A sorozat talán legnagyobb eredménye – az olvasók által megfogalmazott, a lappal kapcsolatos konstruktív kritikák „begyűjtése” mellett –, hogy valamennyi helyszínen sikerült közösen elemezni az erdélyi magyar közélet jelenkori történéseit, sikereit, kudarcait, közös célkitűzéseinket, lehetőségeinket.
A találkozón részt vevő László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök és Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Tőkés László kampánystábjának képviseletében Sándor Krisztina MIT-elnök az EP-választási kampányt próbálták értékelni. A témában felszólalók egyetértettek abban, hogy november 25-e lezár egy korszakot, de egyben el is kezd egy újat. Ennek az RMDSZ megújulását és a szövetségen kívül működő erdélyi magyar politikai és civil szervezetek és az RMDSZ közti párbeszéd elkezdését kell eredményeznie. Sándor Krisztina szerint az erdélyi magyarság képviseletét felvállalni kívánó szervezetek csakis a Krónika olvasótalálkozóihoz hasonló fórumokon, nyílt párbeszédekből leszűrt tanulságokból építkezve fogalmazhatják meg közösen a „hogyan tovább” forgatókönyvét.
Előzőleg Szilágysomlyón és Sarmaságon fejezte be a Krónika szilágysági karavánozását. Az olvasók nagy érdeklődéssel várták a találkozókat, ám sajnálattal kellett tudomásul venniük, hogy a Választunk vagy szavazunk? címszó alatt meghirdetett vitafórum a két politikai fél képviseletének hiányában elmarad. Így a megjelentek Csinta Samu felelős szerkesztővel osztották meg az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos gondolataikat és aggodalmaikat. A Krónikát változatos témakörű, színvonalas és következetes lapnak tartják, egy olvasó szerint viszont – a többi magyar laphoz hasonlóan – a Krónika is túlzott óvatossággal kezeli az „RMDSZ-nagyágyúk” meggazdagodásának kérdését.
Mitruly Miklós nyugalmazott egyetemi tanár túlzott lojalitással vádolta az RMDSZ-t a mindenkori román kormányokkal szemben. Szerinte az erdélyi magyar egységet nem az RMDSZ-ben, hanem a közös gondolkodásban kell keresni, és az autonómia, valamint az erdélyi magyar egyetem ügyét a Tőkés Lászlóéhoz hasonló komolysággal kellene kezelni.
A sarmasági találkozó hangulatát nagyban befolyásolta az a tény, hogy az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének vezetői nyomást próbáltak gyakorolni a helyi polgármesterre, hogy a község tulajdonában lévő Kemény-kúria gyűléstermét ne bocsássa a Krónika rendelkezésére. A találkozón azonban fokozatosan oldódott a hangulat, a többség abban reménykedett, hogy lesznek erdélyi magyar képviselők a brüsszeli parlamentben. Elhangzott az is, hogy a meghívott politikai képviselők távolmaradása nem segíti a feszült magyar belpolitikai helyzet feloldását, mivel a felmerülő kérdések és dilemmák továbbra is a választók lelkiismeretét feszegetik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Huszonharmadik alkalommal rendezték meg Zilahon a Költészet Tavasza nemzetközi versfesztivált, amely mára nemcsak a város, hanem az egész térség egyik legfontosabb kulturális eseményévé vált.
A korábbi évektől eltérően idén már május közepétől járható lesz a Transzfogaras.
Újabb autópálya-szakasz építése kezdődhet meg Erdélyben: a közlekedési és infrastrukturális minisztérium kiadta az építési engedélyt a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as jelzésű autópálya 2. szakaszára, amely Feleket köti össze Alsóárpással.
Bővül a Brassó–Budapest légi összeköttetés – közölte szerdán a közösségi oldalon Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke.
A május 5–11. közötti európai összehangolt közlekedésrendészeti akció keretében Romániában is elsősorban a tehergépjárművek és autóbuszok, valamint vezetőik ellenőrzését végzi a rendőrség, tájékoztat a Szilágy megyei rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Hosszú ideig a tbc volt a tüdőgyógyászok által leggyakrabban kezelt betegség, mára más légzőszervi panaszok terjedtek el. Videós sorozatunk újabb részében dr. Székely Sándor szilágysági tüdőgyógyásszal beszélgettünk.
Bírósági úton érte el a diszkrimináció miatti panaszok egyszerűbb jelentését a Székely Figyelő Alapítvány, amely szerint a panaszosoknak a jövőben nem kell az elkövető lakcímét is tudni a diszkriminációellenes tanácshoz benyújtott panaszuk elbírálásához.
Erdély és Kolozsvár első barokk stílusú templomát, az 1718–1724 között épült, korábban jezsuita, ma piarista vagy akadémiai, egyetemi templomként is ismert istenházát ünneplik Kolozsváron május 13-án.
A mezőgazdasági termelők május 12-től egy héten keresztül igényelhetnek állami támogatást új mezőgazdasági gépek vásárlására a traktorok roncsprogramja keretében – tájékoztatott kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A kolozsvári BBTE Szenátusa a Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar felterjesztésére Socius Excellentia Meritorum díjjal köszönte meg Főtiszteletű Kató Bélának az egyetemért folytatott tevékenységét.
Látogatottsági adatok