Hosszúmező településjelző táblája a falu Máramarossziget felőli bejáratánál
Fotó: Makkay József
Rendszeresen felbúgó sziréna hangja jelzi a Tisza ukrajnai oldalán fekvő település lakói számára, hogy orosz harci gépek mérnek légicsapást valahol az ország belsejére. Ezt már a Máramaros megyei Hosszúmező lakossága is megszokta a román–ukrán határ közelében. A többségében magyar település választási lázban ég: román pártok színeiben induló magyar, vagy magyarul is beszélő jelöltek akarják kihúzni a széket az RMDSZ-es polgármester alól.
2024. június 06., 18:502024. június 06., 18:50
Jó érzés Máramaros megyében magyar nyelvű feliratokat látni: ezek ugyan ritkák, mint a fehér holló, de megmelengetik az idelátogató szívét. Máramarosban mindössze két községnek van magyar polgármestere, és mindkettő – Koltó és Hosszúmező – magyar sziget a környező román tengerben. A román–ukrán határ mentén, a Tisza partján fekvő Hosszúmező kétnyelvű településjelző tábláit elhagyva a falu utcáit eligazító feliratokon is megjelenik a magyar nyelvű szöveg. Mindenhol elboldogul az ember magyarul, az üzletektől a postahivatalig és a községháza irodáiban is.
Magyar és román nyelvű eligazító táblák a falu központjában
Fotó: Makkay József
A polgármesteri hivatal előtt, a választási plakátokon a román Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kampányszövegei is magyarul próbálják meggyőzni a választópolgárokat, hogy váltani kell. Mármint
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) nem állt be a 8 éve hatalmon lévő RMDSZ-es polgármester leváltását célzó küzdelembe, ők helyi tanácsosjelölteket indítanak.
R. Fekete Lajos polgármester harmadik mandátumát kezdené meg a vasárnapi helyhatósági választást követően
Fotó: Makkay József
Az újrázni akaró RMDSZ-es polgármester nincs könnyű helyzetben: vetélytársai azt vetik a szemére, hogy két mandátuma alatt, az elmúlt nyolc évben nem történt gyökeres beruházás, építkezés, fejlesztés az egyetlen faluból álló, 2308 főt számláló községben, ahol 1694 személy, azaz a település kétharmada vallotta magát magyarnak.
A valóság azonban másként fest, mert Fekete Lajos szerint amikor 2016-ban a korábbi liberális elöljárótól átvette a hivatalt, az épület kulcsain kívül mást nem kapott. „Az 1990-es években RMDSZ-es polgármesterünk volt, aki épp úgy nem mozdított semmit a faluban, mint az utána következő. A nyolcéves adminisztrációm idején azért kerültünk nehéz helyzetbe, mert nulláról kellett mindent elkezdenünk.
– magyarázza a hosszúmezői polgármester.
A legnagyobb beruházás a falu közművesítése: vezetékes ivóvizet kötnek be minden portára, illetve kiépítik a szennyvízelvezető csatornarendszert. Ezt előkészítendő, telekkönyveztetni kellett valamennyi közterületet – utakat, utcákat, köztereket, illetve a polgármesteri hivatal tulajdonában álló földeket –, hogy el lehessen kezdeni a közbeszerzés alatt álló munkálatokat.
Ukrajnából egykor széles nyomtávú vasúton érkeztek a szerelvények Hosszúmező állomására, a sínpárok évek óta gazban állnak
Fotó: Makkay József
A megyei tanács felügyelete alatt elnyert pályázat egyike annak a 29 Máramaros megyei községnek, ahol idén elkezdik a közművesítési munkálatokat, és a tervek szerint 2-3 éven belül befejezik. A polgármester szerint a romániai bürokrácia miatt haladnak ilyen lassan, hiszen ha minden normális időben történne, Hosszúmezőn is elkezdődhetett volna a kivitelezés, így az emberek optimistábbak lennének afelől, hogy településük is élhetőbb faluvá válik.
Egy másik pályázat a földgáz bevezetését finanszírozza. A rendelkezésre álló négymillió lej nem elég a település gázhálózatának kiépítésére, de a polgármester abban reménykedik, hogy az Anghel Saligny településfejlesztési program keretében elnyert összeget újabbak követik majd, így elképzelhető, hogy a következő négy esztendőben a közművesítésen kívül a gáz bevezetését is megoldják.
Nem túl szép látvány a régi, lerobbant épületben működő polgármesteri hivatal sem, amelynek felújítására szintén van elnyert pályázatuk. A finanszírozás napelemes energiatermelést is magában foglal, így Hosszúmezőn is az egyre népszerűbb energetikai önellátás útjára lépnek az önkormányzat hatáskörébe tartozó közintézmények és középületek.
