Gáspárik Attila a kulturális államtitkárnak is nekiment, lejárató kampányt kiált

Gáspárik lemondása okaként a színház felújítása körüli hercehurcát jelölte meg •  Fotó: Rab Zoltán

Gáspárik lemondása okaként a színház felújítása körüli hercehurcát jelölte meg

Fotó: Rab Zoltán

Mindössze beadványokra lehetetlen törvényes keretek közt közpénzt kiutalni; előtanulmánnyal kell alátámasztani a finanszírozási kérést – szögezte le Demeter András RMDSZ-es művelődésügyi államtitkár, reagálva Gáspárik Attilának, a marosvásárhelyi színház múlt héten lemondott igazgatójának újabb vádjaira.

Szucher Ervin

2022. szeptember 12., 13:302022. szeptember 12., 13:30

Helyesbítés címmel küldött levelet a sajtónak Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház néhány nappal ezelőtt lemondott megbízott vezérigazgatója. Az intézmény vezetője – aki helyett szeptember 19-től a művelődési minisztérium más vezetőt készül ideiglenesen kinevezni a versenyvizsga szervezéséig – személye ellen indított lejárató kampány részének nevezi a médiában megjelent, szerinte félrevezető, hamis állításokat és megtévesztő információkat, amelyek az intézmény hitelét csorbítják.

Idézet
Ezért tartjuk fontosnak pontosítani a következőket: ellentétben Demeter András művelődésügyi államtitkár sajtóban közzétett állításával, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház több alkalommal is kérvényezte a minisztériumtól mint fenntartó hatóságtól az épület rehabilitációját előkészítő megvalósítási tanulmány költségeinek fedezésére a támogatást
– ezeket a következő iktatószámokkal regisztrálták a minisztériumban: 681/11. 06. 2021, 698/15. 06. 2021, 738/22. 06. 2021, 788/08. 07. 2021, 40/26. 01. 2022, 384/11. 03. 2022, 807/27. 05. 2022” – olvasható többek közt a levélben. A hitelesség kedvéért a távozó színidirektor hozzáteszi, hogy a felsorolt dokumentumok megtekinthetők a színház titkárságán.

A Demeter Andráshoz is eljuttatott írásból továbbá megtudhatjuk, hogy az iktatott támogatási kérésekhez tételesen összeállított költségvetést, a sürgős felújításra szoruló épületrészek szakmai leírását is mellékelték.

„Fontosnak tartjuk pontosítani, hogy a műszaki és pénzügyi dokumentációk elkészítése befektetési alapokból történik, amire a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, dacára az alaposan argumentált kéréseknek, nulla lejt kapott, míg a kolozsvári színház 60 000 eurót. Visszautasítjuk a koholmánynak minősülő, lejárató szándékú állítást, miszerint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának mulasztása miatt nem kezdődött el a rendkívül rossz állapotban lévő épületnek a felújítási folyamata” – fogalmaz többes számban a levél egyetlen aláírójaként Gáspárik Attila.

Továbbá kiemeli, hogy a tárca vezetői „egyetlen ízben sem válaszoltak a tervezési költség fedezésre vonatkozó támogatási kérésre – jóllehet Demeter András államtitkár az átiratokat láttamozta! –, a színház épületének felújítására vonatkozó egyéb szervezési előkészületeket sem volt indokolt elkezdeni”.

A második mandátuma lejárta után ügyvivői tisztségben lévő vezérigazgató arra is kitért, hogy intézménye fel van készülve a halaszthatatlan épületfelújításra,

melynek elodázása nap mint nap veszélyezteti az alkalmazottak, a művészek és a közönség biztonságát. Mint ismert, Gáspárik Attila egyenesen Klaus Iohannis államfőnek címzett felmondó levelében az épület főjavítása körüli huzavonát jelölte meg fő okként. Arról nem beszélt, hogy közben a Tompa Miklós Társulat tagjai – négy színész kivételével – diktatórikus magatartása és döntései miatt szóban és írásban is követelték a távozását.

