A helyi közigazgatási egységek saját zászlóinak elfogadásáról és használatáról szóló törvénytervezetet terjesztett a parlament elé a Szociáldemokrata Párt (PSD) 42 képviselője.
2014. április 16., 20:162014. április 16., 20:16
2014. április 16., 20:192014. április 16., 20:19
A Victor Ponta miniszterelnök és Liviu Dragnea közigazgatási miniszterelnök-helyettes által is aláírt törvénykezdeményezést hétfőn terjesztették be, és először a szenátusban, majd a képviselőházban kerül napirendre.
A tervezet szerint a községek, városok és megyék zászlóit kormányhatározattal fogadják el az önkormányzat javaslata alapján. A helyi zászlók formájának és méreteinek egyezniük kell a román nemzeti lobogóval, nem sérthetik a román nemzeti jelképeket, és nem tartalmazhatják más országok nemzeti jelképeit.
A szakvéleményezés után elfogadott települési vagy megyei zászlók tartalmazhatják az adott közigazgatási egység címerét és megnevezését. Ott, ahol valamely kisebbség számaránya eléri a lakosság legalább 20 százalékát, a közigazgatási egység megnevezését az illető kisebbség nyelvén is fel lehet tüntetni a zászlón a román megnevezés alatt azonos méretű és színű betűkkel.
A tervezet szerint a települési zászlót csak Románia és az Európai Unió zászlajával együtt lehet majd kitűzni a közintézményekre. A törvénynek nem megfelelő zászlókat elkobozzák, kitűzésüket pedig tízezer lejig terjedő bírsággal sújtják.
A március 3-án aláírt, a Szociáldemokrata Unióval (USD) kötött koalíciós megállapodásba az RMDSZ kérésére bekerült egy passzus, miszerint törvénytervezetet dolgoznak ki, amely lehetővé teszi a helyi önkormányzatoknak, hogy az alárendeltségükbe tartozó intézményekre a román és az uniós zászló mellett saját zászlójukat is kifüggeszthetik.
Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese az MTI érdeklődésére szerdán elmondta, hogy az RMDSZ egyeztetett koalíciós partnereivel a szaktárca által február elején közvitára bocsátott törvénytervezetről, azt azonban nem tudta megerősíteni, hogy a PSD képviselői azt a szövegváltozatot iktatták-e a parlamentben, amely már az RMDSZ módosító javaslatait is tartalmazza.
A frakcióvezető-helyettes rámutatott, az eredeti tervezet szerint csak azoknak a közigazgatási egységeknek lehetett volna saját zászlójuk, amelyek rendelkeznek címerrel, és a zászló csakis a címert, valamint a közigazgatási egység nevét tartalmazhatta volna.
Az RMDSZ ezen megkötések feloldásáról állapodott meg koalíciós partnerével. „Semmi nem gátolja a közigazgatási egységeket, hogy a székely zászlóra tegyék fel saját címerüket, úgy, ahogy az Kovászna megye esetében történt\" – vélekedett Márton Árpád.
A Népi Mozgalom Pártba (PMP) nemrég átigazolt egykori fejlesztési miniszter, Elena Udrea korábban közölte: ha törvény születik a székely vagy a magyar zászló használatának engedélyezéséről, akkor az alkotmánybíróságon támadják majd meg.
„Nyilvánvaló, hogy Victor Ponta miniszterelnök térden állva egyeztetett a kérdésről az RMDSZ-szel. Nem engedhetjük meg, hogy a kormány megtegye az első lépést az ország etnikai alapú regionalizációja érdekében\" – fogalmazott Udrea.
Mint ismeretes, a Székelyföldön a hatóságok perek tucatjait indították a helyi önkormányzatok ellen, amiért azok középületekre is kitűzték a székelység által nemzeti jelképként tisztelt székely zászlót.
Magyar feliratokat távolítottak el két háromszéki községben
Eltávolították a magyar feliratot a kézdialmási és kézdiszentléleki községházák homlokzatáról, mert a polgármesterek megelégelték a folyamatos feljelentéseket. A két kézdiszéki község elöljárója nem várta meg a jogerős bírósági döntést, már azelőtt levették a feliratokat.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke lapunknak elmondta, a kézdialmási, kézdiszentléleki községházák nem műemlék épületek, ezért még erre hivatkozva sem tudják megvédeni a magyar feliratokat.
