Élő múlt. A barcaföldváriak hosszú évek óta fesztivállal adóznak településalapítójuknak, a Német Lovagrendnek
Fotó: Facebook/Cetatea Feldioara - Marienburg
Új kulturális-turisztikai útvonalat avatnak fel hétvégén a Brassó megyei Barcaföldvár várában, ahol nyílt napokat tartanak, illetve megszervezik A teuton lovagok visszatérnek Marienburg várába nevű fesztivál tizenegyedik kiadását. A Német (Teuton) Lovagrend által a Barcaságban épített egykori várak és egyéb kötődések mentén létrehozott turistacsalogató útvonalat a tervek szerint „összekapcsolják” a híres-hírhedt középkori lovagok más európai emlékhelyeivel is. Bár a román történetírás egyes képviselői szerint a II. András magyar király által befogadott lovagok többek között „őslakos román ortodoxokat” is megpróbáltak a katolikus hitre téríteni, 800 év elteltével már nem haragszanak rájuk.
2023. augusztus 31., 19:262023. augusztus 31., 19:26
2023. augusztus 31., 20:412023. augusztus 31., 20:41
Számos látványossággal várják az érdeklődőket hétvégén a Brassó megyei Barcaföldvár felújított várában tartandó nyílt napok, melyekkel párhuzamosan rendezik meg A teuton lovagok visszatérnek Marienburg várába nevű fesztivál idei kiadását. A szeptember 2–3. között tartandó rendezvénysorozat egyik „fénypontja” egy új kulturális–turisztikai útvonal ünnepélyes megnyitása, mely a Német (Teuton) Lovagrend által a Barcaságban épített egykori várak és egyéb emlékhelyek helyszíneit hivatott összekötni.
A barcasági útvonal Brassó, Törcsvár, Feketehalom, Barcaföldvár, Halmágy, Szászhermány, Prázsmár, Barcarozsnyó és Keresztvár településére „viszi” az érdeklődőt.
A teljesen felújított földvári várat 2018-ban adták át
Fotó: Facebook/Cetatea Feldioara - Marienburg
Az Erdély délkeleti részén található Barcaság új idegenforgalmi megvalósításának ötlete Földvár polgármesterétől ered. Sorin Taus a Brassói Néprajzi Múzeum munkatársaival dolgozta ki a tervet, amelyet a bukaresti turisztikai minisztérium is felkarolt. Roxana Niculescu, a szaktárca képviselője az Agerpres hírügynökségnek elmondta, a projekt legfőbb célja a lovagrend által épített várak népszerűsítése, de hírvivője a térség „csatolt” látványosságainak, a helyi gasztronómiának, kézművességnek, illetve a modern kalandvágyat kielégítő szolgáltatásoknak (például vadvízi evezés, kajakozás) vagy a gyógyturizmusnak is.
„Nem utolsó sorban fellendítheti a kiruccanós (city break) turizmust is, hiszen a brassói reptér megnyitásával remélhetőleg még több külföldi vendég érkezik hozzánk” – jelentette ki a szakember. Aki szerint a minisztérium már összeállított egy hétnapos turisztikai csomagot, mely meglátogatható célpontokat ajánl, nem feledkezve meg a helyi ízeket kínáló vendéglátóipari egységekről sem.
Fotó: Facebook/Cetatea Feldioara - Marienburg
Sorin Taus, a korábbi népszámlálási adatok szerint mintegy 6000 fő, 6,5 százalékban magyarok által lakott Barcaföldvár polgármestere büszke arra, hogy községében avatják fel az útvonalat.
– hangsúlyozta az elöljáró. Aki tárt karokkal várja a látogatókat a hétvégén harmadszor megrendezendő nyílt napokra is, melyek a Német Lovagrend, illetve a település német nevéről (Marienburg) elkeresztelt vár csábító jelképeivel létrehozott fesztivállal párhuzamosan zajlanak. A 11. kiadásához érkezett rendezvénysorozaton nem marad el a beöltözött lovagok felvonulása, és egy katonai táborhelyet is felépítenek. Lesznek kézműves-műhelyfoglalkozások, régizene-, orgona-, komoly- és könnyűzenei koncertek is, társhelyszín a helyi evangélikus templom. Közben az érdeklődők ingyenesen bejárhatják a felújított, öt éve megnyitott várat, három tornyát, és megtekinthetik a kiállításokat is.
