Tőkés: Trianon óta a magyarság kipusztítása, elüldözése a román nemzetstratégia célja

„Politikai szinten a nemzeti összefogás által tudjuk kivédeni és ellensúlyozni a magyarellenesség politikai vírusával, a magyar kormánnyal az élen kell megküzdenünk egy többfrontos harcban ezen kártékony jelenségekkel. Szolidaritást kell vállalnunk nemcsak az Orbán-kormánnyal, hanem egymással, a határon túli nemzetrészekkel, hogy ezen vírus elleni védekezésünk eredményes legyen” – vont párhuzamot Tőkés a koronavírus, illetve a magyarellenesség vírusa ellen folytatott küzdelemmel. 

Sándor Krisztina a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy június 4-én, a békediktátum aláírásának centenáriumán délután fél ötkor az EMNT munkatársai – legtöbb háromfős csoportokban – Erdély-szerte több mint száz településen koszorút, virágcsokrot helyeznek el. A helyszínek a magyarság elmúlt 1100 éves ittlétére emlékeztető emlékhelyek – első világháborús emlékművek, turulszobrok, obeliszkek –, például a gyimesi ezeréves határ, az egykor a brassói Cenken álló Árpád-szobor talapzata, a köröstárkányi világháborús emlékmű, az úzvölgyi katonatemető. 

„Így készülünk arra a napra, ami számunkra megemlékezés lehet, de ünnep nem. Hanem inkább a nemzeti összetartozás napja, amely közös munkára sarkall, összehangolva a Kárpát-medencei magyarság munkáját” – állapította meg a nemzeti tanács ügyvezető elnöke. Tőkés egyébként ismertette: mivel éppen június 4-ére tűzték ki a tárgyalást a Románia csillaga érdemrend megvonása miatt indított perében, ő a román fővárosban fog megemlékezni „méltó módon” a trianoni békediktátum aláírásáról.

Elhangzott, hogy június 2-ától újranyit az EMNT irodahálózata, amely március közepén függesztette fel működését. Ettől az időponttól mind a 23 erdélyi iroda újrakezdi tevékenységét, beleértve a honosítás terén nyújtott támogatást. Sándor Krisztina elmondta, az irodákat ellátták fertőtlenítőszerekkel, maszkokkal, belső szabályzat vonatkozik az ügyfélfogadásra, egy munkatárs például csak egy ügyfelet fogadhat egy helyiségben.