Restaurátorhadak rohamai alatt szépül Erdély egyik legcsodásabb jelképe, a vajdahunyadi vár (fotók, videó)

Hamarosan véget érnek az Erdély egyik jelképének számító vajdahunyadi vár 2019-ben elkezdett restaurálási munkálatai – hogy aztán újabbak kezdődjenek egy másik, szintén ötmillió eurót meghaladó költségvetésű projekt keretében. A Hunyadiak által építtetett lovagvár felújítása során több mint húsz helyiséget, külső és belső teret korszerűsítettek, újabb tornyokat és termeket nyitottak meg a turisták előtt, és felfedezéseket is tettek. Eközben a Mikszáth Kálmán által „a várak királyának” nevezett látványosság mindvégig látogatható volt, egyre izgalmasabb útvonalakon.

Páva Adorján

2023. július 26., 09:542023. július 26., 09:54

Restaurátorhadak rohamai alatt szépül Erdély egyik legcsodásabb jelképe, a vajdahunyadi vár (fotók, videó)

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Hamarosan véget érnek az Erdély egyik jelképének számító vajdahunyadi vár 2019-ben elkezdett restaurálási munkálatai – hogy aztán újabbak kezdődjenek egy másik, szintén ötmillió eurót meghaladó költségvetésű projekt keretében. A Hunyadiak által építtetett lovagvár felújítása során több mint húsz helyiséget, külső és belső teret korszerűsítettek, újabb tornyokat és termeket nyitottak meg a turisták előtt, és felfedezéseket is tettek. Eközben a Mikszáth Kálmán által „a várak királyának” nevezett látványosság mindvégig látogatható volt, egyre izgalmasabb útvonalakon.

Páva Adorján

2023. július 26., 09:542023. július 26., 09:54

Az idén ősszel befejeződő korszerűsítéseket nagy várakozások előzték meg. Vajdahunyad polgármesteri hivatala 2019 elején szerzett mintegy ötmillió eurós európai uniós finanszírozást – a nagyberuházások 2014-2020-as operatív programja (POIM) keretében – a régóta sürgetett beavatkozásokra, melyek kívül-belül érintették a felbecsülhetetlen értékű műemléket. A Hunyad megyei város legcsodálatosabb építményét, de az Erdély és Románia szintjén is jelképnek számító impozáns látványosságot 2019-ben – még a pandémia kitörése előtt – több mint 400 ezren látogatták meg.

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

A tervezési szakasz lezárulta után az állványokat, építőanyagokat szállító kamionok épp egy jeles évfordulón vonultak be a várkertbe: 2019. október 18-án volt 610 éve annak, hogy Luxemburgi Zsigmond magyar király a Hunyadiaknak adományozta a dél-erdélyi birtokot. Bár az eredeti tervek szerint 19 hónapot szántak a kivitelezésre, a munkálatok szokásos módon elhúzódtak a koronavírusjárvány, illetve az abból fakadó szigorú óvintézkedések ideje alatt bezárt lovagvárban.

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Így a munkásoknak bőven volt idejük többek között a Buzogány-torony, a Hímes-torony, az Aranyház és a hozzá épített Mátyás-loggia restaurálására, mely egyben az első reneszánsz építmény Erdélyben. De az Ókaputoronyban, a Kaputoronyban, a Kapisztrán-toronyban és a Nebojsza-toronyban is dolgoztak.

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

A Királylépcső-toronyban található csigalépcsőn, a várudvar kútján, a gyilokjárón (védőfolyosón), a kazamaták konyhájában és a kápolnában szintén eszközöltek beavatkozást. A helyreállítási munkálatok a Zólyomi- és Bethlen-szárnyra, a Fehér-rondellára, a lovagteremre is kiterjedtek. Felújították az erdélyi diéták helyszínéül szolgáló terem 17. századi freskóit, valamint a vár más falfestményeit is. Emellett az erődítmény több, jelenleg kevésbé megközelíthető termét újították fel és nyitották meg a látogatók előtt.

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Sorin Tincu, a vármúzeum igazgatója a minap megerősítette, hogy a munka a végéhez közeledik, a jelenlegi projektet ősszel lezárhatják. Hogy aztán új kezdődjön.

Ugyanis Vajdahunyad önkormányzata nem bízta a véletlenre: még tavaly újabb európai uniós finanszírozás – ezúttal az országos helyreállítási alap (PNRR) – révén mintegy hatmillió eurós támogatást nyert a megkezdett munkálatok folytatására, ott, ahol nem sikerült pénzt szerezni a korszerűsítésre a korábbi projektben.