Helyesbített „helyesbítés”

A vezérigazgató „helyesbítésére” reagálva Demeter András államtitkár megismételte azt, amit az elmúlt napokban több sajtóorgánumnak – többek közt a Krónikának – is nyilatkozott: egy előtanulmány és egy beadvány közt óriási különbség van.

„A minisztérium előtanulmányt kért, nem panaszleveleket meg hasznavehetetlen anyagokat. Azok alapján nemhogy milliókat, még egy fityinget sem lehet kiutalni” – szögezte le az RMDSZ szakpolitikusa, hozzátéve, hogy kár időt és nyomdafestéket pazarolni egy ilyenszerű vitára, amelyben egyébként sem szeretne részt venni.

Szerinte a világon nincs az a civilizált ország, ahol felmérések, tanulmányok, kimutatások nélkül az állam pénzt utalna valamire.

„Ha a vásárhelyi színház raktárfelelőse valamire pénzt igényel, előbb le kell írnia, hogy milyen céllal kéri, és mire akarja költeni!” – hozta fel példaként az államtitkár. Demeter szerint ilyen körülmények között a beadványsorozatból egyik sem teljesítette a feltételeket.

•  Fotó: Rab Zoltán Galéria

Fotó: Rab Zoltán

Az elfelejtett húsz millió lej

Egyébként az az állítás sem igaz, miszerint az utóbbi fél évszázadban az állam nem fordított volna pénzt az épület feljavítására, mint ahogyan Gáspárik Attila a múlt heti nyilatkozataiban hangoztatta. A kétezres évek második felében a kormány közel húszmillió lejt különített el és utalt a főjavítás elkezdésére.

A valóban nem túl nagy összegből a kisterem és előcsarnoka felújítására, saját hőközpont szerelésére és a hátsó épületszárny kipofozására futotta.

„Furcsállom, hogy a vezérigazgató úr erre nem emlékszik” – jegyzete meg Kárp György, aki hosszú ideig aligazgatóként volt az intézmény egyik vezetője. Amikor Kárp Györgynek felemlegettük a kisterem korszerűsítése körüli általános elégedetlenséget, belátta, hogy ő is másként képzelt el bizonyos dolgokat. A finanszírozók a tervezést és a kivitelezést két olyan marosvásárhelyi cégre bízták, amelyek abban az időben számos közbeszerzést nyertek, amelyhez az RMDSZ-nek volt köze.

„Sajnos sok mindent ma elölről kell kezdeni. De ebben nekünk nem volt beleszólásunk, mindent Bukarestből irányítottak. A bizottságot harmincnégy személy alkotta, közülük egyik sem vette észre, hogy a teljes tervből eredetileg kimaradt a nagyszínpad átépítése” – mutatott a legszembetűnőbb hiányosságra Kárp. A Tăriceanu-kormány idején elkezdett munkálatokat végül Gáspárik egyik elődje, a hibákat észlelő Csapó György állíttatta le.

A színház számláján közel kétmillió lej maradt a beruházásra, amiből Kárp György szerint be lehetett volna fejezni az underground terem kialakítását; ami később aztán meg is történt.

A volt aligazgató úgy véli, a sok siránkozás és vagdalózás helyett, Gáspárik Attila legalább az épület főbejáratát rendbe tehette volna, hiszen az igazán nem igényelt nagy befektetést. Egyébként a népszerű színész nem sokkal Gáspárik székbe helyezése után vonult nyugdíjba, és „igazolt” a városban működő Spectrum Színház magántársulathoz. Mint mondta, pályafutása alatt számos vezérigazgatóval dolgozott, de a legutóbbival sehogyan sem tudott közös hangnemet megütni.

„Már csak azért sem, mert ő folyton fölényeskedett, mindenkit kiosztott és megalázott. Betegesen gyanakvó volt, a nevemre szóló hivatalos leveleket felbontotta és elolvasta, a titkárnőknek kikötötte, hogy előbb az ő asztalára tegyenek le mindent” – mesélte Kárp György, aki éveken keresztül nemcsak a nemzeti színházban, a Gruppen-Hecc kabarétársulatban is a napokban lemondott színi direktor kollégája volt.