Fotó: Facebook/Cetatea Feldioara - Marienburg
A Marienburg nevet viselő várat 2012 és 2017 között újították fel, azelőtt elhagyatott, romos állapotban volt. De ennek már alig van köze ahhoz az erődítményhez, amelyet a Német Lovagrend egykori képviselői építettek, hiszen 13. századi létesítése óta többször lerombolták és újjáépítették.
Az viszont tény, hogy születése a Német, más néven Teuton Lovagrendnek köszönhető. Azé az egyházi-katonai szervezeté, mely a 12. században Palesztinában alakult, ahol keresztény betegápolókból a keresztes háború harcosaivá váltak.
Fotó: Facebook/Cetatea Feldioara - Marienburg
A szűkös forrásanyag miatt a Német Lovagrend magyarországi behívásának okait keresve csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk Pósán László magyarországi történész, egyetemi tanár szerint, aki több kutatást, könyvet is szentelt a lovagrendnek. A Német Lovagrend államalakítási kísérletei Kelet-Európában című írásában – melyben részletekbe menően foglalkozik erdélyi jelenlétükkel – azt olvashatjuk: az 1211. évi adományozó oklevélből annyit tudhatunk meg, hogy „a kunokkal határos puszta és lakatlan földet” II. András azzal adományozta a lovagoknak, hogy azt benépesítsék, illetve az ország határait a kunok ellen védelmezzék és kiterjesszék. Ez utóbbin a kunok megtérítésében való közreműködést kell értenünk. A szakirodalom többsége is a határvédelem kérdésének rendezési igényét tekinti a behívás egyik fontos mozgatórugójának.
A vár 1989-ben
Fotó: Facebook/Cetatea Feldioara - Marienburg
A Német Lovagrendnek adományozott Barcaföld határai – csekély eltéréssel – megegyeztek a későbbi Szászföldhöz tartozó Brassóvidék 1876-ig fennálló határaival. Az oklevél szerint a terület puszta és lakatlan volt, ám a szakirodalom általában úgy foglal állást, hogy a „deserta et inhabitata” szavak nem jelentik a terület teljes néptelenségét. Maksay Ferenc szerint például ez legfeljebb úgy értelmezhető, hogy a Barcaságnak az ország központi területeinél jóval ritkább volt a lakossága. Györffy György a magyarba és a németbe is átkerült török eredetű helynevek alapján kisszámú, Havasalföldről beszivárgott török népelemet feltételez – olvasható Pósán László könyvében.
Fotó: Facebook/Cetatea Feldioara - Marienburg
A Brassó városnevét etimologizáló Alfredy Prox szláv szórványokban találja meg a környék lakóit, s egyúttal
Fotó: Facebook/Cetatea Feldioara - Marienburg
Bármi legyen is az igazság, az ősi föld jelenlegi többségi lakosai fittyet hánynak a régmúltra, és nem haragszanak az egykoron rettegett lovagokra, akiknek emléke ma alaposan kiaknázható turisztikai potenciállal bír, és ezt okosan felismerték a helyiek. Nem véletlenül, hiszen az akkori „végeken” található térségbe valóban a lovagrend világlátott képviselői hozták el a „civilizációt”: építkeztek, telepeseket hoztak, településeket alapítottak.
Fotó: Facebook/Cetatea Feldioara - Marienburg
Egy nagy baj volt velük: túlontúl mohók voltak. A területükről kitörő, tovább hódítgató, nemcsak a kunokat, de például még a székelyeket is zaklató lovagok külön államot akartak teremteni, s tulajdonképpen felségárulást követtek el akkor, amikor a magyar királyság részét képező Barcaságot felajánlották a pápának hűbérként. Pósán László azt írja, ezáltal a pápa nemcsak a lovagok által a kunoktól elfoglalt, újonnan kereszténnyé lett terület felett rendelkezhetett volna, hanem a magyar királysághoz tartozó Barcaföld felett is, amit II. András joggal tekintett sérelmesnek. Ugyanakkor nem engedhette meg, hogy az ország határánál egy gyorsan növekvő, erős katonai potenciállal rendelkező territoriális hatalom alakuljon ki.
