„Magyarul” kampányolva váltanák le az RMDSZ-es polgármestert a román pártok a máramarosi magyar szigeten

Hosszúmező településjelző táblája a falu Máramarossziget felőli bejáratánál •  Fotó: Makkay József

Hosszúmező településjelző táblája a falu Máramarossziget felőli bejáratánál

Fotó: Makkay József

Rendszeresen felbúgó sziréna hangja jelzi a Tisza ukrajnai oldalán fekvő település lakói számára, hogy orosz harci gépek mérnek légicsapást valahol az ország belsejére. Ezt már a Máramaros megyei Hosszúmező lakossága is megszokta a román–ukrán határ közelében. A többségében magyar település választási lázban ég: román pártok színeiben induló magyar, vagy magyarul is beszélő jelöltek akarják kihúzni a széket az RMDSZ-es polgármester alól.

Makkay József

2024. június 06., 18:502024. június 06., 18:50

Jó érzés Máramaros megyében magyar nyelvű feliratokat látni: ezek ugyan ritkák, mint a fehér holló, de megmelengetik az idelátogató szívét. Máramarosban mindössze két községnek van magyar polgármestere, és mindkettő – Koltó és Hosszúmező – magyar sziget a környező román tengerben. A román–ukrán határ mentén, a Tisza partján fekvő Hosszúmező kétnyelvű településjelző tábláit elhagyva a falu utcáit eligazító feliratokon is megjelenik a magyar nyelvű szöveg. Mindenhol elboldogul az ember magyarul, az üzletektől a postahivatalig és a községháza irodáiban is.

Magyar és román nyelvű eligazító táblák a falu központjában •  Fotó: Makkay József Galéria

Magyar és román nyelvű eligazító táblák a falu központjában

Fotó: Makkay József

A polgármesteri hivatal előtt, a választási plakátokon a román Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kampányszövegei is magyarul próbálják meggyőzni a választópolgárokat, hogy váltani kell. Mármint

R. Fekete Lajos RMDSZ-es polgármestert szeretné leváltani a román pártok színeiben induló két jelölt, akik közül az egyik helyi magyar ember, a másik korábban a PNL színeiben volt elöljáró, és a helybeliek szerint jól beszél magyarul.

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) nem állt be a 8 éve hatalmon lévő RMDSZ-es polgármester leváltását célzó küzdelembe, ők helyi tanácsosjelölteket indítanak.

R. Fekete Lajos polgármester harmadik mandátumát kezdené meg a vasárnapi helyhatósági választást követően •  Fotó: Makkay József Galéria

R. Fekete Lajos polgármester harmadik mandátumát kezdené meg a vasárnapi helyhatósági választást követően

Fotó: Makkay József

15 millió eurós elnyert pályázat

Az újrázni akaró RMDSZ-es polgármester nincs könnyű helyzetben: vetélytársai azt vetik a szemére, hogy két mandátuma alatt, az elmúlt nyolc évben nem történt gyökeres beruházás, építkezés, fejlesztés az egyetlen faluból álló, 2308 főt számláló községben, ahol 1694 személy, azaz a település kétharmada vallotta magát magyarnak.

A valóság azonban másként fest, mert Fekete Lajos szerint amikor 2016-ban a korábbi liberális elöljárótól átvette a hivatalt, az épület kulcsain kívül mást nem kapott. „Az 1990-es években RMDSZ-es polgármesterünk volt, aki épp úgy nem mozdított semmit a faluban, mint az utána következő. A nyolcéves adminisztrációm idején azért kerültünk nehéz helyzetbe, mert nulláról kellett mindent elkezdenünk.

Idézet
Összesen 15 millió eurónyi pályázatot nyertünk el, amelyek kivitelezése csak most kezdődik el”

– magyarázza a hosszúmezői polgármester.

A legnagyobb beruházás a falu közművesítése: vezetékes ivóvizet kötnek be minden portára, illetve kiépítik a szennyvízelvezető csatornarendszert. Ezt előkészítendő, telekkönyveztetni kellett valamennyi közterületet – utakat, utcákat, köztereket, illetve a polgármesteri hivatal tulajdonában álló földeket –, hogy el lehessen kezdeni a közbeszerzés alatt álló munkálatokat.

Ukrajnából egykor széles nyomtávú vasúton érkeztek a szerelvények Hosszúmező állomására, a sínpárok évek óta gazban állnak •  Fotó: Makkay József Galéria

Ukrajnából egykor széles nyomtávú vasúton érkeztek a szerelvények Hosszúmező állomására, a sínpárok évek óta gazban állnak

Fotó: Makkay József

A megyei tanács felügyelete alatt elnyert pályázat egyike annak a 29 Máramaros megyei községnek, ahol idén elkezdik a közművesítési munkálatokat, és a tervek szerint 2-3 éven belül befejezik. A polgármester szerint a romániai bürokrácia miatt haladnak ilyen lassan, hiszen ha minden normális időben történne, Hosszúmezőn is elkezdődhetett volna a kivitelezés, így az emberek optimistábbak lennének afelől, hogy településük is élhetőbb faluvá válik.

