Életmentő intézkedés. Sok beteg fellélegezhet attól, hogy az állam kifi zeti a magánklinikán vagy külföldön elvégzett beavatkozást (képünk illusztráció)
Fotó: Pinti Attila
Üdvözlik a Krónika által megkeresett szakemberek, hogy a kormány múlt heti ülésén lehetővé tette a romániai magánkórházakban vagy külföldi klinikákon végzett, az itthoni állami egészségügyi rendszerben elérhetetlen kezelések állami finanszírozását.
2019. augusztus 12., 09:522019. augusztus 12., 09:52
2019. augusztus 12., 09:542019. augusztus 12., 09:54
Nem kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk ezentúl azoknak a betegeknek, akiket a román állami egészségügyi rendszerben nem tudnak kezelni, így magánklinikához vagy külföldi kórházhoz kell fordulniuk: a kormány múlt heti ülésén elfogadott intézkedéscsomag értelmében az állam kifizeti ezeket a kezeléseket. Az egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint a szükséges anyagi erőforrást a szaktárca költségvetéséből biztosítják.
Florin Buicu, a képviselőház egészségügyi bizottságának elnöke nagyon jónak tartja azt, hogy a magánklinikán elvégzett beavatkozásokat is támogatja ezentúl az állam. A Szociáldemokrata Párt szakpolitikusa a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott:
Kérdésünkre, hogy a PSD számol-e azzal a lehetőséggel, hogy például egy klinikavezető orvos, aki magánkórházzal is rendelkezik, különböző módszerekkel késleltetheti vagy akár gátolhatja az állami klinika korszerűsítését, Buicu elmondta, hogy amennyiben ezt meg meri tenni, másnaptól már nincs mit keresnie az állami klinika élén. „Amúgy a kórházak beruházási, fejlesztési stratégiája nincs a klinikavezetőkre bízva, ezt menedzserek hajtják végre” – tette hozzá a honatya.
Lapunk arra is kíváncsi volt, hogyha valóban olyan hatékony az intézkedés, miért nem vezették be akár öt–tíz esztendővel korábban. Válaszában a képviselőház egészségügyi bizottságának elnöke kifejtette, hogy évekkel ezelőtt lényegesen alacsonyabb volt a magukat a román egészségbiztosítási pénztár pénzén külföldön kezeltető páciensek száma.
Bizonyos feltételek mellett eddig is lehetett kérni a külföldi kezelés, illetve beavatkozás finanszírozását, mondta megkeresésünkre Dragoş Tatu, a Kovászna Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója. A beütemezett külföldi kezelést vagy műtétet az S2 vagy korábban E112 nyomtatvány alapján fizette ki a biztosító. Ezt abban az esetben hagyták jóvá, ha egy időben több feltétel teljesült:
A betegnek fel kellett mutatnia egyetemi központban dolgozó szakorvos ajánlását, valamint a külföldi klinika által kiállított dokumentumot, hogy fogadják a beavatkozásra. Külföldi kezeléseket az egészségügyi minisztérium is finanszíroz, ez esetben azt kell bizonyítani, hogy a szükséges beavatkozást nem tudják elvégezni Romániában, viszont ha a beteg meg is szerzi a jóváhagyást, a román állam utólag téríti meg a költségeket.
A betegnek és a rendszernek is előnyösebb, ha a bonyolult, ritka beavatkozásokat, kezeléseket egy helyen, jól felszerelt intézményben, tapasztalt, rutinos szakember végzi el – fogalmazott megkeresésünkre András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója. Rámutatott, például Svédországból átküldik Franciaországba egy ritka idegsebészeti beavatkozásra a betegeket, mert inkább megéri a svéd biztosítónak kifizetni a szolgáltatást, mint létrehozni kevés betegért egy hasonlóan korszerű központot.
– vallja a kórházigazgató.
Fotó: Gábos Albin
Mint András-Nagy Róbert rámutatott, a térségben egyetlen gyerekkardiológus dolgozik Marosvásárhelyen, aki korlátozott számú műtétet tud elvégezni, hiszen ezek többórás beavatkozások, így a gyerekek egy része külföldi segítségre szorul. A külföldi finanszírozás eddig nehézkesen működött, a szakember szerint így hatalmas előrelépés, ha megkönnyítik a hozzáférhetőséget. Másrészt az igazgatónak kétségei vannak, hogy a romániai magánkórházak több mindent meg tudnának oldani, mint a közkórházak, hiszen a felszereltségük sem korszerűbb, és a szakembereik is általában a közkórházakban kezdtek.
