Lehetőségek a magyar–román viszony rendezésére: párbeszéd, uniós kiteljesedés, oktatás, közös erdélyi párt

Tőkés László: minimális kívánságunk és elvárásunk, hogy legalább álljanak szóba velünk •  Fotó: Facebook/Tőke Ervin

Tőkés László: minimális kívánságunk és elvárásunk, hogy legalább álljanak szóba velünk

Fotó: Facebook/Tőke Ervin

Tőkés László szerint Temesvár szelleme és az erdélyi tolerancia 450 éves hagyománya kötelez a román–magyar megegyezésre.

MTI

2018. október 13., 09:152018. október 13., 09:15

2018. október 13., 09:162018. október 13., 09:16

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azon az EMNT által szervezett kolozsvári konferencián szólt erről pénteken, amelyiken román és magyar közéleti személyiségek beszéltek a román-magyar viszonyról a román centenáriumi év kihívásai közepette. Tőkés László úgy vélte: az 1989-es Temesvár szelleme rokon az erdélyi békés együttélés hagyományával. E hagyományt a politikus az 1568-as tordai országgyűlésig vezette vissza, amikor a világon elsőként hirdették ki Erdélyben a lelkiismereti és vallásszabadságot.

Tőkés László úgy vélte, hogy az elmúlt évtizedek keserű tapasztalatai ellenére folytatni kell az erőfeszítéseket a román-magyar intézményes párbeszéd megteremtéséért.

Idézet
Az elmúlt 29 évben nemhogy a megoldásig, de még a gondok felvetéséig és megbeszéléséig sem sikerült érdemben eljutnunk. Ennek láttán minimális kívánságunk és elvárásunk, hogy legalább álljanak szóba velünk.

Folytatjuk a párbeszédre irányuló erőfeszítéseinket, bízva, hogy a tanácskozás nem pótcselekvés, hanem előrelépést jelent a román-magyar kapcsolatok rendezése irányába” – fogalmazott az EMNT elnöke.

Gabriel Andreescu bukaresti politológus, egyetemi tanár arra figyelmeztetett, hogy csakis az EU kereteiben teljesedhet ki a magyar kultúrnemzet. Ezért úgy vélte, a magyar–román viszony is csak az EU keretén belül rendezhető.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke szerint az erdélyi magyarság magát is hibáztathatja amiatt, hogy az elmúlt harminc év alatt nem sikerült érdemi párbeszédet elérnie a többséggel. Ennek okát abban látta, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet „az önkormányzás helyett felfedezte a kormányzás örömeit”.

•  Fotó: Facebook/Tőke Ervin Galéria

Fotó: Facebook/Tőke Ervin

Sabin Gherman televíziós szerkesztő az erdélyi román–magyar párt létrehozását és a közös fellépést szorgalmazta, mert úgy vélte: az erdélyi románok az erdélyi magyaroknál is nagyobb kisebbséget képeznek ma Romániában.

Sajnálatosnak tartotta, hogy a felvidéki Most-Híd párt negatív tapasztalata legalább tíz évvel visszavetette az erdélyi román–magyar összefogás ügyét.

Lucian Nastasă Kovács történész és Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora is az oktatás fontosságát hangsúlyozta a román–magyar viszony rendezésében. Utóbbi kijelentette:

tíz év múlva gépek fogják az értelem szerinti fordítást végezni, és az egymással marakodó romániai közösségek tananyaggá válnak arra, hogy hogyan nem kellett volna csinálni.

Hasonló szellemben beszélt Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke is. Szerinte ki kell szállni a 19. századi nemzetállami „hungaromán paradigmából”, mert ha a centenárium arról szól, hogy ki mit nyert és ki mit veszített, soha nem lehet megoldani a román–magyar kérdést. Úgy vélte: az új paradigmára jellemző evidenciákat kell hangoztatni: azt például, hogy a románok és magyarok partnerek az EU-ban.

A konferencia résztvevői felhívásban kérték a román parlamentet, hogy nyilvánítsa a vallásszabadság napjává a vallásbékét 450 éve meghirdető tordai országgyűlés napját.

korábban írtuk

Román-magyar konferencia Kolozsváron – Erdély újra a vallási és kulturális pluralizmus modellje lehetne
Román-magyar konferencia Kolozsváron – Erdély újra a vallási és kulturális pluralizmus modellje lehetne

Román és magyar közéleti személyiségek közös nyilatkozatban kérik, hogy a román centenárium nyújtson teret mindkét közösség reményei beteljesítésére.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 02., szombat

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)

A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)
2024. november 01., péntek

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész
2024. november 01., péntek

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására

A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására
2024. november 01., péntek

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban

Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban
2024. november 01., péntek

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron

Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron
2024. november 01., péntek

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát

Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát
2024. november 01., péntek

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”

Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

2024. október 31., csütörtök

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat

Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat
2024. október 31., csütörtök

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus

Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus