„Magyarul” kampányolva váltanák le az RMDSZ-es polgármestert a román pártok a máramarosi magyar szigeten

Hosszúmező településjelző táblája a falu Máramarossziget felőli bejáratánál •  Fotó: Makkay József

Hosszúmező településjelző táblája a falu Máramarossziget felőli bejáratánál

Fotó: Makkay József

Rendszeresen felbúgó sziréna hangja jelzi a Tisza ukrajnai oldalán fekvő település lakói számára, hogy orosz harci gépek mérnek légicsapást valahol az ország belsejére. Ezt már a Máramaros megyei Hosszúmező lakossága is megszokta a román–ukrán határ közelében. A többségében magyar település választási lázban ég: román pártok színeiben induló magyar, vagy magyarul is beszélő jelöltek akarják kihúzni a széket az RMDSZ-es polgármester alól.

Makkay József

2024. június 06., 18:502024. június 06., 18:50

Jó érzés Máramaros megyében magyar nyelvű feliratokat látni: ezek ugyan ritkák, mint a fehér holló, de megmelengetik az idelátogató szívét. Máramarosban mindössze két községnek van magyar polgármestere, és mindkettő – Koltó és Hosszúmező – magyar sziget a környező román tengerben. A román–ukrán határ mentén, a Tisza partján fekvő Hosszúmező kétnyelvű településjelző tábláit elhagyva a falu utcáit eligazító feliratokon is megjelenik a magyar nyelvű szöveg. Mindenhol elboldogul az ember magyarul, az üzletektől a postahivatalig és a községháza irodáiban is.

Magyar és román nyelvű eligazító táblák a falu központjában •  Fotó: Makkay József Galéria

Magyar és román nyelvű eligazító táblák a falu központjában

Fotó: Makkay József

A polgármesteri hivatal előtt, a választási plakátokon a román Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kampányszövegei is magyarul próbálják meggyőzni a választópolgárokat, hogy váltani kell. Mármint

R. Fekete Lajos RMDSZ-es polgármestert szeretné leváltani a román pártok színeiben induló két jelölt, akik közül az egyik helyi magyar ember, a másik korábban a PNL színeiben volt elöljáró, és a helybeliek szerint jól beszél magyarul.

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) nem állt be a 8 éve hatalmon lévő RMDSZ-es polgármester leváltását célzó küzdelembe, ők helyi tanácsosjelölteket indítanak.

R. Fekete Lajos polgármester harmadik mandátumát kezdené meg a vasárnapi helyhatósági választást követően •  Fotó: Makkay József Galéria

R. Fekete Lajos polgármester harmadik mandátumát kezdené meg a vasárnapi helyhatósági választást követően

Fotó: Makkay József

15 millió eurós elnyert pályázat

Az újrázni akaró RMDSZ-es polgármester nincs könnyű helyzetben: vetélytársai azt vetik a szemére, hogy két mandátuma alatt, az elmúlt nyolc évben nem történt gyökeres beruházás, építkezés, fejlesztés az egyetlen faluból álló, 2308 főt számláló községben, ahol 1694 személy, azaz a település kétharmada vallotta magát magyarnak.

A valóság azonban másként fest, mert Fekete Lajos szerint amikor 2016-ban a korábbi liberális elöljárótól átvette a hivatalt, az épület kulcsain kívül mást nem kapott. „Az 1990-es években RMDSZ-es polgármesterünk volt, aki épp úgy nem mozdított semmit a faluban, mint az utána következő. A nyolcéves adminisztrációm idején azért kerültünk nehéz helyzetbe, mert nulláról kellett mindent elkezdenünk.

Idézet
Összesen 15 millió eurónyi pályázatot nyertünk el, amelyek kivitelezése csak most kezdődik el”

– magyarázza a hosszúmezői polgármester.

A legnagyobb beruházás a falu közművesítése: vezetékes ivóvizet kötnek be minden portára, illetve kiépítik a szennyvízelvezető csatornarendszert. Ezt előkészítendő, telekkönyveztetni kellett valamennyi közterületet – utakat, utcákat, köztereket, illetve a polgármesteri hivatal tulajdonában álló földeket –, hogy el lehessen kezdeni a közbeszerzés alatt álló munkálatokat.