A román–ukrán határfolyó, a Tisza. A túlsó parton, a fák közül ukrán határőrök leskelődnek ránk
Fotó: Makkay József
Hosszúmező korábban vasúti határátkelőhely volt a Máramarosszigetről a határ túloldalán fekvő kárpátaljai Taracközre közlekedő helyi vonatjáratok utasai számára. Az Ukrajnából széles nyomtávú sínpáron közlekedő vonatokat már jóval az ukrajnai háború előtt leállították. Tavaly volt ugyan egy kormányközi kezdeményezés a teherforgalom újraindítására, de elakadt. Ez Hosszúmező gazdasági boldogulásán is lendíthetett volna, jelenleg azonban mindkét oldalon jegelik a kishatár menti vonatközlekedést.
Ha nem is vonattal, de sok ukrajnai férfi szökik át a Tiszán Romániába, menekülve a sorozás és a frontra küldés, a biztos halál elől. Ma már
A román határőrség veszi át őket, és egyengeti tovább az útjukat. A román–ukrán barátság még nem tart ott, hogy a zömében Belső-Ukrajnából érkező katonaköteles menekült férfiakat visszaadnák hazájuknak, Romániában egyelőre biztonságban vannak.
A polgármesteri hivatal évszázados épülete is ,,ráncfelvarráson" fog átesni
Fotó: Makkay József
A község polgármestere szerint a Tiszán át menekülő férfiak többsége tovább utazik, mindössze két ukrán család telepedett le a faluban, ők alkalmi munkákból élnek. ,,Telefonon tartom a kapcsolatot a határ túloldalán levő ukrajnai települések vezetőivel. Amikor szükség volt rá, segítettünk, gyűjtöttünk nekik. Most
– magyarázza R. Fekete Lajos, a polgármesteri hivatallal szemben fekvő házak mögött, a Tisza vonalán húzódó határ irányába mutatva.
Felújított iskola a falu központjában. Az elemi osztályok átépítéséhez most láttak hozzá
Fotó: Makkay József
A máramarosi települések élete is jóval könnyebbé válna, ha véget érne az ukrajnai háború. Manapság sok ukrán nő ingázik napi rendszerességgel máramarosszigeti cégekhez, mert nálunk sokkal magasabbak a keresetek, mint Ukrajnában. A férfiak számára ez a lehetőség nem adott: egyrészt nem engedik át őket a határon, másrészt ha valaki azt utcán mutatkozik, azonnal besorozzák, és elviszik a frontra katonának.
A hosszúmezői emberek többsége is Máramarosszigetre ingázik. Helyben kevés a vállalkozás, amit fájlal a polgármester, mert a helyi önkormányzat bevételein is nagyot lendítene, ha akadna néhány nagyobb beruházás a községben. Tervek vannak, de egyelőre nem tudni, mi valósul meg belőlük.
A polgármesteri hivatal koncesszióba adott területtel támogatja a vállalkozás beindítását, és reménykedik, hogy valóban megtelepszik a cég a Tisza partján.
RMDSZ-es felhozatal az alakulat tulipános kampányplakátjain
Fotó: Makkay József
A polgármester szerint a fő csapásirányt azonban az európai uniós és a hazai kormányzati pályázatok jelentik, a következő években is ezeket a lehetőségeket szeretnék kihasználni. Az V–VIII. osztályos iskola felújítása után nemrég az elemi épületének átépítéséhez láttak hozzá, de tervben van a kataszteri program kiterjesztése is a településen.
,,Abban a nehéz helyzetben vagyunk, hogy van egy csomó elnyert pályázatunk, és minden polgármesterjelölt most arra hajt, hogy ezeket ő valósítsa meg, ő vágja át a szalagot. Reményeim szerint nekünk jobban hisznek az emberek, hogy amit elkezdtünk, azt be is tudjuk fejezni” – nyomatékosítja a kialakult kemény választási versenyhelyzetet R. Fekete Lajos, Hosszúmező RMDSZ-es polgármestere.
Románia egyik legészakibb települése a Tisza partján fekvő Hosszúmező. A község polgármesterével, R. Fekete Lajossal az újrainduló határ menti vasúti forgalomról, a menekültekről és a helyiek boldogulásáról beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.
A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.
Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.
Kolozsvár lehet az első város az országban, ahol a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményeinek épületébe a házi kedvencek is bemehetnek.
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.
A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!