A Victor Ponta miniszterelnök és Liviu Dragnea közigazgatási miniszterelnök-helyettes által is aláírt törvénykezdeményezést hétfőn terjesztették be, és először a szenátusban, majd a képviselőházban kerül napirendre.

A tervezet szerint a községek, városok és megyék zászlóit kormányhatározattal fogadják el az önkormányzat javaslata alapján. A helyi zászlók formájának és méreteinek egyezniük kell a román nemzeti lobogóval, nem sérthetik a román nemzeti jelképeket, és nem tartalmazhatják más országok nemzeti jelképeit.

A szakvéleményezés után elfogadott települési vagy megyei zászlók tartalmazhatják az adott közigazgatási egység címerét és megnevezését. Ott, ahol valamely kisebbség számaránya eléri a lakosság legalább 20 százalékát, a közigazgatási egység megnevezését az illető kisebbség nyelvén is fel lehet tüntetni a zászlón a román megnevezés alatt azonos méretű és színű betűkkel.

A tervezet szerint a települési zászlót csak Románia és az Európai Unió zászlajával együtt lehet majd kitűzni a közintézményekre. A törvénynek nem megfelelő zászlókat elkobozzák, kitűzésüket pedig tízezer lejig terjedő bírsággal sújtják.

A március 3-án aláírt, a Szociáldemokrata Unióval (USD) kötött koalíciós megállapodásba az RMDSZ kérésére bekerült egy passzus, miszerint törvénytervezetet dolgoznak ki, amely lehetővé teszi a helyi önkormányzatoknak, hogy az alárendeltségükbe tartozó intézményekre a román és az uniós zászló mellett saját zászlójukat is kifüggeszthetik.

Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese az MTI érdeklődésére szerdán elmondta, hogy az RMDSZ egyeztetett koalíciós partnereivel a szaktárca által február elején közvitára bocsátott törvénytervezetről, azt azonban nem tudta megerősíteni, hogy a PSD képviselői azt a szövegváltozatot iktatták-e a parlamentben, amely már az RMDSZ módosító javaslatait is tartalmazza.

A frakcióvezető-helyettes rámutatott, az eredeti tervezet szerint csak azoknak a közigazgatási egységeknek lehetett volna saját zászlójuk, amelyek rendelkeznek címerrel, és a zászló csakis a címert, valamint a közigazgatási egység nevét tartalmazhatta volna.

Az RMDSZ ezen megkötések feloldásáról állapodott meg koalíciós partnerével. „Semmi nem gátolja a közigazgatási egységeket, hogy a székely zászlóra tegyék fel saját címerüket, úgy, ahogy az Kovászna megye esetében történt\" – vélekedett Márton Árpád.

A Népi Mozgalom Pártba (PMP) nemrég átigazolt egykori fejlesztési miniszter, Elena Udrea korábban közölte: ha törvény születik a székely vagy a magyar zászló használatának engedélyezéséről, akkor az alkotmánybíróságon támadják majd meg.

„Nyilvánvaló, hogy Victor Ponta miniszterelnök térden állva egyeztetett a kérdésről az RMDSZ-szel. Nem engedhetjük meg, hogy a kormány megtegye az első lépést az ország etnikai alapú regionalizációja érdekében\" – fogalmazott Udrea.

Mint ismeretes, a Székelyföldön a hatóságok perek tucatjait indították a helyi önkormányzatok ellen, amiért azok középületekre is kitűzték a székelység által nemzeti jelképként tisztelt székely zászlót.

Magyar feliratokat távolítottak el két háromszéki községben
Eltávolították a magyar feliratot a kézdialmási és kézdiszentléleki községházák homlokzatáról, mert a polgármesterek megelégelték a folyamatos feljelentéseket. A két kézdiszéki község elöljárója nem várta meg a jogerős bírósági döntést, már azelőtt levették a feliratokat.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke lapunknak elmondta, a kézdialmási, kézdiszentléleki községházák nem műemlék épületek, ezért még erre hivatkozva sem tudják megvédeni a magyar feliratokat.
„Államigazgatási és bírósági ellenszélben küzdünk az identitásunk megőrzését jelentő feliratokért, szimbólumokért. Egyetlen megoldás körvonalazódik, hogy olyan jogszabályokat fogadjunk el, melyek a szimbólumhasználatot, a nyelvi jogokat szavatolják” – szögezte le Tamás Sándor.
Mint ismeretes, Dumitru Marinescu nemrég leváltott prefektus több település polgármestere ellen indított pert, mert a hivatalok homlokzatára magyarul írták ki, hogy „községháza”, vagy „városháza”, de jogi eljárást kezdeményezett a székely lobogók kitűzése miatt is.
Kézdivásárhelyen és Baróton a „városháza” feliratot, Csernátonban, Gidófalván, Málnáson, Kézdialmáson és Kézdiszentléleken pedig a „községháza” feliratot kifogásolta. A prefektus előzetes panasszal élt a Kovászna Megyei Tanács esetében is, amely székhelye homlokzatára magyarul írta ki, hogy „megyeháza”. A brassói táblabíróság egy korábban indított hasonló perben jogerős ítéletben marasztalta el Maksa község polgármesteri hivatalát, de a hasonló jellegű perek egyikében sem született még az önkormányzatok számára kedvező ítélet.
Februárban Gidófalva polgármestere elégelte meg a zaklatást, és bár műemlék épületben működik a községháza, a felirat eltávolítása a műemlékvédelmi törvényt sértené, inkább letakartatta azt. A zászlóperekben Uzon polgármesterét, de Sepsiszentgyörgy polgármesterét is tetemes bírsággal fenyegette meg a prefektúra, amennyiben nem ültetik gyakorlatba a bírósági ítéleteket.
Marius Popică frissen kinevezett prefektus bemutatkozó sajtótájékoztatóján leszögezte, az elindított pereket nem vonhatja viszsza, a bírósági döntéseket pedig gyakorlatba kell ültetni.