Az önkormányzattól is kért pénzt

A színház tizenegy év után leköszönt vezérigazgatója egyébként régóta kongatja a vészharangot, hiszen az épület állaga szemmel láthatóan napról napra gyatrább. Erről a nyár folyamán a Marosvásárhelyre látogató Lucian Romaşcanu művelődésügyi miniszter is meggyőződhetett.

Gáspárik Attila azonban nemcsak a szaktárcától, a helyi önkormányzattól is megpróbált segítséget kérni. A megkeresettek szerint olykor követelőzően, máskor szép szóval.

Az RMDSZ két egykori önkormányzati képviselője szerint az igazgató azzal, hogy az ablakok vagy a padlószőnyeg cseréjére szeretett volna pénzt kicsikarni, lényegében törvénytelenségre próbálta őket rávenni. A volt tisztségviselők többször is elmagyarázták, hogy a jogrend szerint épületjavítás címen nem utalhatnak ki pénzt egy más tulajdonában lévő intézménynek.

„Nem igaz, hogy az akartuk támogatni a színházat, sőt a tőlünk telhető módon meg is tettük” – egészítette ki a lemondott igazgató bosszújától tartó és nevük elhallgatását kérő kollégáit Radu Bălaș. A Szabademberek Pártja (POL) azóta szintén lemondott tanácsosa elmondta, hogy minden évben százezer lejt szavaztak meg a színháznak különböző kulturális projektekre.

Arról azonban már neki sem volt tudomása, hogy Dorin Florea expolgármester folyósította-e az összeget, vagy sem.

Mindemellett Gáspárik Attila az idén megtiltotta a színészeinek, hogy fellépjenek a marosvásárhelyi városnapokon.

Ennek ellenére Meszesi Oszkár és Nicu Mihoc vállalták a kockázatot, és igent mondtak a polgármesteri hivatalból érkező felkérésre. Ők voltak azok, akik a városnapok kezdetén az egybegyűlteknek felolvasták Mátyás király 1482-ből származó, Marosvásárhelynek címzett szabadalomlevelét, a híres Oppidumot.

Mi több, a román tagozat vezetője úgy döntött, hogy a Liviu Rebreanu Társulattal eleget tesz az önkormányzat kérésének, és a Take, Ianche és Kadâr című előadással fellép a város tulajdonában lévő nyári színház színpadán.

„Az nem indok, hogy Soós (a jelenlegi polgármester – szerk. megj.) nem segít, ezért mi sem segítjük őt. Itt a kölcsönös tiszteltről meg a város érdekeiről van szó” – érvelt Nicu Mihoc, aki Gáspárik Attila diktatórikus módszerei ellen tiltakozva, maga is lemondott a művészeti igazgatói tisztségéről.

korábban írtuk

Felszusszantak a színészek: lemondott Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója
Felszusszantak a színészek: lemondott Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója

Kedden kora délután elektronikus postán elküldött levelében értesítette lemondásáról a művelődési minisztériumot Gáspárik Attila.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

Összekapcsolná a művészeteket, népszerűsítené az alkotókat a Magyar Művészeti Akadémia erdélyi munkacsoportja

Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.

Összekapcsolná a művészeteket, népszerűsítené az alkotókat a Magyar Művészeti Akadémia erdélyi munkacsoportja
2025. április 02., szerda

Egymásnál vendégeskedik a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház

Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.

Egymásnál vendégeskedik a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház
2025. április 02., szerda

József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című naplójából készül egyéni előadás Sepsiszentgyörgyön

Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.

József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című naplójából készül egyéni előadás Sepsiszentgyörgyön
2025. április 02., szerda

László Noémivel és Fekete Vincével ünneplik a magyar költészetet Kolozsváron

László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.

László Noémivel és Fekete Vincével ünneplik a magyar költészetet Kolozsváron
2025. április 01., kedd

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson

Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson
2025. március 31., hétfő

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket

Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket
2025. március 31., hétfő

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”

„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

2025. március 29., szombat

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész

Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész
2025. március 29., szombat

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél

Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél