Archív
Fotó: Mohácsi László Árpád
Tőkés László szerint jogos elvárás az európai intézményektől – köztük az Európai Parlamenttől –, hogy keljenek védelmére a romániai magyarságnak, magyar intézményeknek, az erdélyi magyar orvosképzésnek.
2018. május 03., 14:382018. május 03., 14:38
A romániai magyarság, a magyar orvosképzés védelmére szólította fel az európai intézményeket Tőkés László EP-képviselő, aki szerdai felszólalásában tájékoztatta az Európai Parlament (EP) plénumát a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű oktatásának tervezett elsorvasztásáról.
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint Tőkés rámutatott: miközben az EP Magyarországról készülő különjelentése alaptalan módon antiszemitizmussal és romaellenességgel vádolja meg az országot, ezzel szemben
Az EP-képviselő tiltakozását fejezte ki a kisebbségi magyar közösséget sújtó diszkrimináció, illetve a kettős mérce alkalmazása ellen. „1959-ben a későbbi diktátor, Nicolae Ceauşescu vezényletével számolták fel a kolozsvári magyar Bolyai Tudományegyetemet. Hatvan év után, most is a román nacionálkommunista múlt kísért, amikor
– fogalmazott felszólalásában Tőkés László.
Az EP képviselő szerint jogos elvárás az európai intézményektől – köztük az Európai Parlamenttől –, hogy keljenek védelmére a romániai magyarságnak, magyar intézményeknek, az erdélyi magyar orvosképzésnek.
Tőkés László egyébként két héttel ezelőtt Strasbourgban, az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának ülésén magyarellenes román intézkedésnek nevezte a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a román tannyelvű Petru Maior Tudományegyetem tervezett egyesítését. Emlékeztetett, az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működnek, és a magyar tagozat fokozatos elsorvasztására törekednek.
Amint arról beszámoltunk, mind a MOGYE, mind pedig a Petru Maior Tudományegyetem szenátusa megszavazta április 18-án a két oktatási intézmény egyesülését. A magyar tagozat a MOGYE szenátusi üléséről való távolmaradással kívánta nyomatékosítani, hogy ellenzi az egyetemegyesítést.
A magyar szakmai és civil szervezetek tiltakozása közepette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a Petru Maior Tudományegyetem szenátusa elfogadta szerdán azt a határozatot, mely elindítja a két felsőoktatási intézmény egyesítésének folyamatát. A tényleges fúzióra 2019 őszén kerül sor.
Az elfogadott dokumentum szerint az egyesülés a Petru Maior Egyetemnek a MOGYE általi bekebelezésével történik. Az így létrejövő tanintézet a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetem nevet fogja viselni, a két intézmény a 2019/2020-as tanévet már együtt kezdené el. A döntés ellen a magyar egyetemi, civil és politikai szféra képviselői is tiltakoztak, s a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) kezdeményezésére április 26-án több százan vonultak utcára Marosvásárhelyen az egyetemi fúzió, a magyar oktatás ellehetetlenítése ellen tiltakozva.
A téma kapcsán Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára április 20-án Marosvásárhelyen azt mondta, a magyar kormány mindenképpen megoldást fog találni a kialakult új helyzetre, nem fogja magára hagyni a magyar orvosképzést Erdélyben, és mindent megtesz az erdélyi nemzettársakkal, hogy új struktúrát alakítsanak ki, amelyben folytatódhat a magyar nyelvű orvosképzés.
Nem szabad a fejünket a homokba dugnunk, gondolkodni kell azon, hogy radikálisan más utat kezdjünk az erdélyi magyar orvosképzést illetően – jelentette ki pénteken Marosvásárhelyen Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora a Krónika kérdésére úgy fogalmazott, meg kell őrizni a romániai magyar orvosképzés jelenlegi, román állam által fenntartott kereteit, de az anyanyelvű oktatást ellehetetlenítő további intézkedések esetén az Erdélyi Magyar Tudományegyetem otthont nyújthat a MOGYE magyar tagozatának.
A magyar orvosképzésnek a jelenlegi keretek között kell maradnia Marosvásárhelyen – véli Dávid László, a Sapientia rektora. A felsőoktatási intézet vezetője szerint az anyanyelvű oktatást ellehetetlenítő további intézkedések esetén az Erdélyi Magyar Tudományegyetem otthont nyújthat a MOGYE magyar tagozatának.
Vezetékes víz nélkül maradt csütörtökön a Kelemen-havasok lábánál fekvő Kolibica a hosszan tartó szárazság miatt. A Beszterce-Naszód megyei vízszolgáltató péntek délutánra ígérte a csapok megengedését a népszerű hegyvidéki üdülőhelyen.
Szombatig hosszabbította meg az első- és másodfokú kánikulariadót az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területeinek közel felére.
Több mint 150 hektárnyi mezőgazdasági területet érintett az a csütörtök délutáni tarlótűz, amely Hunyad megye északi részén, a Tomesd községhez tartozó Lyauc (Leauţ) közelében ütött ki.
A Farkas utca kézműves vására megkerülhetetlen igazodási pont Kolozsváron a magyar napok idején. A mintegy 110 kiállító kistermelőre sok ezer vásárló jut, és a kínálattól, valamint a szerencsétől is függ, hogy ki milyen vásárfiával tér haza.
Az identitás megerősödését, a falu neves szülöttei emlékének köztudatban tartását remélik az Arad megyei Kisiratoson az új utcanevektől. A 26 utcából 22-őt a magyar kultúra alakjairól, abból 11-et a településhez kötődő személyiségekről neveztek el.
A magyarországi felsőoktatási és szakképzési modellt az egész Kárpát-medencében, így Erdélyben is biztosítani kell: versenyképes és magyar identitású egyetemek kellenek – húzta alá Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter csütörtökön Kolozsváron.
Európai előírásoknak megfelelően növelni akarja az egy főre eső zöldövezetek négyzetméterszámát az aradi önkormányzat, ezért a villamossínek között és a sínpárok mentén gyepszőnyeget telepíttetett.
Az országúti és az autópálya-határátkelőnél egyaránt legalább egy órás a várakozási idő a kilépési oldalon Nagylaknál a megnövekedett turistaforgalom miatt.
Magyar–román együttműködésről, autonómiáról, az erdélyi magyar pártok együttműködéseinek lehetőségeiről is szó esett a Kolozsvári Magyar Napok szerdai beszélgetésén, a Főtér23 nevű helyszínen.
Naponta kétszer étkeztek, egy tálból ettek „húst hússal” és mártásokkal, „márkás” anyagokból varratott ruhákat viseltek, olvasni, írni, számolni és zenélni tanultak a középkori Magyarország nemes családjainak tagjai és városi polgárai.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!