Fotó: Facebook/Cetatea Feldioara - Marienburg
Az 1225. szeptember 1-én kelt pápai oklevélből az derül ki, hogy a lovagok nem elégedtek meg a nekik adományozott földdel és fegyveres erővel királyi területeket is megszálltak, a király alattvalóit adókkal sújtották, állandóan erőszakoskodtak és nem tettek eleget a király által megszabott feltételeknek, melyek a pénzügyekre s egyéb törvényekre vonatkoztak.
Ezek után Konrád lengyel fejedelemtől kaptak új letelepedési lehetőséget, és a rend elindult a felemelkedés útján. A balti pogány poroszok területeit fél évszázad alatt meghódítva, Marienburg székhellyel megalakították a Német Lovagrend független országát. A 13. századra már szinte az egész Baltikum a kezükre jutott. A lovagok azonban még több területet akartak, és folyamatosan támadták – a római katolikus – Lengyelországot, illetve Litvániát. Az 1410-es grünwaldi csata során azonban megsemmisítő vereséget szenvedtek, amely végleg eldöntötte a lovagok és a térség sorsát. Hatalmuk a következő időszakban fokozatosan összeomlott és meg kellett hódolniuk a lengyel királynak, majd az idők folyamán minden tekintélyüket elvesztették, fel is oszlatták őket, később pedig humanitárius célokat szolgálva alakultak újra.
Fotó: Facebook/Cetatea Feldioara - Marienburg
Visszatérve Földvárra: a település – ahol legfontosabb erődítményüket építették – a lovagok kivonulása után is folytatta fejlődését: 1377-ig a Barcaság központjának számított, de azután is sokáig Brassó méltó vetélytársa volt, miközben számos fontos ütközet zajlott várának bevételéért.
Tizenhat autó érintett abban a tömegbalesetben, amely kedd reggel történt Gyulafehérvár egyik utcáján.
Százezer lejre bírságoltak a közlekedésrendészet munkatársai az elmúlt hétvégén Szilágy megye településein. Az ellenőrzések során a gépkocsivezetők mellett sok gyalogos és rollerrel helytelenül közlekedő is büntetést kaptak a Szilágyságban.
Nagy érdeklődés övezte a Jövőnk a Szórványban Egyesület által második alkalommal megrendezett, anyanyelvű tájékoztatóval kiegészített egészségügyi programot, amelyet a hétvégén tartottak Bethlenszentmiklóson.
Hétfőn több mint 900 személyt – tanulókat, tanárokat, adminisztratív és kisegítő személyzetet – evakuáltak három nagybányai oktatási intézményből, miután erős gázszagot észleltek az épületekben.
A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.
Több mint 1,7 millió lej értékben rótt ki büntetést az év első tíz hónapjában a Hargita Megyei Környezetőrség; emellett több büntetőfeljelentést is tett, a legtöbb esetben természetvédelmi területek felégetése miatt.
Több mint kétszáz alkalmazott tömeges elbocsátását jelentette be két gyár Aradon, sok munkás már meg is kapta a felmondólevelét. A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetői szerint ugyanakkor a valóságban nagyobb is lehet az állás nélkül maradók száma.
Holttestet találtak a munkások egy Lippa közeli erdőben, egy használaton kívüli szennyvízgödörben – közölte az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság. Az első vizsgálatok szerint a tetem akár három éve heverhet ott, ahol rábukkantak.
Románia nagy részében a sokéves átlagnak megfelelő, a nyugati megyékben időszakosan valamivel alacsonyabb hőmérsékleti értékek várhatók a következő négy hétben.
Iskolabusz ütközött hétfő reggel személygépkocsival a 15-ös jelzésű országúton Maroshévíz és Szászrégen között, a Maros megyei Csobotány térségében.
szóljon hozzá!