Ukrajnából egykor széles nyomtávú vasúton érkeztek a szerelvények Hosszúmező állomására, a sínpárok évek óta gazban állnak •  Fotó: Makkay József Galéria

Ukrajnából egykor széles nyomtávú vasúton érkeztek a szerelvények Hosszúmező állomására, a sínpárok évek óta gazban állnak

Fotó: Makkay József

A megyei tanács felügyelete alatt elnyert pályázat egyike annak a 29 Máramaros megyei községnek, ahol idén elkezdik a közművesítési munkálatokat, és a tervek szerint 2-3 éven belül befejezik. A polgármester szerint a romániai bürokrácia miatt haladnak ilyen lassan, hiszen ha minden normális időben történne, Hosszúmezőn is elkezdődhetett volna a kivitelezés, így az emberek optimistábbak lennének afelől, hogy településük is élhetőbb faluvá válik.

Egy másik pályázat a földgáz bevezetését finanszírozza. A rendelkezésre álló négymillió lej nem elég a település gázhálózatának kiépítésére, de a polgármester abban reménykedik, hogy az Anghel Saligny településfejlesztési program keretében elnyert összeget újabbak követik majd, így elképzelhető, hogy a következő négy esztendőben a közművesítésen kívül a gáz bevezetését is megoldják.

A fővezeték a településen keresztül halad végig Máramarosszigettől Szaplonca, Pálosremete és Kistécső irányába, a román–ukrán határ mentén, ezért csak a helyi gázhálózatot kellene kiépíteni.

Nem túl szép látvány a régi, lerobbant épületben működő polgármesteri hivatal sem, amelynek felújítására szintén van elnyert pályázatuk. A finanszírozás napelemes energiatermelést is magában foglal, így Hosszúmezőn is az egyre népszerűbb energetikai önellátás útjára lépnek az önkormányzat hatáskörébe tartozó közintézmények és középületek.

A román–ukrán határfolyó, a Tisza. A túlsó parton, a fák közül ukrán határőrök leskelődnek ránk •  Fotó: Makkay József Galéria

A román–ukrán határfolyó, a Tisza. A túlsó parton, a fák közül ukrán határőrök leskelődnek ránk

Fotó: Makkay József

A Tiszán szöknek át a katonaság elől menekülő ukránok

Hosszúmező korábban vasúti határátkelőhely volt a Máramarosszigetről a határ túloldalán fekvő kárpátaljai Taracközre közlekedő helyi vonatjáratok utasai számára. Az Ukrajnából széles nyomtávú sínpáron közlekedő vonatokat már jóval az ukrajnai háború előtt leállították. Tavaly volt ugyan egy kormányközi kezdeményezés a teherforgalom újraindítására, de elakadt. Ez Hosszúmező gazdasági boldogulásán is lendíthetett volna, jelenleg azonban mindkét oldalon jegelik a kishatár menti vonatközlekedést.

Ha nem is vonattal, de sok ukrajnai férfi szökik át a Tiszán Romániába, menekülve a sorozás és a frontra küldés, a biztos halál elől. Ma már

megszokott jelenséggé vált, hogy a folyó sodrásán szerencsésen túljutott emberek a polgármesteri hivatalnál, vagy máshol a faluban jelentkeznek menedékkérelmükkel.

A román határőrség veszi át őket, és egyengeti tovább az útjukat. A román–ukrán barátság még nem tart ott, hogy a zömében Belső-Ukrajnából érkező katonaköteles menekült férfiakat visszaadnák hazájuknak, Romániában egyelőre biztonságban vannak.