Egy másik pályázat a földgáz bevezetését finanszírozza. A rendelkezésre álló négymillió lej nem elég a település gázhálózatának kiépítésére, de a polgármester abban reménykedik, hogy az Anghel Saligny településfejlesztési program keretében elnyert összeget újabbak követik majd, így elképzelhető, hogy a következő négy esztendőben a közművesítésen kívül a gáz bevezetését is megoldják.

A fővezeték a településen keresztül halad végig Máramarosszigettől Szaplonca, Pálosremete és Kistécső irányába, a román–ukrán határ mentén, ezért csak a helyi gázhálózatot kellene kiépíteni.

Nem túl szép látvány a régi, lerobbant épületben működő polgármesteri hivatal sem, amelynek felújítására szintén van elnyert pályázatuk. A finanszírozás napelemes energiatermelést is magában foglal, így Hosszúmezőn is az egyre népszerűbb energetikai önellátás útjára lépnek az önkormányzat hatáskörébe tartozó közintézmények és középületek.

A román–ukrán határfolyó, a Tisza. A túlsó parton, a fák közül ukrán határőrök leskelődnek ránk •  Fotó: Makkay József Galéria

A román–ukrán határfolyó, a Tisza. A túlsó parton, a fák közül ukrán határőrök leskelődnek ránk

Fotó: Makkay József

A Tiszán szöknek át a katonaság elől menekülő ukránok

Hosszúmező korábban vasúti határátkelőhely volt a Máramarosszigetről a határ túloldalán fekvő kárpátaljai Taracközre közlekedő helyi vonatjáratok utasai számára. Az Ukrajnából széles nyomtávú sínpáron közlekedő vonatokat már jóval az ukrajnai háború előtt leállították. Tavaly volt ugyan egy kormányközi kezdeményezés a teherforgalom újraindítására, de elakadt. Ez Hosszúmező gazdasági boldogulásán is lendíthetett volna, jelenleg azonban mindkét oldalon jegelik a kishatár menti vonatközlekedést.

Ha nem is vonattal, de sok ukrajnai férfi szökik át a Tiszán Romániába, menekülve a sorozás és a frontra küldés, a biztos halál elől. Ma már

megszokott jelenséggé vált, hogy a folyó sodrásán szerencsésen túljutott emberek a polgármesteri hivatalnál, vagy máshol a faluban jelentkeznek menedékkérelmükkel.

A román határőrség veszi át őket, és egyengeti tovább az útjukat. A román–ukrán barátság még nem tart ott, hogy a zömében Belső-Ukrajnából érkező katonaköteles menekült férfiakat visszaadnák hazájuknak, Romániában egyelőre biztonságban vannak.

A polgármesteri hivatal évszázados épülete is ,,ráncfelvarráson Galéria

A polgármesteri hivatal évszázados épülete is ,,ráncfelvarráson" fog átesni

Fotó: Makkay József

A község polgármestere szerint a Tiszán át menekülő férfiak többsége tovább utazik, mindössze két ukrán család telepedett le a faluban, ők alkalmi munkákból élnek. ,,Telefonon tartom a kapcsolatot a határ túloldalán levő ukrajnai települések vezetőivel. Amikor szükség volt rá, segítettünk, gyűjtöttünk nekik. Most

Idézet
annyit tehetünk, hogy együtt érzünk velük, amikor megszólalnak a Tisza túloldalán a légitámadást jelző szirénák. A közelünkben szerencsére még nem volt légitámadás, de egy-egy mélyebb orosz behatoláskor az egész országot riadóztatják”

– magyarázza R. Fekete Lajos, a polgármesteri hivatallal szemben fekvő házak mögött, a Tisza vonalán húzódó határ irányába mutatva.

Felújított iskola a falu központjában. Az elemi osztályok átépítéséhez most láttak hozzá •  Fotó: Makkay József Galéria

Felújított iskola a falu központjában. Az elemi osztályok átépítéséhez most láttak hozzá

Fotó: Makkay József

Ők kezdték el, és ők szeretnék befejezni a pályázatok megvalósítását

A máramarosi települések élete is jóval könnyebbé válna, ha véget érne az ukrajnai háború. Manapság sok ukrán nő ingázik napi rendszerességgel máramarosszigeti cégekhez, mert nálunk sokkal magasabbak a keresetek, mint Ukrajnában. A férfiak számára ez a lehetőség nem adott: egyrészt nem engedik át őket a határon, másrészt ha valaki azt utcán mutatkozik, azonnal besorozzák, és elviszik a frontra katonának.

A hosszúmezői emberek többsége is Máramarosszigetre ingázik. Helyben kevés a vállalkozás, amit fájlal a polgármester, mert a helyi önkormányzat bevételein is nagyot lendítene, ha akadna néhány nagyobb beruházás a községben. Tervek vannak, de egyelőre nem tudni, mi valósul meg belőlük.

Magyarországi cégtől érkezett kecsegtető ajánlat egy modern gyümölcsaszaló üzem létesítésére, amelynek termékeire a hazai és a külföldi piacon egyaránt volna kereslet.

A polgármesteri hivatal koncesszióba adott területtel támogatja a vállalkozás beindítását, és reménykedik, hogy valóban megtelepszik a cég a Tisza partján.

