Gáspárik Attila a kulturális államtitkárnak is nekiment, lejárató kampányt kiált

Gáspárik lemondása okaként a színház felújítása körüli hercehurcát jelölte meg •  Fotó: Rab Zoltán

Gáspárik lemondása okaként a színház felújítása körüli hercehurcát jelölte meg

Fotó: Rab Zoltán

Mindössze beadványokra lehetetlen törvényes keretek közt közpénzt kiutalni; előtanulmánnyal kell alátámasztani a finanszírozási kérést – szögezte le Demeter András RMDSZ-es művelődésügyi államtitkár, reagálva Gáspárik Attilának, a marosvásárhelyi színház múlt héten lemondott igazgatójának újabb vádjaira.

Szucher Ervin

2022. szeptember 12., 13:302022. szeptember 12., 13:30

Helyesbítés címmel küldött levelet a sajtónak Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház néhány nappal ezelőtt lemondott megbízott vezérigazgatója. Az intézmény vezetője – aki helyett szeptember 19-től a művelődési minisztérium más vezetőt készül ideiglenesen kinevezni a versenyvizsga szervezéséig – személye ellen indított lejárató kampány részének nevezi a médiában megjelent, szerinte félrevezető, hamis állításokat és megtévesztő információkat, amelyek az intézmény hitelét csorbítják.

Idézet
Ezért tartjuk fontosnak pontosítani a következőket: ellentétben Demeter András művelődésügyi államtitkár sajtóban közzétett állításával, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház több alkalommal is kérvényezte a minisztériumtól mint fenntartó hatóságtól az épület rehabilitációját előkészítő megvalósítási tanulmány költségeinek fedezésére a támogatást
– ezeket a következő iktatószámokkal regisztrálták a minisztériumban: 681/11. 06. 2021, 698/15. 06. 2021, 738/22. 06. 2021, 788/08. 07. 2021, 40/26. 01. 2022, 384/11. 03. 2022, 807/27. 05. 2022” – olvasható többek közt a levélben. A hitelesség kedvéért a távozó színidirektor hozzáteszi, hogy a felsorolt dokumentumok megtekinthetők a színház titkárságán.

A Demeter Andráshoz is eljuttatott írásból továbbá megtudhatjuk, hogy az iktatott támogatási kérésekhez tételesen összeállított költségvetést, a sürgős felújításra szoruló épületrészek szakmai leírását is mellékelték.

„Fontosnak tartjuk pontosítani, hogy a műszaki és pénzügyi dokumentációk elkészítése befektetési alapokból történik, amire a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, dacára az alaposan argumentált kéréseknek, nulla lejt kapott, míg a kolozsvári színház 60 000 eurót. Visszautasítjuk a koholmánynak minősülő, lejárató szándékú állítást, miszerint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának mulasztása miatt nem kezdődött el a rendkívül rossz állapotban lévő épületnek a felújítási folyamata” – fogalmaz többes számban a levél egyetlen aláírójaként Gáspárik Attila.

Továbbá kiemeli, hogy a tárca vezetői „egyetlen ízben sem válaszoltak a tervezési költség fedezésre vonatkozó támogatási kérésre – jóllehet Demeter András államtitkár az átiratokat láttamozta! –, a színház épületének felújítására vonatkozó egyéb szervezési előkészületeket sem volt indokolt elkezdeni”.

A második mandátuma lejárta után ügyvivői tisztségben lévő vezérigazgató arra is kitért, hogy intézménye fel van készülve a halaszthatatlan épületfelújításra,

melynek elodázása nap mint nap veszélyezteti az alkalmazottak, a művészek és a közönség biztonságát. Mint ismert, Gáspárik Attila egyenesen Klaus Iohannis államfőnek címzett felmondó levelében az épület főjavítása körüli huzavonát jelölte meg fő okként. Arról nem beszélt, hogy közben a Tompa Miklós Társulat tagjai – négy színész kivételével – diktatórikus magatartása és döntései miatt szóban és írásban is követelték a távozását.

Helyesbített „helyesbítés”

A vezérigazgató „helyesbítésére” reagálva Demeter András államtitkár megismételte azt, amit az elmúlt napokban több sajtóorgánumnak – többek közt a Krónikának – is nyilatkozott: egy előtanulmány és egy beadvány közt óriási különbség van.

„A minisztérium előtanulmányt kért, nem panaszleveleket meg hasznavehetetlen anyagokat. Azok alapján nemhogy milliókat, még egy fityinget sem lehet kiutalni” – szögezte le az RMDSZ szakpolitikusa, hozzátéve, hogy kár időt és nyomdafestéket pazarolni egy ilyenszerű vitára, amelyben egyébként sem szeretne részt venni.

Szerinte a világon nincs az a civilizált ország, ahol felmérések, tanulmányok, kimutatások nélkül az állam pénzt utalna valamire.

„Ha a vásárhelyi színház raktárfelelőse valamire pénzt igényel, előbb le kell írnia, hogy milyen céllal kéri, és mire akarja költeni!” – hozta fel példaként az államtitkár. Demeter szerint ilyen körülmények között a beadványsorozatból egyik sem teljesítette a feltételeket.

•  Fotó: Rab Zoltán Galéria

Fotó: Rab Zoltán

Az elfelejtett húsz millió lej

Egyébként az az állítás sem igaz, miszerint az utóbbi fél évszázadban az állam nem fordított volna pénzt az épület feljavítására, mint ahogyan Gáspárik Attila a múlt heti nyilatkozataiban hangoztatta. A kétezres évek második felében a kormány közel húszmillió lejt különített el és utalt a főjavítás elkezdésére.