A polgármesteri hivatal évszázados épülete is ,,ráncfelvarráson Galéria

A polgármesteri hivatal évszázados épülete is ,,ráncfelvarráson" fog átesni

Fotó: Makkay József

A község polgármestere szerint a Tiszán át menekülő férfiak többsége tovább utazik, mindössze két ukrán család telepedett le a faluban, ők alkalmi munkákból élnek. ,,Telefonon tartom a kapcsolatot a határ túloldalán levő ukrajnai települések vezetőivel. Amikor szükség volt rá, segítettünk, gyűjtöttünk nekik. Most

Idézet
annyit tehetünk, hogy együtt érzünk velük, amikor megszólalnak a Tisza túloldalán a légitámadást jelző szirénák. A közelünkben szerencsére még nem volt légitámadás, de egy-egy mélyebb orosz behatoláskor az egész országot riadóztatják”

– magyarázza R. Fekete Lajos, a polgármesteri hivatallal szemben fekvő házak mögött, a Tisza vonalán húzódó határ irányába mutatva.

Felújított iskola a falu központjában. Az elemi osztályok átépítéséhez most láttak hozzá •  Fotó: Makkay József Galéria

Felújított iskola a falu központjában. Az elemi osztályok átépítéséhez most láttak hozzá

Fotó: Makkay József

Ők kezdték el, és ők szeretnék befejezni a pályázatok megvalósítását

A máramarosi települések élete is jóval könnyebbé válna, ha véget érne az ukrajnai háború. Manapság sok ukrán nő ingázik napi rendszerességgel máramarosszigeti cégekhez, mert nálunk sokkal magasabbak a keresetek, mint Ukrajnában. A férfiak számára ez a lehetőség nem adott: egyrészt nem engedik át őket a határon, másrészt ha valaki azt utcán mutatkozik, azonnal besorozzák, és elviszik a frontra katonának.

A hosszúmezői emberek többsége is Máramarosszigetre ingázik. Helyben kevés a vállalkozás, amit fájlal a polgármester, mert a helyi önkormányzat bevételein is nagyot lendítene, ha akadna néhány nagyobb beruházás a községben. Tervek vannak, de egyelőre nem tudni, mi valósul meg belőlük.

Magyarországi cégtől érkezett kecsegtető ajánlat egy modern gyümölcsaszaló üzem létesítésére, amelynek termékeire a hazai és a külföldi piacon egyaránt volna kereslet.

A polgármesteri hivatal koncesszióba adott területtel támogatja a vállalkozás beindítását, és reménykedik, hogy valóban megtelepszik a cég a Tisza partján.

RMDSZ-es felhozatal az alakulat tulipános kampányplakátjain •  Fotó: Makkay József Galéria

RMDSZ-es felhozatal az alakulat tulipános kampányplakátjain

Fotó: Makkay József

A polgármester szerint a fő csapásirányt azonban az európai uniós és a hazai kormányzati pályázatok jelentik, a következő években is ezeket a lehetőségeket szeretnék kihasználni. Az V–VIII. osztályos iskola felújítása után nemrég az elemi épületének átépítéséhez láttak hozzá, de tervben van a kataszteri program kiterjesztése is a településen.

,,Abban a nehéz helyzetben vagyunk, hogy van egy csomó elnyert pályázatunk, és minden polgármesterjelölt most arra hajt, hogy ezeket ő valósítsa meg, ő vágja át a szalagot. Reményeim szerint nekünk jobban hisznek az emberek, hogy amit elkezdtünk, azt be is tudjuk fejezni” – nyomatékosítja a kialakult kemény választási versenyhelyzetet R. Fekete Lajos, Hosszúmező RMDSZ-es polgármestere.

korábban írtuk

Sok katonaköteles a Hosszúmező határában kanyargó Tisza gázlóin szökik át Ukrajnából Romániába
Sok katonaköteles a Hosszúmező határában kanyargó Tisza gázlóin szökik át Ukrajnából Romániába

Románia egyik legészakibb települése a Tisza partján fekvő Hosszúmező. A község polgármesterével, R. Fekete Lajossal az újrainduló határ menti vasúti forgalomról, a menekültekről és a helyiek boldogulásáról beszélgettünk.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Marad a veszélyhelyzet Parajdon

A helyi vészhelyzeti bizottság újabb 30 nappal, augusztus 8-ig meghosszabbította a veszélyhelyzetet Parajdon – számolt be kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal.

Marad a veszélyhelyzet Parajdon
Marad a veszélyhelyzet Parajdon
2025. július 08., kedd

Marad a veszélyhelyzet Parajdon

2025. július 08., kedd

Vázolták a parajdi sóbánya megmentésére tett többlépcsős javaslatukat a magyarországi szakértők a Krónikának 2.

Megmenthetőnek látták a vízzel elárasztott parajdi sóbányát júniusi ottjártukkor az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusa keretében terepszemlét tartott szakértői csoport tagjai.

Vázolták a parajdi sóbánya megmentésére tett többlépcsős javaslatukat a magyarországi szakértők a Krónikának 2.
2025. július 07., hétfő

RMDSZ: a magyar iskolák önállóak maradhatnak 500-nál kisebb diáklétszám esetén is

Az RMDSZ a hétvégi egyeztetések során „megvédte a magyar iskolákat, osztályokat” – tájékoztat hétfői közleményében a szövetség.

RMDSZ: a magyar iskolák önállóak maradhatnak 500-nál kisebb diáklétszám esetén is
2025. július 07., hétfő

Rezervátumba szállítják a bocsokat, miután anyjukat kilőtték, mert megölt egy motorost a Transzfogarasi úton

A Brassó megyei Zernyesten működő medverezervárumba szállítják azt a három bocsot, amelyek anyját kilőtték, miután végzett egy olaszországi motorossal a Transzfogarasi úton.

Rezervátumba szállítják a bocsokat, miután anyjukat kilőtték, mert megölt egy motorost a Transzfogarasi úton
2025. július 07., hétfő

Csaba testvér: ahogy Déváról lehetett irányítani a székelyföldi házakat, Csíksomlyóról is lehet vezetni a szórvány gyerekotthonokat

Csíksomlyón szolgálni egy szerzetesnek prémium – válaszolta Böjte Csaba testvér a Krónikának, amikor arról faggattuk, hogyan fogadja a dévai plébániáról az ősi Mária-kegyhelyre való áthelyezését, ahol lelkészként folytatja szolgálatát.

Csaba testvér: ahogy Déváról lehetett irányítani a székelyföldi házakat, Csíksomlyóról is lehet vezetni a szórvány gyerekotthonokat
2025. július 07., hétfő

Több településre lecsapott a vihar a Partiumban és Székelyföldön

Tetemes károkat okozott az ítéletidő hétfőn délután számos szilágysági településen. A vihar Zsibó városában háztetőket sodort le, fákat csavart ki tövestül, ugyanakkor Máramarosban és a Székelyföldön is tomboltak az elemek.

Több településre lecsapott a vihar a Partiumban és Székelyföldön
2025. július 07., hétfő

Szexuálisan molesztálta két kiskorú tanítványát egy erdélyi tanár, őrizetbe vették

Letartóztattak Kolozsváron egy matematikatanárt két tanítványa – egy 14 és egy 15 éves lány – szexuális bántalmazásáért.

Szexuálisan molesztálta két kiskorú tanítványát egy erdélyi tanár, őrizetbe vették
2025. július 07., hétfő

Több mint tíz fokkal visszaesik a hőmérséklet a héten, jönnek a zivatarok

Hétfőn és kedden még országszerte kitart a kánikula, szerdától azonban több mint tíz fokkal is visszaesik a nappali csúcshőmérséklet, és zivatarokra is számítani lehet.

Több mint tíz fokkal visszaesik a hőmérséklet a héten, jönnek a zivatarok
2025. július 07., hétfő

Meghosszabbították a hőségriasztást, de zivatarokra, jégesőre is figyelmeztetnek a meteorológusok

Meghosszabbította szerdáig az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a korábban kiadott vörös, narancssárga és sárga hőségriasztásokat.

Meghosszabbították a hőségriasztást, de zivatarokra, jégesőre is figyelmeztetnek a meteorológusok
2025. július 07., hétfő

Megnevezték a parajdi sóbánya helyreállításának kulcsát a magyarországi szakértők a Krónikának 1.

Parajd és térsége lakosságának tartós biztonsága érdekében elengedhetetlen a sóbánya stabilitásának fenntartása az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusának keretében a helyszínen járt szakértői csoport szerint.

Megnevezték a parajdi sóbánya helyreállításának kulcsát a magyarországi szakértők a Krónikának 1.