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

A tervek szerint folytatásként restaurálják a Buzogány-torony és a Kaputorony külső freskóit, felújítják a lovagterem alagsorát, a Fehér-rondellát és a nemesi konyhát, új padlózatot adnak a lovagteremnek, a Mátyás-loggiában pedig a meglévő leírások alapján rekonstruálják a festményeket, illetve javítási munkálatokat végeznek a hidakon. Helyreállítják a Medve-árkot is, és kitisztítják a kutat. Tervben van a világítási rendszer felújítása és térfigyelő kamerák felszerelése is.

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

A polgármesteri hivatal további célja, hogy korszerűsítés után bekapcsolják a turisztikai körforgásba a Huszárvárat is – melyet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtetett a várárkon túl –, néprajzi múzeumot nyitnának, ugyanakkor tematikus park létrehozásán is gondolkodnak a kastély szomszédságában.

Sorin Tincu bízik benne, hogy az új projektbe a lehető legrövidebb időn belül belevághatnak, miután véget ér a jelenlegi.

Idézet
Ezzel minden űrt betömünk, a végén reményeink szerint egy teljesen felújított várunk lesz, hogy azt követően a melléképületekre és -terekre, a Huszárvárra, a vársáncra, a várkertre tudjunk összpontosítani”

– jelentette ki a szakember.

Aki emlékeztetett: a hamarosan befejeződő munkálatok során megváltozott a turisták által bejárható útvonal is, amely immár nagyrészt a váron belső terein vezet végig, már nem kell sűrűn kilépni az épületegyüttesből, ha egy másik szárnyba szeretnénk eljutni. Ezt pedig olyan szintek újraépítésével érték el, amelyek az 1854-es tűzvész során semmisültek meg, és azóta nem léteztek.

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Egyébként a mostani felújítások során új földalatti helyiséget is találtak a vajdahunyadi várban, amely a vár alagútrendszerével volt összekapcsolva.

A felfedezést követően régészeti feltárások kezdődtek a vélhetően a 15. századból származó földalatti helyiségben, mely a Lovagterem alatt található részt kapcsolja össze az egykori alagútrendszerrel. Sorin Tincu múzeumigazgató a tavaly novemberi bejelentéskor elmondta, keveset tudni a történetéről. Falai kőből, boltozata pedig téglából készültek és egy falétra is tartozott hozzá, melyen le lehetett ereszkedni a helyiségbe.

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Ugyanakkor a Nebojsza-torony közelében is új felfedezést tettek: egy kőkaput és egy kaputoronynak tűnő építményt találtak, melyet korabeli ábrázolásokból is ismertek. Az igazgató szerint a felfedezések arra utalnak, hogy a vajdahunyadi vár még számos újdonságot tartogat a szakma és nagyközönség számára.

A vár hétfőnként 12 és 20, kedd–vasárnap között 9 és 20 óra között látogatható. Egy felnőttjegy 40 lejbe kerül, nyugdíjasoknak 20, diákoknak 10 lej a belépő.

Minimum 20 fős csoportok kedvezményt kapnak; felár ellenében idegenvezető is igényelhető, fotózásért és videózásért szintén pluszban kell fizetni.

Vajdahunyad egyébként a legutóbbi két népszámlálás között 10 ezer lakost veszített: immár 50 ezer lelket számlál a város, ahol 2011-ben 5 százalékos volt a magyarság aránya. A románság már 1900-ban is a legnagyobb számú etnikumot tette ki a dél-erdélyi településen.

A „várak királya”

A vajdahunyadi vár Erdély egyik legjelentősebb műemlék épülete, Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte. A hunyadi birtokot Luxemburgi Zsigmond magyar király 1409. október 18-án kelt oklevelében ajándékozta Vajk (Woyk) kenéznek, Hunyadi János apjának. A Wikipédia szócikke szerint a család ezután emelte a mai vár elődjét, kormányzósága idején Hunyadi János is itt élt feleségével, Szilágyi Erzsébettel, ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá.

1618-ban az iktári Bethlen család tulajdonába került, a 17. század elején Bethlen Gábor, majd Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin építette át. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyet, majd katonai célokat szolgált, 1784-ben a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-féle parasztfelkelés elől. 1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte a felújítását, a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget, majd 1854-ben ismét tűz pusztított az épületben.

1868-ban közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást. Eredetileg Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította, akik a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani”. Mégpedig úgy, hogy egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek, mások helyére újakat toldottak. Napjainkban múzeum működik benne, belső tereiben történelmi, régészeti és néprajzi kiállítás látható.

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 13., szombat

Egyre súlyosabb a baj Erdélyben: ott sincs elég ivóvíz, ahová most vezették be a korábbi katasztrófa orvoslásaként

Naponta több figyelmeztetést, felszólítást, csapelzárásról szóló tájékoztatást közöl a Szamos Vízügyi Vállalat. Ugyanis a kánikula, illetve az ivóvíz „nem rendeltetésszerű használata” miatt immár többtucatnyi településen korlátozásokat kellett bevezetni.