A valóban nem túl nagy összegből a kisterem és előcsarnoka felújítására, saját hőközpont szerelésére és a hátsó épületszárny kipofozására futotta.

„Furcsállom, hogy a vezérigazgató úr erre nem emlékszik” – jegyzete meg Kárp György, aki hosszú ideig aligazgatóként volt az intézmény egyik vezetője. Amikor Kárp Györgynek felemlegettük a kisterem korszerűsítése körüli általános elégedetlenséget, belátta, hogy ő is másként képzelt el bizonyos dolgokat. A finanszírozók a tervezést és a kivitelezést két olyan marosvásárhelyi cégre bízták, amelyek abban az időben számos közbeszerzést nyertek, amelyhez az RMDSZ-nek volt köze.

„Sajnos sok mindent ma elölről kell kezdeni. De ebben nekünk nem volt beleszólásunk, mindent Bukarestből irányítottak. A bizottságot harmincnégy személy alkotta, közülük egyik sem vette észre, hogy a teljes tervből eredetileg kimaradt a nagyszínpad átépítése” – mutatott a legszembetűnőbb hiányosságra Kárp. A Tăriceanu-kormány idején elkezdett munkálatokat végül Gáspárik egyik elődje, a hibákat észlelő Csapó György állíttatta le.

A színház számláján közel kétmillió lej maradt a beruházásra, amiből Kárp György szerint be lehetett volna fejezni az underground terem kialakítását; ami később aztán meg is történt.

A volt aligazgató úgy véli, a sok siránkozás és vagdalózás helyett, Gáspárik Attila legalább az épület főbejáratát rendbe tehette volna, hiszen az igazán nem igényelt nagy befektetést. Egyébként a népszerű színész nem sokkal Gáspárik székbe helyezése után vonult nyugdíjba, és „igazolt” a városban működő Spectrum Színház magántársulathoz. Mint mondta, pályafutása alatt számos vezérigazgatóval dolgozott, de a legutóbbival sehogyan sem tudott közös hangnemet megütni.

„Már csak azért sem, mert ő folyton fölényeskedett, mindenkit kiosztott és megalázott. Betegesen gyanakvó volt, a nevemre szóló hivatalos leveleket felbontotta és elolvasta, a titkárnőknek kikötötte, hogy előbb az ő asztalára tegyenek le mindent” – mesélte Kárp György, aki éveken keresztül nemcsak a nemzeti színházban, a Gruppen-Hecc kabarétársulatban is a napokban lemondott színi direktor kollégája volt.

Az önkormányzattól is kért pénzt

A színház tizenegy év után leköszönt vezérigazgatója egyébként régóta kongatja a vészharangot, hiszen az épület állaga szemmel láthatóan napról napra gyatrább. Erről a nyár folyamán a Marosvásárhelyre látogató Lucian Romaşcanu művelődésügyi miniszter is meggyőződhetett.

Gáspárik Attila azonban nemcsak a szaktárcától, a helyi önkormányzattól is megpróbált segítséget kérni. A megkeresettek szerint olykor követelőzően, máskor szép szóval.

Az RMDSZ két egykori önkormányzati képviselője szerint az igazgató azzal, hogy az ablakok vagy a padlószőnyeg cseréjére szeretett volna pénzt kicsikarni, lényegében törvénytelenségre próbálta őket rávenni. A volt tisztségviselők többször is elmagyarázták, hogy a jogrend szerint épületjavítás címen nem utalhatnak ki pénzt egy más tulajdonában lévő intézménynek.

„Nem igaz, hogy az akartuk támogatni a színházat, sőt a tőlünk telhető módon meg is tettük” – egészítette ki a lemondott igazgató bosszújától tartó és nevük elhallgatását kérő kollégáit Radu Bălaș. A Szabademberek Pártja (POL) azóta szintén lemondott tanácsosa elmondta, hogy minden évben százezer lejt szavaztak meg a színháznak különböző kulturális projektekre.

Arról azonban már neki sem volt tudomása, hogy Dorin Florea expolgármester folyósította-e az összeget, vagy sem.

Mindemellett Gáspárik Attila az idén megtiltotta a színészeinek, hogy fellépjenek a marosvásárhelyi városnapokon.

Ennek ellenére Meszesi Oszkár és Nicu Mihoc vállalták a kockázatot, és igent mondtak a polgármesteri hivatalból érkező felkérésre. Ők voltak azok, akik a városnapok kezdetén az egybegyűlteknek felolvasták Mátyás király 1482-ből származó, Marosvásárhelynek címzett szabadalomlevelét, a híres Oppidumot.

Mi több, a román tagozat vezetője úgy döntött, hogy a Liviu Rebreanu Társulattal eleget tesz az önkormányzat kérésének, és a Take, Ianche és Kadâr című előadással fellép a város tulajdonában lévő nyári színház színpadán.

„Az nem indok, hogy Soós (a jelenlegi polgármester – szerk. megj.) nem segít, ezért mi sem segítjük őt. Itt a kölcsönös tiszteltről meg a város érdekeiről van szó” – érvelt Nicu Mihoc, aki Gáspárik Attila diktatórikus módszerei ellen tiltakozva, maga is lemondott a művészeti igazgatói tisztségéről.

korábban írtuk

Felszusszantak a színészek: lemondott Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója
Felszusszantak a színészek: lemondott Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója

Kedden kora délután elektronikus postán elküldött levelében értesítette lemondásáról a művelődési minisztériumot Gáspárik Attila.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten
2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly