„A székelyudvarhelyi helyi rendőrség gépkocsiját látva az az érzésed támad, hogy Magyarországon vagy. Pedig nem, ez egy romániai intézmény gépkocsija, román területen. Így már nem mehet tovább!” – a magyarellenes kirohanásairól ismert fiatal politikus ezzel a bejegyzéssel osztotta meg a fotót, melyet példáját követve több mint 13 ezren tettek közzé üzenőfalukon.

A több száz hozzászóló Diaconuhoz hasonlóan sérelmezi, hogy egyesek elfelejtik, hogy milyen országban élnek, illetve van, aki azt is felveti, hogy a város polgármesterét, illetve a helyi rendőrség vezetőjét le kellene tartóztatni és elítélni a magyar nyelvű feliratozás miatt.

A szélsőséges politikus egyes követői úgy vélik, hogy egy magyar feliratozású rendőrségi jármű nem számíthat hatósági autónak Romániában, ezért szerintük meg sem kellene állni, ha az ebben tartózkodó rendőrök arra intenének.

A szitokszóktól és gyalázkodásoktól sem mentes hozzászólások azt követően sem csitulnak, hogy egyes – többnyire magyar nemzetiségű – hozzászólók a gépkocsi másik oldaláról készült fotót is megmutatták, melyen immár román nyelven olvasható a felirat, illetve számos példát hoznak fel európai országokból, ahol a kisebbségek nyelvén is feliratozva van a hatósági jármű. Sőt Diaconu egyes követői már odáig mentek, hogy a magyar nyelv használatának a betiltását követelték, így egészítve ki a képviselő által felvetett és szimpatizánsai körében „közvitára” bocsátott törvényjavaslatot.

A politikus által megosztott fotó történetét a román központi sajtó is átvette, többsége a B1 tévécsatornára hivatkozva, ahol Diaconu élő adásban adhatott hangot felháborodásának. Míg a sajtóorgánumok zöme rácsodálkozva, a „hihetetlen” címszó alatt tárgyalta a témát, a Realitatea.net hírportál arra is emlékeztet, hogy a kisebbségek nyelvén való feliratozást a közigazgatási törvény is szavatolja.

Normalitásért kiált Cernea

Az inkriminált fotó nem mindenkinél ért el hasonló hatást, a témában szerkesztőségünkhöz eljutatott közleményében Remus Cernea független képviselő rámutat: neki a képet látva az a megnyugtató érzése támad, hogy „egy civilizált, európai országban élek, ahol látható és nemzetközi szinten is elismert erőfeszítéseket tesznek a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása érdekében”.

Természetes és törvényes, hogy egy olyan városban, ahol számottevő a kisebbségek számaránya, ezek nyelvét is használják a közigazgatásban, emlékeztet Cernea, rámutatva, hogy ebben csak a „gyűlölet apostolai”, a másságot kifogásolók találnak kivetni valót. „Egy ilyen attitűd veszélyes, demokráciaellenes és nem vezethet máshoz, mint ellenségeskedéshez, feszültséghez, az előítéletek és az észszerűtlen gyanúsítgatás állandósulásához” – véli Cernea, hangsúlyozva, hogy egy demokratikus államban az emberek közötti különbségek gazdagítják a társadalmat.

„Nem, a mi országunk nem lehet a nacionalisták, sovének, szélsőségesek, és ezek propagandájának prédája!” – zárja közleményét Cernea, arra szólítva a demokratikus értékek elkötelezettjeit, hogy határolódjanak el a Diaconu-féle szélsőséges megnyilvánulásoktól.

Törvény szerint jártak el

László Szabolcs, a székelyudvarhelyi helyi rendőrség vezetője lapunknak elmondta, a hatályban lévő törvények értelmében jártak el, amikor a helyi rendőrség szolgálati autójára magyarul is felírták az intézmény nevét.

„A 2001/215-ös törvény kimondja, hogy azokon a romániai településeken, ahol a kisebbség létszáma meghaladja a 20 százalékot, a közérdekű feliratok (utcanév táblák, intézmények nevei, stb.) kétnyelvűek lehetnek. Sőt egy strasbourgi szabvány határozottan előírja, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbség létszáma ezt indokolttá teszi és a lakosságnak igénye van rá, kötelező a kétnyelvű feliratok használata” – sorolta a tavaly ősszel alakult intézmény vezetője.

Hangsúlyozta: Udvarhelyen a magyarok a város lakosságának 95–96 százalékát teszik ki, így magától értődő volt, hogy a köz szolgálatában álló intézmény szolgálati járművére magyarul is felkerül az intézmény neve. Egyébként – hívta fel a figyelmet a 12 alkalmazottat foglalkoztató intézmény vezetője –, a Helyi rendőrség felirat csupán a jármű egyik oldalán szerepel, a másik oldalon, illetve az autó elülső és hátsó részén ez román nyelven olvasható.

„Az ügy nyomán vissza kell térnünk és alaposan át kell néznünk a törvényeket, hogy azoknak minden szavát betarthassuk. Amennyiben szükséges, az autónak mind a négy oldalára magyarul is felírjuk az intézmény nevét” – szögezte le László Szabolcs.