Egyre súlyosabb a baj Erdélyben: ott sincs elég ivóvíz, ahová most vezették be a korábbi katasztrófa orvoslásaként
2024. július 12., péntek

Magyar szakember irányítja ideiglenesen a Szilágy megyei tanfelügyelőséget

Faluvégi Ervin Zoltán eddigi főtanfelügyelő-helyettes személyében ideiglenes jelleggel magyar vezető áll Szilágy megye tanfelügyelőségének élén – számolt be pénteken a tanfelügyelőség tájékoztatása alapján a Monitorul de Sălaj megyei lap.

Magyar szakember irányítja ideiglenesen a Szilágy megyei tanfelügyelőséget
2024. július 12., péntek

Nem rosszabbak a kolozsvári magyar érettségizők román jegyei a tavalyi eredményekhez képest

A dolgozatok megjelölésének elmaradása ellenére átlagosan mintegy két-három tizeddel nőttek a kolozsvári magyar diákok jegyei román nyelv és irodalomból a tavalyiakhoz képest – nyilatkozták a Krónikának kincses városi magyar tanintézetek vezetői.

Nem rosszabbak a kolozsvári magyar érettségizők román jegyei a tavalyi eredményekhez képest
2024. július 12., péntek

Az ország több mint felében korlátozzák a teherautó-forgalmat, erdélyi megyék is érintettek

A rendkívüli hőség miatt Románia 28, vörös hőségriadó alatt álló megyéjében korlátozzák nappal a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek forgalmát az autópályákon, gyorsforgalmi utakon és országutakon.

Az ország több mint felében korlátozzák a teherautó-forgalmat, erdélyi megyék is érintettek
2024. július 12., péntek

Már 18 órája küzdenek a lángokkal a szatmárnémeti kartonhulladék-tároló központnál

Hat tűzoltó egység dolgozik továbbra is a szatmárnémeti kartonhulladék-tároló központnál csütörtökön keletkezett tűz eloltásán – jelentette pénteken a Szamos katasztrófavédelmi felügyelőség.

Már 18 órája küzdenek a lángokkal a szatmárnémeti kartonhulladék-tároló központnál
2024. július 11., csütörtök

Tűz pusztít egy szatmárnémeti hulladéktárolóban, több lánglovag elájult oltás közben

Több mint 60 katonai tűzoltót mozgósítottak csütörtökön egy szatmárnémeti kartonhulladék-tároló központban keletkezett tűzesethez, de önkéntes tűzoltóbrigádok segítségére is szükség van.

Tűz pusztít egy szatmárnémeti hulladéktárolóban, több lánglovag elájult oltás közben
2024. július 11., csütörtök

Petőfi szerelmének, Prielle Kornélia színésznőnek avatnak emlékszobát a Máramarosszigeti Magyar Napokon

A város szülöttjének, Prielle Kornélia színésznőnek, Petőfi szerelmének avatnak emlékszobát a Máramarosszigeti Magyar Napokon. A hétvégi, három napos rendezvényről a szervezőket kérdeztük.

Petőfi szerelmének, Prielle Kornélia színésznőnek avatnak emlékszobát a Máramarosszigeti Magyar Napokon
2024. július 11., csütörtök

Magyar állami segítséggel újult meg az aradi magyar bentlakás konyhájának berendezése

Új, professzionális konyhai berendezésekkel szerelték fel az aradi Csiky Gergely Főgimnázium bentlakásának konyháját, aminek köszönhetően gyorsabban, nagyobb mennyiségben és költséghatékonyabban tudják majd előállítani a napi menüket az étkezdében.

Magyar állami segítséggel újult meg az aradi magyar bentlakás konyhájának berendezése
2024. július 11., csütörtök

Rendőrök mentették ki a felforrósodott autóból az ölebet, a gazdáját megbírságolták

Rendőrök menekítettek ki egy, a tűző napon hagyott személygépkocsiba bezárt kutyát Resicabányán – közölte csütörtökön a Krassó-Szörény megyei rendőr-főkapitányság.

Rendőrök mentették ki a felforrósodott autóból az ölebet, a gazdáját megbírságolták
2024. július 11., csütörtök

Több mint százszor támadt medve háziállatra, kétszer emberre idén Hargita megyében, egy tucat nagyvadat kilőttek

Év eleje óta 123 vadtámadást jelentettek a Hargita megyei Környezetvédelmi Ügynökségnél (APM), az estek túlnyomó többségében medve támadt a háziállatokra vagy emberekre.

Több mint százszor támadt medve háziállatra, kétszer emberre idén Hargita megyében, egy tucat nagyvadat kilőttek