Fotó: Rab Zoltán
Új vezérigazgatója van a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznak Pál D. Attila személyében, aki 2013-tól produkciós igazgatói pozíciót töltött be az intézményben. Pál D. Attila elmondta, fő célja, hogy visszatérjenek az intézménybe a nyugodt munkakörülmények. A Krónika által megkérdezett színészek üdvözlik a régóta várt változást.
Pál D. Attila irányítja ideiglenesen a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházat, a kulturális minisztérium őt nevezte ki 120 napra megbízott vezérigazgatónak, miután Gáspárik Attila távozott az intézmény éléről. A hétfőtől szóló kinevezésre egyfajta „tűzoltásként” tekint az új igazgató, akinek fő célja, hogy visszatérjenek az intézménybe a nyugodt munkakörülmények, s elindulhasson az épület felújítása. Pál D. Attila 2011-től dolgozik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznál, 2013-tól produkciós igazgatói pozíciót tölt be.
„Átmeneti állapotról van szó, amelyben a jövőről beszélni nagyon nehéz. De a legfontosabb számomra jelen pillanatban, hogy a színházba a nyugodt munkát visszahozzuk minél hamarabb, mert a kedélyek feldúltak. Ha a nyugalom visszatért, csak utána lehet tervezni” – fogalmazott a vezérigazgató.
„Az a vágyam, hogy két olyan művészeti igazgatóval dolgozzak, akikkel teljesen megbízunk egymásban, hogy én tudjak az épület felújítására koncentrálni” – hangsúlyozta Pál Attila, hozzátéve, hogy a román társulatnál most Dan Rădulescu a művészeti igazgató, és ezen nem áll szándékában változtatni. Az épületfelújítás kapcsán rámutatott, a kormányprogramban 75 millió lejt irányoztak elő a vásárhelyi színház épületének a felújítására, és most kell lépni, mert 2024-ben lejár a kormányprogram, addig mindenképpen el kellene kezdeni a munkát.
Az új vezérigazgató számára biztonságérzetet nyújt, hogy ismeri az egész csapatot – egyrészt mert úgy érzi, mindenki mellette áll, másrészt mert pontos ismeretében van az adott erőforrásoknak, amelyekből ki tudnak indulni a közös munka során. „
– fogalmazott az új direktor. Hangsúlyozta, hogy a már megkötött szerződéseket – legyen az rendezői vagy színészi – nem áll szándékában bolygatni, a tárgyalás alatti szerződéseket azonban újratárgyalja. Kérdésünkre a színi direktor elárulta,
Pál D. Attila a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház új,megbízott vezérigazgatója
Fotó: Dombóvári Tamás
Érdekes módon a megszólalók közt még mindig akadt olyan, aki a távozó Gáspárik Attila esetleges bosszújára hivatkozva, attól tartva névtelenségbe burkolózott. Sebestyén Aba – aki nemcsak színész, rendező és tanár, hanem a magánszínházként működő Yorick Stúdió alapítója és vezetője is – a stabilitás megteremtését és az intézményen belüli jó hangulat visszaállítását várja az új igazgatótól. Szerinte csak harmonikus együttműködéssel és párbeszéddel lehet átvészelni az igencsak nehéz időszakot, amely a felújítás előtt álló vásárhelyi teátrumra vár.
Mint mondta, a frissen kinevezett ügyvivő igazgatóval eddig is jól együttműködött, és mindmáig hálás Pál D. Attilának, hiszen annak idején fontos szerepet vállalt abban, hogy a Bánya-trilógiájának első két része átkerüljön a Yorick várbeli bástyájából a Nemzeti színpadára. Ahol aztán Székely Csaba két darabja koprodukcióként igencsak nagy sikert aratott. „Az az ember, akihez bármikor, bármilyen gonddal bátran lehetett fordulni” – jellemezte Pál D. Attilát.
Kifejtette, a volt gyártásvezető mindig nyitottan közeledett a felmerülő belső problémákhoz, akadályokhoz, mivel a megoldásokat kereste. Az ismert színésznő és tanárnő úgy véli, pragmatikus rálátásával kollégája sokat segített a művészi tevékenység gördülékennyé tételében. „Kinevezésével remélhetőleg automatikusan feloldódnak a belső feszültségek, és végre azzal foglalkozunk, ami hivatásunk, azaz a színházcsinálással” – zárta gondolatait Fülöp B. Erzsébet.
Pál D. Attilát nevezte ki a román kulturális minisztérium a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ideiglenes vezérigazgatójává – közölte kedden az erdélyi teátrum.
Akárcsak az alkalmazottak, a művelődési minisztérium vezetői is hasonló elvárásokat fogalmaztak meg az általuk megbízott vezetővel szemben. A volt gyártási igazgató személyében jó lehetőséget látnak arra, hogy pragmatikus menedzsment révén visszatérhessen a színházba az egyensúly, az átgondoltság és a párbeszéd. Demeter András államtitkár, akit ezer szál köt szülővárosához, Marosvásárhelyhez és annak egyeteméhez, illetve színházához bevallotta, hogy „a színházban uralkodó feszült helyzet enyhítése, a művészi tevékenységhez szükséges légkör helyreállítása és a teljes infrastruktúra felújítását célzó nagy projekt előkészítése” számára érzelmileg is fontos cél.
a rehabilitációs projekt előkészítésére, az alternatív játékterek beazonosítására és a közönség tájékoztatására. Nem utolsósorban a két színtársulat felkészítésére, valamint a repertoárnak az átmeneti időszakhoz történő igazítására is szükség lesz.
Kedden kora délután elektronikus postán elküldött levelében értesítette lemondásáról a művelődési minisztériumot Gáspárik Attila.
A lemondott igazgató, Gáspárik Attila viszonya már évekkel ezelőtt megromlott a Nemzeti Színház tagjaival. Kollégái nem színészi tehetségét vonták kétségbe, hanem magatartása volt az, ami megbotránkoztatta őket. Tizenegy esztendeig tartó igazgatósága alatt lekezelő, arrogáns megnyilvánulása miatt szinte egy társulatra való színész kényszerült távozásra. Legutóbb, az évadkezdés előtt a két művészeti igazgató – Keresztes Attila és Nicu Mihoc – munkáját lehetetlenítette el; egyiküknek ajtót mutatott, a másik meg önszántából távozott. Az egyik, neve elhallgatását kérő magyar színész Néróval hasonlította össze a bukott direktort, akinek „az elején ugyan voltak érdemei, de később, emberileg nagyon sok rosszat tett a társulatnak és a színháznak egyaránt”.
Gáspárik Attila egy Klaus Iohannisnak címzett levélben szeptember 6-án mondott le vezérigazgatói tisztségéről. Ebben a minisztérium nemtörődömségével indokolta gesztusát. Arról nem beszélt, hogy néhány nappal azelőtt – egészen más kifogások miatt – a Tompa Miklós Társulat tagjai előbb szóban, majd írásban követelték a távozását. Szeptember 19-én állt fel direktori székéből, anélkül, hogy elbúcsúzott volna a két társulat tagjaitól. Beköszöntőjében Pál D. Attila elmondta, hogy annak a felelősségnek a tudatában mondott igent a felkérésre, hogy „egy normálisan működő színházban az igazgató van a színházért és nem fordítva”.
Mindössze beadványokra lehetetlen törvényes keretek közt közpénzt kiutalni; előtanulmánnyal kell alátámasztani a finanszírozási kérést – szögezte le Demeter András, reagálva Gáspárik Attila újabb vádjaira.
Ha megvalósul a költözés, több mint 15 éve húzódó ügy végére kerülhet pont, Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt Vauban-típusú vára civil használatba mehet át.
A következő napokban fokozatos lehűlés kezdődik – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) május 4-éig érvényes előrejelzéséből.
Lehoztak kedd hajnalban a hegyimentők a Máramarosi-havasokból két ukrán állampolgárt, akik egy meredek hegyoldalon jutottak át Romániába – számolt be a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Életét vesztette egy tinédzser húsvéthétfőn rollerezés közben Argeș megyében. Ezzel egy időben egy motorkerékpáros súlyos állapotban kórházba került Fehér megyében, miután villámcsapás érte.
Erdélyben kihelyezik a fekete lobogót a katolikus templomokra, Ferenc pápa temetése napjáig pedig mindennap délben és este 7 órakor meghúzzák a harangokat a Szentatya lelki üdvéért.
„Krisztus mai követőiként nekünk is tanúkká kell válnunk: szavainkkal és egész életünkkel kell hirdetnünk, hogy Krisztus él, és az Ő szeretete mindannyiunkat átformálhat” – üzeni a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye pásztorlevele.
„Adjunk hálát az irgalmas Istennek mindazért, amit Ferenc pápa által feltárt nekünk küldetésünkről és örök célunkról” – írja a katolikus egyházfő húsvéthétfőn bekövetkezett halálára Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püsp
A csíkszeredai polgármesteri hivatal kezdeményezi, hogy a pápai útként ismert utat, amelyen Ferenc pápa 2019-ben végig haladt a Hármashalom-oltárhoz, a hétfő reggel elhunyt Szentatyáról nevezzék el.
A meteorológusok szerint az ilyenkor megszokottnál jóval melegebb időjárás várható húsvét hétfőjén az ország legtöbb vidékén.
Az orosz–ukrán háború, a kényszerbesorozás elől menekülő ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei hegyimentők. A 40 éves ukrán férfi élete kockáztatásával, a Máramarosi-havasokon át menekült a kényszerbesorozás elől.
szóljon hozzá!