Románia és Ukrajna határát jelző határkő a Tisza partján
Fotó: Makkay József
Románia egyik legészakibb települése a Tisza partján fekvő Máramaros megyei Hosszúmező. A Romániát Ukrajnától elválasztó határfolyó ilyenkor háborús időben a front elől menekülő ukrajnai férfiak célpontja is. Hosszúmező polgármesterével, R. Fekete Lajossal az újrainduló határ menti vasúti forgalomról, a faluba tartó menekültekről, a helyiek boldogulási lehetőségeiről beszélgettünk.
2023. június 27., 09:032023. június 27., 09:03
Csigalassúsággal halad a tavaly novemberben beharangozott román–ukrán vasúti határátkelő megnyitása a kárpátaljai Taraczköz és a Máramaros megyei Hosszúmező között. A 2010-ig naponta kétszeri személyvonat-összeköttetést biztosító határállomásra érkező szerelvények végállomása Máramarossziget volt. A vasúti személyszállítást háttérbe szorító közúti közlekedés a kárpátaljai szárnyvasutat is vakvágányra juttatta, azonban az ukrajnai háború miatt megnövekedett személy- és áruforgalom miatt ismét napirendre került a vonatösszeköttetés Ukrajna és Románia között, a Hosszúmező határában lévő Tisza-hídon.
R. Fekete Lajos, Hosszúmező polgármestere – aki politikusi pályája előtt 27 évet dolgozott a román államvasutaknál – a Krónikának elmondta, hogy
„A múlt héten vettem részt egy máramarosszigeti egyeztetésen, ahol jelen volt a bukaresti közlekedésügyi minisztérium államtitkára is. Az utolsó simítások folynak az ügyben, így remélhetőleg hamarosan indulhatnak a vonatok” – állapította meg portálunknak a polgármester.
A Tisza Hosszúmező határában. Aki ismeri a járást, a gázlókon könnyűszerrel átjöhet a határfolyón
Fotó: Makkay József
A vonatközlekedést késleltette, hogy az ukrán fél el akarja indítani a teherforgalmat is: ukrajnai cégek vasúton gabonát és egyéb árut szállítanának Romániába. Fekete Lajos szerint az eredeti elképzelés, hogy Hosszúmezőn is lehessen árut lerakodni, nem működik, mert a település pályaudvarán csupán két széles nyomtávú sínpár halad végig – nincs kiépítve a teherforgalom számára szükséges mellékvágány rakodótérrel. A vasútállomás szomszédságában van ugyan egy három hektáros terület, de oda jelentős beruházás kell, hogy a határ menti falu pályaudvara áruszállítási feladatokat is elláthasson. Ilyen célra jelenleg csak a máramarosszigeti pályaudvar alkalmas, nagyobb áruforgalom esetén azonban állami vagy magánberuházás szükséges a Tisza-parti városban is.
Egyes hírek szerint a 13 évvel ezelőtti kis határmenti személyvonat-közlekedés leállítása összefüggésbe hozható a cigarettacsempészettel: Ukrajnából rengeteg, zárjegy nélküli cigarettát hoztak Romániába, többek között a vasúti személyszállítás keretében is. Fekete Lajos szerint ennek mára nagyjából leáldozott, mivel a határrendészet új, korszerű ellenőrzési technikával van felszerelve.
„A faluban a polgármesteri hivatal által elhelyezett kamerák felvételeit a határrendészet képviselői is megnézik, amikor gyanús járművet akarnak azonosítani. Ebből is látszik, hogy ma sokkal visszafogottabb a két ország közötti csempésztevékenység, mint egy-két évtizeddel ezelőtt” – érvelt a Krónikának Hosszúmező RMDSZ-es polgármestere.