Nagy segítség lenne, ha lazítanák a szabályozást, több külföldi kezelést egyszerűbben finanszírozna a román állam – vallja hasonlóképpen Tischler Ferenc, a Romániai Máltai Szeretetszolgálat főtitkára. Mint megkeresésünkre emlékeztetett: a szolgálat temesvári, illetve aradi munkatársai a Segítő Jobb idejében sok betegnek segítettek külföldi klinikán időpontot szerezni, megoldották az utazást, a szállást.
„A Segítő Jobb megszűnt, de az emberek megszokták, hogy a szeretetszolgálathoz fordulnak, ha külföldi beavatkozásra, kezelésre van szükségük, és mi próbálunk segíteni. Gyakran gyűjtünk adományokat is, hiszen egy-egy műtét több tízezer euróba kerül” – részletezte Tischler Ferenc. Tapasztalatai szerint általában a gyerekeket viszik külföldre a szüleik különböző műtétekre vagy onkológiai kezelésekre.
Másrészt a szervátültetések esetében gyakran éveket várnak, holott előfordulhat, hogy valamelyik szomszédos országban lenne alkalmas szerv. Ha könnyítik a hozzáférhetőséget, az mindenképpen jó lesz a betegeknek” – szögezte le Tischler Ferenc.
Lapunk megkeresésére Benedek Imre marosvásárhelyi kardiológus is a kezdeményezés pozitív oldalát domborította ki. Az orvosprofesszor szerint nem természetes, hogy az állam budapesti, bécsi és müncheni klinikáknak fizessen tetemes összegeket olyasmiért, amit hasonló hatékonysággal, de lényegesen olcsóbban a hazai magánkórházakban is lehet kezelni.
– vélekedett Benedek, aki maga is korszerűen felszerelt magán szívkórházat működtet. A kettősséggel kapcsolatosan hozzáfűzte, hogy mindaddig, amíg egy orvosnak lehetősége nyílik több helyen is dolgozni, és szépen keresni, nem hagyja el az országot – és ez a mai körülmények közt sokat jelent a romániai egészségügyi rendszer számára.
Egy páciens meghalt a hétfőre virradó éjszaka, miután lezuhant a szatmárnémeti régi kórház emeletéről, közölte hétfőn Rodica Lohan, az intézmény szóvivője.
Hiába telepítettem napelemeket a telkemre, csak töredékét termelem annak az áramnak, amit termelhetnék; a hálózat ugyanis nem alkalmas az áram befogadására, és ha süt a nap, letiltja a napelemeimet – panaszolta a Krónikának egy olvasó.
Megpályázza ötödik mandátumát Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki közösségi oldalán posztolt élő videóban jelentette be döntését szombaton.
Biró Rozália parlamenti képviselő lett az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje a júniusi romániai helyhatósági választásokon – döntött a párt küldöttgyűlése. Csomortányi István személyében az Erdélyi Magyar Szövetség is indít saját polgármesterjelöltet.
Új Európai Bauhaus-díjat nyert a Bükk erdőpark – Kolozsvár zöld tüdeje elnevezésű projekt a természettel való kapcsolat helyreállítása kategóriában. Az elismerést péntek este adták át Brüsszelben.
Oláh Emese jelenlegi alpolgármester lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje a júniusi helyhatósági választáson, ugyanakkor a jelenlegi négy tanácsos közül három helyen változás lesz a szövetség jelöltjei között lebonyolított rangsorolás alapján.
Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.
Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.
A közlekedési minisztérium kiadta az építési engedélyt az Arad és Temesvár közötti 48 kilométeres vasútvonal korszerűsítésére, valamint további 6 kilométernyi sínpár újul meg Arad térségében – jelentette be pénteken Sorin Grindeanu szaktárcavezető.
Ugrásszerűen megnőtt a kanyarós megbetegedések száma Arad megyében, a hatóságok azt javasolják a kisgyerekek szüleinek, fogadják meg szakembereknek a védőoltás felvételére, a fertőző betegség megelőzésére vonatkozó ajánlását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!