Fotó: Thomas Campean
Az idén végzett középiskolások csupán kétharmada iratkozott be a kedden elkezdődött érettségi vizsgára, a többi diákot vagy megbuktatták tanáraik, vagy felkészületlennek érezték magukat a megmérettetésen való részvételre.
2014. június 11., 20:492014. június 11., 20:49
Információink szerint az elmúlt években bevezetett, egyre szigorúbb vizsgafeltételek miatt számos tanintézet eleve nem is zárja le, és ezáltal nem engedi érettségizni a rosszul teljesítő végzősöket, hogy a vizsgán ne rontsák az átmenési arányt. Az illetékesek elmondása szerint elsősorban a szakiskolákban nevezhető jelenségnek a végzősök távolmaradása: ők egyrészt nem érzik magukat eléggé felkészültnek, másrészt érettségi diploma nélkül, a szakmai képzést igazoló okirattal is érvényesülnek.
Több százan maradnak otthon
Kovászna megyében közel 500 idei végzős nem jelentkezett a vizsgára. Farkas Csaba, az érettségi lebonyolításával megbízott tanfelügyelő lapunknak elmondta, 1756 diák végez idén, közülük 1281-en iratkoztak be a záróvizsgára. A székelyföldi megyében összesen 1529 fiatal próbál érettségi oklevelet szerezni, ám közülük 248-an az elmúlt években fejezték be az iskolát.
Farkas Csaba szerint a 474 idei végzős közül sokan egy-két tantárgyból pótvizsgára buktak, de olyan is van, aki nyárra már külföldi munkát szerzett, vagy az őszi, vagy a jövő évi vizsgán próbálkozik. Azoknak, akik posztlíceumban szeretnék folytatni a tanulmányaikat, nincs szükségük érettségi oklevélre, így ők meg sem próbálnak záróvizsgázni.
Több mint 300 idén végzett diák nem iratkozott be a záróvizsgára Hargita megyében sem, a székelyföldi megyében összesen mintegy 2600 diák jelentkezett az idei érettségire, közülük 1700-an magyar nyelvből is vizsgáznak. Hargita megyében tíz vizsgaközpont működik, a dolgozatokat az egyetlen, csíkszeredai javítóközpontban értékelik.
Brassó megyében több mint 500 idei végzős hiányzik az érettségire jelentkezettek névsorából, a 4090 tizenkettedikes közül ugyanis csupán 3511 iratkozott be a megmérettetésre. „Egyesek közülük megbuktak, míg mások, elsősorban a műszaki osztályokból, nem akartak részt venni a vizsgán” – közölte az Agerpres hírügynökséggel Ariana Bucur Brassó megyei főtanfelügyelő. Elmondta, a megyében tizenkét vizsgaközpont és négy javítóközpont működik.
Szeben megyében az idei végzősök egyharmada, mintegy ezer diák marad távol a vizsgától, a közel 2500 érettségiző közül több mint 400 az előző évfolyamokról származik, akiknek az elmúlt évben nem sikerült átmenő jegyet szerezniük. A dél-erdélyi megyékben sem jobb a helyzet, Hunyad megyében például mintegy 800-an tagadták meg a záróvizsgán való részvételt, többségük ugyanis megbukott valamelyik tantárgyból, így nem állhatott érettségire.
Bihar megye kivétel
A Bihar megyei illetékeseknek ellenben nincs tudomásuk tömeges buktatásokról. Nicolae-Ioan Avram főtanfelügyelő szerint a több mint ötezer tizenkettedikes 93 százaléka beiratkozhatott az érettségire, azaz csupán kevesen kényszerülnek pótvizsgára vagy évismétlésre. „Ha a diák nem tudja az anyagot, akkor nem lehet átengedni” – szögezte le a pár hete főtanfelügyelővé kinevezett pedagógus.
Az érettségi román szóbelijének első napján azonban csak 50–60 százalékos volt a részvétel, igaz, a végleges adatokat majd csak a mai nap folyamán összesítik. Avram szerint pontosabb képet az írásbeli vizsgák megkezdésekor fogunk kapni, hiszen nem kötelező egyszerre letudni az összes vizsgát, a második fordulóra is lehet hagyni tantárgyakat.
Jelenség a buktatás
Ezzel szemben Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónika kérdésére elmondta, a tavalyi évhez hasonlóan idén is jellemző, hogy a középiskolák megbuktatják a roszszul teljesítő végzős diákokat azért, hogy az oktatási intézmények az érettségin minél mutatósabb számarányt érjenek el.
Idén több oktatási intézmény folyamodott ehhez a megoldáshoz, ugyanakkor Kolozs megyében arányaiban nagyjából a tavalyival megegyező a pótvizsgára buktatott végzős gimnazisták száma. „Ezek a döntések az iskolák autonómiájához tartoznak, a tanintézeteknek szívük joga eldönteni, hogy mennyire szigorú követelményeket támasztanak a diákjaikkal szemben” – értékelte az iskolák eljárását Péter Tünde.
Nem is mernek próbálkozni
Szatmár megyében olyan híreket is hallani, hogy a pedagógusok írásbeli nyilatkozatot követelnek a gyengén teljesítő, de átengedett diákoktól, hogy ezek nem jelentkeznek a záróvizsgára. Az általunk megkérdezett illetékesek azonban cáfolták az értesülést. A szatmárnémeti faipari szakközépiskola egyik oktatója elmondta, szó sincs arról, hogy a szakiskolai diákokat a tanárok köteleznék arra, hogy – a statisztika további rontásának elkerülése végett – ne iratkozzanak be érettségire.
Mint kifejtette, elbeszélgetett az egyik végzős osztály diákjaival, mivel maga is kíváncsi volt arra, hogy a 34-ből miért csak 14-en próbálkoznak záróvizsgát tenni, és meggyőződött, hogy senki sem gyakorolt nyomást rájuk. „Ezek a gyerekek többnyire meg vannak győződve arról, hogy nincs esélyük leérettségizni, ezért nem is próbálkoznak” – magyarázta a pedagógus.
Úgy vélte, a diákokban ez a magatartás az elmúlt évek végzőseinek eredményeit látva alakult ki, a faipariban ugyanis az érettségizők átlagosan kétharmada hiába próbálkozik. Az oktató szerint a végzősök pontosan tudják, hogy melyiküknek sikerülhet a vizsga, és ezek meg is próbálják letenni. A többség azonban év közben sem tanult, és a nyarat inkább tölti pihenéssel vagy külföldi vendégmunkával, mintsem az egy hónapon át tartó vizsgaszesszióban való részvétellel.
Azt, hogy Szatmár megyében a végzősök hány százaléka nem iratkozott be az érettségire, nem sikerült megtudnunk, Adriana Dinga, a tanfelügyelőség szóvivője szerint ugyanis nem készítettek erre vonatkozó statisztikát.
Különböző közösségi eseményeken kínál lehetőséget találkozásra, mélyebb beszélgetésekre, a Szentírás megismerésére és akár otthonos, barátságos étkezésekre is a kolozsvári Kőszikla gyülekezet, amelynek egyik alapítójával, Bálint Dáviddal beszéltünk.
Június 2. és 19. között több vonat menetrendje, illetve pályája módosul a Székelyföldön, valamint a Bánságban és a Partiumban a vasúti infrastruktúrán végzett javítási, felújítási munkálatok miatt.
Az európai útra való szavazásra buzdít a megalapításának 444. évfordulóját ünneplő kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
A schengeni övezet tagja lett január 1-jétől Románia, és hétfőtől ez már a vasúti menetrendben is látszik: először a Békéscsaba és Nagyszalonta között járó vonatoknál szűnik meg a határállomási ellenőrzés, így a vonatok menetideje rövidebbé válik.
Ezen a héten a megszokottnál sokkal hidegebb lesz országszerte, jövő héten azonban ismét felmelegedik az idő, a nappali hőmérsékleti csúcsértékek 20–23 Celsius-fokig emelkednek majd – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Mintegy 20 centiméteres hóréteg fedi az éppen a virágzás elején álló nárciszokat a Radnai-havasok 1600 méteres magasságában található nárciszmezőn, miután a hétvégén lehavazott a régióban.
Kolozsváron tilos lesz a dohányzás a parkokban, megállókban és sportlétesítményekben – a helyi tanács megszavazta az új rendeletet.
Aláírták hétfőn Bukarestben a kolozsvári körgyűrű második szakaszának megépítésére vonatkozó szerződést.
Fagyponthoz közelített a hőmérséklet hétfőn hajnalban egész Hargita megyében, három meteorológiai állomáson megdőlt a napi hidegrekord.
Kimenekítették a hegyimentők és a határrendészek a Máramarosi-havasok egyik szakadékában rekedt három ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
szóljon hozzá!