A felújított hosszúmezői vonatállomás. A vonatok indulására várnak
Fotó: Facebook/CFR Infrastruktură
A határ menti közelség háborús időkben azonban más követkeményekkel is jár. Noha az utóbbi két-három hónapban a szigorú ukrajnai határfelügyelet miatt visszaesett az országot a zöldhatáron elhagyni készülő, katonaköteles férfiak exodusa, ősszel és kora tavasszal nagyon sokan jöttek.
Tiszahosszúmező határában is találtak holttesteket, a többség azonban szerencsésen elérte a román felségterületet.
„A falubeliek gyakran találkoztak az utcákon, kertekben elázott, elcsigázott ukrán férfiakkal. Mindenikük a rendőrséget, vagy a polgármesteri hivatalt kereste, hogy feladja magát és biztonságba kerüljön” – magyarázza a polgármester. A román határőrség által átvett ukrán állampolgárok menekültstátust kapnak, a román hatóságok nem szolgáltatják ki őket Ukrajnának.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 2485 főt számláló település lakossága tíz év alatt mintegy 150 fővel csökkent, de a polgármester szerint a magyarság részaránya továbbra is 65 százalék körül mozog. Igaz, Hosszúmező kiöregedett: az évi hatvan temetésre 25 születés jut. A polgármesteri hivatal továbbra is fenntartja a helyi nyolc osztályos, magyar és román nyelvű oktatást biztosító iskolát, de ma már több összevont osztállyal.
Fekete Lajos abban bízik, hogy az elnyert infrastruktúra-fejlesztési pályázatoknak köszönhetően nem csak az ivóvizet vezetik be hamarosan a faluba, és kiépítik a közművesítést, hanem reális esély van a földgáz bevezetésére is. Ami várhatóan vonzóbbá teszi a helyiek számára a román tengerben fekvő kis magyar szigetet a Tisza partján.
A Hosszúmező irányába tartó főút Máramarossziget határában. A Tisza túloldalán fekszik Ukrajna
Fotó: Makkay József
Szeles idő várható szerdán szinte a fél országban; ugyanakkor szerdától szombatig sokfelé előfordulhat csapadék, a hegyekben havazásra lehet számítani – tájékoztatott kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Iskolabusz és személygépkocsi ütközött össze kedd reggel Krassó-Szörény megyében, az 582-es megyei út Székul és Kuptorja települések közötti szakaszán, egy gyermek és egy nő megsérült.
Tizenhat autó érintett abban a tömegbalesetben, amely kedd reggel történt Gyulafehérvár egyik utcáján.
Százezer lejre bírságoltak a közlekedésrendészet munkatársai az elmúlt hétvégén Szilágy megye településein. Az ellenőrzések során a gépkocsivezetők mellett sok gyalogos és rollerrel helytelenül közlekedő is büntetést kaptak a Szilágyságban.
Nagy érdeklődés övezte a Jövőnk a Szórványban Egyesület által második alkalommal megrendezett, anyanyelvű tájékoztatóval kiegészített egészségügyi programot, amelyet a hétvégén tartottak Bethlenszentmiklóson.
Hétfőn több mint 900 személyt – tanulókat, tanárokat, adminisztratív és kisegítő személyzetet – evakuáltak három nagybányai oktatási intézményből, miután erős gázszagot észleltek az épületekben.
A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.
Több mint 1,7 millió lej értékben rótt ki büntetést az év első tíz hónapjában a Hargita Megyei Környezetőrség; emellett több büntetőfeljelentést is tett, a legtöbb esetben természetvédelmi területek felégetése miatt.
Több mint kétszáz alkalmazott tömeges elbocsátását jelentette be két gyár Aradon, sok munkás már meg is kapta a felmondólevelét. A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetői szerint ugyanakkor a valóságban nagyobb is lehet az állás nélkül maradók száma.
Holttestet találtak a munkások egy Lippa közeli erdőben, egy használaton kívüli szennyvízgödörben – közölte az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság. Az első vizsgálatok szerint a tetem akár három éve heverhet ott, ahol rábukkantak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!