„Államigazgatási és bírósági ellenszélben küzdünk az identitásunk megőrzését jelentő feliratokért, szimbólumokért. Egyetlen megoldás körvonalazódik, hogy olyan jogszabályokat fogadjunk el, melyek a szimbólumhasználatot, a nyelvi jogokat szavatolják” – szögezte le Tamás Sándor.
Mint ismeretes, Dumitru Marinescu nemrég leváltott prefektus több település polgármestere ellen indított pert, mert a hivatalok homlokzatára magyarul írták ki, hogy „községháza”, vagy „városháza”, de jogi eljárást kezdeményezett a székely lobogók kitűzése miatt is.
Kézdivásárhelyen és Baróton a „városháza” feliratot, Csernátonban, Gidófalván, Málnáson, Kézdialmáson és Kézdiszentléleken pedig a „községháza” feliratot kifogásolta. A prefektus előzetes panasszal élt a Kovászna Megyei Tanács esetében is, amely székhelye homlokzatára magyarul írta ki, hogy „megyeháza”. A brassói táblabíróság egy korábban indított hasonló perben jogerős ítéletben marasztalta el Maksa község polgármesteri hivatalát, de a hasonló jellegű perek egyikében sem született még az önkormányzatok számára kedvező ítélet.
Februárban Gidófalva polgármestere elégelte meg a zaklatást, és bár műemlék épületben működik a községháza, a felirat eltávolítása a műemlékvédelmi törvényt sértené, inkább letakartatta azt. A zászlóperekben Uzon polgármesterét, de Sepsiszentgyörgy polgármesterét is tetemes bírsággal fenyegette meg a prefektúra, amennyiben nem ültetik gyakorlatba a bírósági ítéleteket.
Marius Popică frissen kinevezett prefektus bemutatkozó sajtótájékoztatóján leszögezte, az elindított pereket nem vonhatja viszsza, a bírósági döntéseket pedig gyakorlatba kell ültetni.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) szerdán kiadta a megbízást az észak-erdélyi autópálya (A3) Bisztraterebes és Bihar közötti szakasza kivitelezésének elindítására.
Antiszemita és rasszista jelszavakat festettek az egyik aradi zsidó temető sírköveire, néhányat közülük meg is rongáltak aradi és borosjenői illetőségi fiatalok, akiket őrizetbe vett a rendőrség.
Egy feltételezhetően a Maros folyóba esett férfit keresnek Maroshévízen – közölte szerdán a katasztrófavédelem.
Tricentenáriumát ünnepelte a kolozsvári piarista (egykori jezsuita) templom május 13-án, kedden délután.
Csütörtökön elkezdődnek az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának építési munkálatai – jelentette be a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
Különböző közösségi eseményeken kínál lehetőséget találkozásra, mélyebb beszélgetésekre, a Szentírás megismerésére és akár otthonos, barátságos étkezésekre is a kolozsvári Kőszikla gyülekezet, amelynek egyik alapítójával, Bálint Dáviddal beszéltünk.
Június 2. és 19. között több vonat menetrendje, illetve pályája módosul a Székelyföldön, valamint a Bánságban és a Partiumban a vasúti infrastruktúrán végzett javítási, felújítási munkálatok miatt.
Az európai útra való szavazásra buzdít a megalapításának 444. évfordulóját ünneplő kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
A schengeni övezet tagja lett január 1-jétől Románia, és hétfőtől ez már a vasúti menetrendben is látszik: először a Békéscsaba és Nagyszalonta között járó vonatoknál szűnik meg a határállomási ellenőrzés, így a vonatok menetideje rövidebbé válik.
Ezen a héten a megszokottnál sokkal hidegebb lesz országszerte, jövő héten azonban ismét felmelegedik az idő, a nappali hőmérsékleti csúcsértékek 20–23 Celsius-fokig emelkednek majd – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
szóljon hozzá!