Életmentő intézkedés. Sok beteg fellélegezhet attól, hogy az állam kifi zeti a magánklinikán vagy külföldön elvégzett beavatkozást (képünk illusztráció)
Fotó: Pinti Attila
Üdvözlik a Krónika által megkeresett szakemberek, hogy a kormány múlt heti ülésén lehetővé tette a romániai magánkórházakban vagy külföldi klinikákon végzett, az itthoni állami egészségügyi rendszerben elérhetetlen kezelések állami finanszírozását.
2019. augusztus 12., 09:522019. augusztus 12., 09:52
2019. augusztus 12., 09:542019. augusztus 12., 09:54
Nem kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk ezentúl azoknak a betegeknek, akiket a román állami egészségügyi rendszerben nem tudnak kezelni, így magánklinikához vagy külföldi kórházhoz kell fordulniuk: a kormány múlt heti ülésén elfogadott intézkedéscsomag értelmében az állam kifizeti ezeket a kezeléseket. Az egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint a szükséges anyagi erőforrást a szaktárca költségvetéséből biztosítják.
Florin Buicu, a képviselőház egészségügyi bizottságának elnöke nagyon jónak tartja azt, hogy a magánklinikán elvégzett beavatkozásokat is támogatja ezentúl az állam. A Szociáldemokrata Párt szakpolitikusa a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott:
Kérdésünkre, hogy a PSD számol-e azzal a lehetőséggel, hogy például egy klinikavezető orvos, aki magánkórházzal is rendelkezik, különböző módszerekkel késleltetheti vagy akár gátolhatja az állami klinika korszerűsítését, Buicu elmondta, hogy amennyiben ezt meg meri tenni, másnaptól már nincs mit keresnie az állami klinika élén. „Amúgy a kórházak beruházási, fejlesztési stratégiája nincs a klinikavezetőkre bízva, ezt menedzserek hajtják végre” – tette hozzá a honatya.
Lapunk arra is kíváncsi volt, hogyha valóban olyan hatékony az intézkedés, miért nem vezették be akár öt–tíz esztendővel korábban. Válaszában a képviselőház egészségügyi bizottságának elnöke kifejtette, hogy évekkel ezelőtt lényegesen alacsonyabb volt a magukat a román egészségbiztosítási pénztár pénzén külföldön kezeltető páciensek száma.
Bizonyos feltételek mellett eddig is lehetett kérni a külföldi kezelés, illetve beavatkozás finanszírozását, mondta megkeresésünkre Dragoş Tatu, a Kovászna Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója. A beütemezett külföldi kezelést vagy műtétet az S2 vagy korábban E112 nyomtatvány alapján fizette ki a biztosító. Ezt abban az esetben hagyták jóvá, ha egy időben több feltétel teljesült:
A betegnek fel kellett mutatnia egyetemi központban dolgozó szakorvos ajánlását, valamint a külföldi klinika által kiállított dokumentumot, hogy fogadják a beavatkozásra. Külföldi kezeléseket az egészségügyi minisztérium is finanszíroz, ez esetben azt kell bizonyítani, hogy a szükséges beavatkozást nem tudják elvégezni Romániában, viszont ha a beteg meg is szerzi a jóváhagyást, a román állam utólag téríti meg a költségeket.
A betegnek és a rendszernek is előnyösebb, ha a bonyolult, ritka beavatkozásokat, kezeléseket egy helyen, jól felszerelt intézményben, tapasztalt, rutinos szakember végzi el – fogalmazott megkeresésünkre András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója. Rámutatott, például Svédországból átküldik Franciaországba egy ritka idegsebészeti beavatkozásra a betegeket, mert inkább megéri a svéd biztosítónak kifizetni a szolgáltatást, mint létrehozni kevés betegért egy hasonlóan korszerű központot.
– vallja a kórházigazgató.
Fotó: Gábos Albin
Mint András-Nagy Róbert rámutatott, a térségben egyetlen gyerekkardiológus dolgozik Marosvásárhelyen, aki korlátozott számú műtétet tud elvégezni, hiszen ezek többórás beavatkozások, így a gyerekek egy része külföldi segítségre szorul. A külföldi finanszírozás eddig nehézkesen működött, a szakember szerint így hatalmas előrelépés, ha megkönnyítik a hozzáférhetőséget. Másrészt az igazgatónak kétségei vannak, hogy a romániai magánkórházak több mindent meg tudnának oldani, mint a közkórházak, hiszen a felszereltségük sem korszerűbb, és a szakembereik is általában a közkórházakban kezdtek.