RMDSZ-es felhozatal az alakulat tulipános kampányplakátjain •  Fotó: Makkay József Galéria

RMDSZ-es felhozatal az alakulat tulipános kampányplakátjain

Fotó: Makkay József

A polgármester szerint a fő csapásirányt azonban az európai uniós és a hazai kormányzati pályázatok jelentik, a következő években is ezeket a lehetőségeket szeretnék kihasználni. Az V–VIII. osztályos iskola felújítása után nemrég az elemi épületének átépítéséhez láttak hozzá, de tervben van a kataszteri program kiterjesztése is a településen.

,,Abban a nehéz helyzetben vagyunk, hogy van egy csomó elnyert pályázatunk, és minden polgármesterjelölt most arra hajt, hogy ezeket ő valósítsa meg, ő vágja át a szalagot. Reményeim szerint nekünk jobban hisznek az emberek, hogy amit elkezdtünk, azt be is tudjuk fejezni” – nyomatékosítja a kialakult kemény választási versenyhelyzetet R. Fekete Lajos, Hosszúmező RMDSZ-es polgármestere.

korábban írtuk

Sok katonaköteles a Hosszúmező határában kanyargó Tisza gázlóin szökik át Ukrajnából Romániába
Sok katonaköteles a Hosszúmező határában kanyargó Tisza gázlóin szökik át Ukrajnából Romániába

Románia egyik legészakibb települése a Tisza partján fekvő Hosszúmező. A község polgármesterével, R. Fekete Lajossal az újrainduló határ menti vasúti forgalomról, a menekültekről és a helyiek boldogulásáról beszélgettünk.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Orbán Viktor a Krónikának: a nemzetrészek támogatása nem szívesség, hanem kormányzati kötelesség

Szeretnék minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, mert vannak közös ügyeink az Európai Unióban, a románok és a magyarok érdekeiből több minden egybeesik – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor a Krónikának: a nemzetrészek támogatása nem szívesség, hanem kormányzati kötelesség
2025. július 05., szombat

„Mindnyájunk ügyvédje tudott lenni”. Gyászbeszédekkel, kedvenc nótájával búcsúztak Kincses Elődtől

Hálát ad a romániai magyar közösség azért a közéleti emberért, aki mindnyájunk ügyvédje tudott lenni – állapította meg Tőkés László volt református püspök Kincses Előd marosvásárhelyi jogász temetésén, így búcsúzva néhai harcostársától.

„Mindnyájunk ügyvédje tudott lenni”. Gyászbeszédekkel, kedvenc nótájával búcsúztak Kincses Elődtől
2025. július 05., szombat

Jön! Interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel a Krónikán

Interjút adott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Krónikának, az aktuális politikai és közéleti témákat érintő beszélgetést szombaton tesszük közzé honlapunkon.

Jön! Interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel a Krónikán
2025. július 05., szombat

Eloltották a Cibles-hegységben kiütött vegetációtüzet

Sikerült eloltani a Cibles-hegységben szerda este kiütött vegetációtüzet – tájékoztatott péntek este a Máramaros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője.

Eloltották a Cibles-hegységben kiütött vegetációtüzet
2025. július 05., szombat

Jövő héten megnyílhat Erdély legújabb gyorsforgalmi útja

A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.

Jövő héten megnyílhat Erdély legújabb gyorsforgalmi útja
2025. július 04., péntek

A nagyváradi rendőrségi fogdában gyakori ,,vendégek” a részeg sofőrök

Szinte nincs nap, hogy valamelyik erdélyi megye rendőrei ne vegyenek őrizetbe alkoholos befolyásoltság alatt gépkocsit vezető sofőröket. A rendőrségi sajtóosztályok tájékoztatása szerint a legtöbb ilyen eset Bihar és Maros megyében fordul elő.

A nagyváradi rendőrségi fogdában gyakori ,,vendégek” a részeg sofőrök
2025. július 04., péntek

Főként székelyföldi fiúk kezdik ősszel tanulmányaikat a gyulafehérvári papnevelő intézetben

Sikeresen felvételizett tíz erdélyi ifjú a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézetbe – közölte Facebook-oldalán az oktatási intézmény (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).

Főként székelyföldi fiúk kezdik ősszel tanulmányaikat a gyulafehérvári papnevelő intézetben
2025. július 04., péntek

Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett Kincses Előd temetésén Marosvásárhelyen

Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.

Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett Kincses Előd temetésén Marosvásárhelyen
2025. július 04., péntek

Megvalósult az álom, otthonra lelt a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség

Közösségi összefogásnak köszönhetően a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség június 27-én megvásárolta azt az ingatlant, amely hosszú távon hitéleti, közösségi és kulturális célokat szolgál.

Megvalósult az álom, otthonra lelt a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség
2025. július 04., péntek

Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, sokallta a megyei önkormányzat a finanszírozás rá eső részét

Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, miután a Szilágy megyei közgyűlés úgy döntött: felmondja a projektre megkötött finanszírozási szerződést.

Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, sokallta a megyei önkormányzat a finanszírozás rá eső részét