegy hatmillió eurós támogatást nyert a megkezdett munkálatok folytatására, ott, ahol nem sikerült pénzt szerezni a korszerűsítésre a korábbi projektben.

A tervek szerint folytatásként restaurálják a Buzogány-torony és a Kaputorony külső freskóit, felújítják a lovagterem alagsorát, a Fehér-rondellát és a nemesi konyhát, új padlózatot adnak a lovagteremnek, a Mátyás-loggiában pedig a meglévő leírások alapján rekonstruálják a festményeket, illetve javítási munkálatokat végeznek a hidakon. Helyreállítják a Medve-árkot is, és kitisztítják a kutat. Tervben van a világítási rendszer felújítása és térfigyelő kamerák felszerelése is.

A polgármesteri hivatal további célja, hogy korszerűsítés után bekapcsolják a turisztikai körforgásba a Huszárvárat is – melyet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtetett a várárkon túl –, néprajzi múzeumot nyitnának, ugyanakkor tematikus park létrehozásán is gondolkodnak a kastély szomszédságában.

Sorin Tincu bízik benne, hogy az új projektbe a lehető legrövidebb időn belül belevághatnak, miután véget ér a jelenlegi.

A felfedezést követően régészeti feltárások kezdődtek a vélhetően a 15. századból származó földalatti helyiségben, mely a Lovagterem alatt található részt kapcsolja össze az egykori alagútrendszerrel. Sorin Tincu múzeumigazgató a tavaly novemberi bejelentéskor elmondta, keveset tudni a történetéről. Falai kőből, boltozata pedig téglából készültek és egy falétra is tartozott hozzá, melyen le lehetett ereszkedni a helyiségbe.

Ugyanakkor a Nebojsza-torony közelében is új felfedezést tettek: egy kőkaput és egy kaputoronynak tűnő építményt találtak, melyet korabeli ábrázolásokból is ismertek. Az igazgató szerint a felfedezések arra utalnak, hogy a vajdahunyadi vár még számos újdonságot tartogat a szakma és nagyközönség számára.

Minimum 20 fős csoportok kedvezményt kapnak; felár ellenében idegenvezető is igényelhető, fotózásért és videózásért szintén pluszban kell fizetni.

Vajdahunyad egyébként a legutóbbi két népszámlálás között 10 ezer lakost veszített: immár 50 ezer lelket számlál a város, ahol 2011-ben 5 százalékos volt a magyarság aránya. A románság már 1900-ban is a legnagyobb számú etnikumot tette ki a dél-erdélyi településen.