Nagy segítség lenne, ha lazítanák a szabályozást, több külföldi kezelést egyszerűbben finanszírozna a román állam – vallja hasonlóképpen Tischler Ferenc, a Romániai Máltai Szeretetszolgálat főtitkára. Mint megkeresésünkre emlékeztetett: a szolgálat temesvári, illetve aradi munkatársai a Segítő Jobb idejében sok betegnek segítettek külföldi klinikán időpontot szerezni, megoldották az utazást, a szállást.
„A Segítő Jobb megszűnt, de az emberek megszokták, hogy a szeretetszolgálathoz fordulnak, ha külföldi beavatkozásra, kezelésre van szükségük, és mi próbálunk segíteni. Gyakran gyűjtünk adományokat is, hiszen egy-egy műtét több tízezer euróba kerül” – részletezte Tischler Ferenc. Tapasztalatai szerint általában a gyerekeket viszik külföldre a szüleik különböző műtétekre vagy onkológiai kezelésekre.
Másrészt a szervátültetések esetében gyakran éveket várnak, holott előfordulhat, hogy valamelyik szomszédos országban lenne alkalmas szerv. Ha könnyítik a hozzáférhetőséget, az mindenképpen jó lesz a betegeknek” – szögezte le Tischler Ferenc.
Lapunk megkeresésére Benedek Imre marosvásárhelyi kardiológus is a kezdeményezés pozitív oldalát domborította ki. Az orvosprofesszor szerint nem természetes, hogy az állam budapesti, bécsi és müncheni klinikáknak fizessen tetemes összegeket olyasmiért, amit hasonló hatékonysággal, de lényegesen olcsóbban a hazai magánkórházakban is lehet kezelni.
– vélekedett Benedek, aki maga is korszerűen felszerelt magán szívkórházat működtet. A kettősséggel kapcsolatosan hozzáfűzte, hogy mindaddig, amíg egy orvosnak lehetősége nyílik több helyen is dolgozni, és szépen keresni, nem hagyja el az országot – és ez a mai körülmények közt sokat jelent a romániai egészségügyi rendszer számára.
Kabay Barna filmrendező, forgatókönyvíró, producer, valamint Petényi Katalin forgatókönyvíró, rendező, vágó kapta az idei Bethlen Gábor-díjat.
Hosszas várakozás után Kolozsváron is megjelenhet az IKEA lakberendezési áruházlánc, amely helyi sajtóértesülések szerint a Románia egyik legnagyobb vegyes rendeltetésű beruházása részesévé válhat.
A legtöbb romániai városban november közepén már megnyílnak a karácsonyi vásárok, amelyek január elejéig naponta turisták ezreit vonzzák. A statisztikai intézet adatai alapján tavaly decemberben Brassó, Kolozsvár és Nagyszeben volt a leginkább látogatott.
A román pártok közigazgatási reformja és a családtámogatás szükségessége uralta az RMDSZ Kolozsváron megtartott észak-erdélyi kampánynagygyűlését.
Több erdélyi megye településein razziáztak a rendőrök az elmúlt napokban: Máramaros, Szilágy és Fehér megye egyenruhásai egy-egy községközpontban, illetve városban ,,terepeztek”. A kiszabott bírságok többsége közlekedésrendészeti kihágásokat érintett.
„Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” – ez a mottója a 2024. évi tudományünnepi programsorozatnak – közölte csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kolozsvári Területi Bizottsága .
November 15. és jövő január 5. között rendezik meg a karácsonyi vásárt Aradon. A megbékélési parkban óriáskerékkel és műjégpályával próbálják meg háttérbe szorítani a 13 aradi vértanú emlékművét, a Szabadság-szobrot.
Huszonnégy órára őrizetbe vettek egy Bihar megyei fiatalembert, aki egy Szatmár megyei településen az egyik utcáról ellopott egy autóbuszt és balesetet okozott – közölte a Szatmár megyei rendőrség.
Az aradi határrendészek négy szíriai állampolgárt tartóztattak fel, akik gyalog akartak átjutni a mezőn Magyarország területére.
Megfagyott két férfi az elmúlt éjjel a Hargita megyei Ége településen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!