Fotó: Boda L. Gergely
A magyar szakmai és civil szervezetek tiltakozása közepette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE), valamint a Petru Maior Tudományegyetem szenátusa elfogadta tegnap azt a határozatot, mely elindítja a két felsőoktatási intézmény egyesítésének folyamatát. A tényleges fúzióra 2019 őszén kerül sor.
2018. április 18., 18:412018. április 18., 18:41
2018. április 18., 22:562018. április 18., 22:56
Az ősszel kezdődő új tanévet még külön-külön kezdi meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a román nyelven oktató állami Petru Maior Tudományegyetem, a két felsőoktatási intézmény fúziójára 2019 őszén kerülhet sor. A két egyetem szenátusa szerdán rendkívüli ülésen fogadta el azt a határozatot, mely elindítja az egyesítés folyamatát.
A Petru Maior Tudományegyetem szenátusi ülését követően Călin Enăchescu rektor a Marosvásárhelyi Rádiónak úgy nyilatkozott, hogy a két egyetem fúziója nemcsak az intézmények diákjainak és pedagógusainak fontos, de Marosvásárhely és Maros megye számára is jelentős esemény. Az ülést követően megtudtuk,
Az MTI beszámolója szerint ugyanakkor a Petru Maior Egyetem szenátusa egyetlen ellenszavazattal döntött az egyesülésről.
A szerződéskötést egy hosszabb időszak követi, ami alatt a két egyetem egybeolvadásának jogi kereteit is rögzítik. Az idén ősszel még nem, de a 2019–20-as tanévet már a nagy egyetemen kezdik a diákok és tanárok.
illetve a további tervek között szerepel a német és a francia bevezetése is. A fúzióról szóló határozatot szerdán késő délután a MOGYE szenátusa is elfogadta,
Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a szenátus végül ellenszavazat nélkül, három tartózkodással fogadta el a Petru Maior Egyetem bekebelezésére vonatkozó nyilatkozatot.
Leonard Azamfirei rektor meglepőnek nevezte a magyar tagozat távolmaradását. Hozzátette: próbálta megmagyarázni a magyar tagozatnak, hogy nincsen okuk aggodalomra, sem a magyar oktatóknak, sem a magyar hallgatóknak nem származik hátránya a fúzióból. „Egészen biztos, hogy a döntésük hátterében akadémián túli okok állnak” – jelentette ki az MTI szerint a rektor.
A magyar tanári kar a hétfői közgyűlésen döntött úgy, nem támogatja a fúziót, és a szenátus magyar tagjait felhatalmazza, hogy belátásuk szerint döntsenek: ellenszavazzanak, vagy ha azt tartják jónak, akkor ne is vegyenek részt az ülésen.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata egyhangú döntést hozott arról, hogy ellenzi a MOGYE és a román nyelven oktató állami Petru Maior Egyetem egyesítését – tájékoztatta az MTI-t kedden Nagy Előd, a MOGYE rektorhelyettese.
Amint arról beszámoltunk, Nagy Előd, a MOGYE magyar rektorhelyettese az MTI-nek elmondta, a hétfő esti megbeszélésen Leonard Azamfirei rektor arról tájékoztatta őket, hogy az egyetemegyesítés voltaképpen a Petru Maior-egyetem bekebelezésével történne, az új intézmény a tervek szerint a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Műszaki és Tudományegyetem nevet kapná. A rektorhelyettes azonban rámutatott: nem kaptak érdemi választ azokra az aggályokra, hogy miként lesz biztosítva az egyetem multikulturális jellege.
„A magyar oktatók és magyarul tanuló diákok érdeke, hogy ne kerüljön veszélybe az orvosképzés. Reméljük, az elmúlt időszakban felgyűlt szakmai érvek és józan hangok a MOGYE vezetőségét is jobb belátásra bírják” – fogalmazott a szövetségi elnök.
Eközben több civil és szakmai szervezet is tiltakozását fejezte ki a MOGYE-n kialakult helyzet és annak menedzselése miatt. Mint kiderült, utcai tiltakozó akciók sorozatát tervezi a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), melyhez a politikai pártok, civil szervezetek, egyetemi oktatók és hallgatók segítségét kéri.
Az Ádám Valérián által vezetett szervezet a továbbiakban egy-egy hétre Bukarestbe, a külügyminisztérium elé, majd az oktatási tárca épülete elé vonulna. A nyár folyamán az RMOGYKE tájékoztató felvonulást szervezne tizenegy uniós állam parlamentje előtt és közel harminc orvosi és gyógyszerészeti egyetem előtt. Ennek célja Románia demokratikus hiányosságainak, a MOGYE-n és más tanintézetekben folyó etnikai diszkriminációinak ismertetése.
„A tüntetés programja addig tart, ameddig megvalósul az etnikai diszkrimináció nélküli, egyenlő esélyt adó akadémiai hozzáállás az egyetem szenátusában, és létrejönnek az anyanyelvű főtanszékek” – áll az RMOGYKE közleményében.
A Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) eközben közölte: egy „árva” nyilatkozatnál többet várna el az RMDSZ vezető politikusaitól a témában. Vass Levente parlamenti képviselő tiltakozó közleménye kapcsán a jogvédelmi aktivisták megállapítják, „mára már mindenki megszokta és elfogadta, hogy amikor ég a ház, a magyar közösség által megválasztott parlamenti képviselők kommunikációért felelős kollegái megfogalmaznak egy magyarul megírt semmitmondó közleményt, és utána mindenki hátradől, és nem tesz semmit”.
A Cemo szerint az RMDSZ két egykori meghatározó politikusa is hasonlóan járt el korábban. „A gond az, hogy ez összeolvasztás terve nem tegnap kezdődött, hanem már jó ideje közbeszéd tárgya, szerencsés lett volna foglalkozni vele, hiszen a romániai magyar közösség egy kiemelt és fontos intézményének jövője forog kockán” – olvasható többek közt a Cemo közleményében.
Az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöksége szerdai közleményében elfogadhatatlannak nevezte a két marosvásárhelyi egyetem egybeolvasztását. „A kialakult helyzetben egyetlen – már az 1990-es években is megfogalmazott – lehetőséget látunk elfogadhatónak: biztosítani kell a MOGYE önállóságát, hiszen erdélyi magyar közösségünk fennmaradásának legfőbb záloga önálló intézményrendszere” – írja közleményében a néppárt. A politikai alakulat felszólította Románia kormányát és az azt támogató RMDSZ-t, hogy mindaddig ne hagyják jóvá a két egyetem összevonását, amíg létre nem jön az önálló magyar orvosi és gyógyszerészeti egyetem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Brassó péntekenként kedvezményes hegyi kalandra hívja a mountainbike-rajongókat – helyi lakosoknak 50 százalékos kedvezménnyel érhetők el a felvonók a Keresztényhavasra.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás