Fotó: Boda L. Gergely
A magyar orvosképzésnek a jelenlegi keretek között kell maradnia Marosvásárhelyen – véli Dávid László, a Sapientia rektora. A felsőoktatási intézet vezetője szerint az anyanyelvű oktatást ellehetetlenítő további intézkedések esetén az Erdélyi Magyar Tudományegyetem otthont nyújthat a MOGYE magyar tagozatának.
2018. április 25., 10:492018. április 25., 10:49
2018. április 25., 10:572018. április 25., 10:57
Amennyiben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) olyan további intézkedések születnek, amelyek veszélybe sodorják az anyanyelvű oktatást, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek nem szabad elzárkóznia attól, hogy otthont nyújtson a magyar tagozatnak – jelentette ki a Krónika érdeklődésére Dávid László.
Az intézményvezetőt azt követően kérdeztük meg, hogy Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a MOGYE és a Petru Maior Tudományegyetem összeolvadását kommentálva kijelentette: a magyar kormány mindenképpen megoldást fog találni a magyar tagozat számára hátrányos helyzetre, és mindent megtesz az erdélyi nemzettársakkal, hogy új struktúrát alakítsanak ki, amelyben folytatódhat a magyar nyelvű orvosképzés.
Dávid László rektor
Arra a felvetésre, hogy nem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében kellene-e elindítani a magyar nyelvű orvosképzést, elmondta: a konkrét megoldást az erdélyi magyar pártokkal és az érintett oktatókkal és szakemberekkel együtt kell meghozni.
Nem szabad a fejünket a homokba dugnunk, gondolkodni kell azon, hogy radikálisan más utat kezdjünk az erdélyi magyar orvosképzést illetően – jelentette ki pénteken Marosvásárhelyen Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Dávid László rektor lapunknak rámutatott: jelentős anyagi és intézményi feltételeket kellene biztosítani ahhoz, hogy a magyar állami támogatással működő Sapientia befogadja a magyar orvosképzést, ráadásul a procedúra is rendkívül időigényes lenne.
Ugyanakkor nemcsak újabb épületre lenne szükség, hanem jól felszerelt, képzett személyzettel rendelkező kórházra is. Kérdésünkre, hogy a tagozat átköltöztetéséről korábban voltak-e már tárgyalások, a Sapientia rektora úgy fogalmazott: hazudna, ha azt mondaná, hogy csak hallomásból ismeri az ötletet. „De nem mondanék igazat akkor sem, ha azt állítanám, hogy konkrét tervekről folytattam beszélgetéseket” – állapította meg Dávid László.
Úgy ítéli meg, a harcot mindaddig érdemes folytatni, amíg két feltétel adott: megfelelő módon fejlődhet az anyanyelvű oktatás, illetve nem szenved a diákság. „Ha fel is vállalná a Sapientia az orvos- és gyógyszerészképzést, óriási hiányérzettel maradnék. Lelkes és neves magyar professzoraink hetven évvel ezelőtt létrehoztak és felépítettek egy intézményt, amely hírnevessé vált, rangot adott a városnak és a térségnek, és akkor mi azt feladjuk, onnan kivonulunk? Ez sokkal nagyobb gondot, lelki terhet jelentene számomra, mint az épületek felhúzása, az oktatás beindítása, az akkreditáció megszerzése” – fejtette ki lapunknak Dávid László.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Sokak szerint ezt össze lehetne kötni a magyar kormány ama szándékával, hogy Erdélyben egészségügyi intézményt hozzon létre. Amint arról több alkalommal is beszámoltunk, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) püspöke már 2010-ben kezdeményezte, hogy magyar állami támogatással hozzanak létre erdélyi magyar kórházat. Egy ilyen intézmény számára a református egyház meg is vásárolt egy Nagyvárad határában levő 3,5 hektáros telket, és el is készíttette az intézmény megvalósíthatósági tanulmányát.
Fotó: Pap Éva
A politikus akkor úgy nyilatkozott, hogy a kormány tervei szerint intenzív és sürgősségi osztállyal rendelkező magyar kórház épülhet Erdélyben a romániai magyarok ellátására. Ugyanabban az évben kiderült, nem a nagyváradi kórházépítés az egyetlen elképzelés az erdélyi egészségügyi ellátás magyar állami támogatással történő fejlesztésére. A Székely Szeretetszolgálat Alapítvány neves magyarországi orvosokat, kórház-üzemeltetésben és egészségügyi menedzsmentben jártas szakembereket kért fel arra, mérjék fel a székelyföldi helyzetet, és tegyenek javaslatot a fejlesztésre. A tanulmány fő megállapításai szerint a régióban az alapellátás és a középszintű kórházi ellátás megfelelő, ám egyes részterületeken óriási a lemaradás, vagy nincs is ellátás.
mert a város a régió központjában található, és a létesítmény kiegészíthetné a már meglévő és működő megyei kórház kapacitását. Ez az intézmény az elképzelések szerint a MOGYE magyar tagozatának végzősei számára is munkahelyet biztosíthatna. Konkrét előrelépés egyelőre sem a nagyváradi, sem a csíkszeredai terv esetében nem történt. 2015-ben egyébként magyar tagozat beindítását fontolgatta a Nagyváradi Tudományegyetem orvosi és gyógyszerészeti kara, az elképzelést azonban, úgy tűnik, elvetették.
Tovább szűkül a magyar tagozat mozgástere a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE), amennyiben az intézmény egyesül a kizárólag csak román tagozattal rendelkező Petru Maior Tudományegyetemmel – véli Szilágyi Tibor, a MOGYE volt rektorhelyettese. A magyar oktatók tiltakozása ellenére a két felsőoktatási intézmény szen
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!