Négy határátkelő az Arad megyét érintő szakaszon található: a határátlépési pontok hetente egy napot tartanak nyitva – tájékoztatott Sergiu Bîlcea, az Arad Megyei Tanács alelnöke. Az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény szerint a héten az alelnök egyeztetett a határátlépő pontok nyitvatartásról a határrendészet és az érintett községek képviselőivel.

Bîlcea szerint már ezen a hétvégén megnyitják a Nagylak (Nădlac) – Csanádpalota (vasárnap 8 és 16 óra között), a Kisvarjaspuszta (Variaşu Mic) – Dombegyház (szombat, 9–17), a Ottlaka (Grăniceri) – Elek (szombat, 9–17) és a Feketegyarmat (Iermata Neagră) – Dénesmajor (szombat, 10–19) átkelőt.

A megyei tanács egyik célja az átkelők heti egynapos megnyitásával az államhatár két oldalán élők közötti kapcsolat erősítése. „Európai alapokból építettünk utakat magyar partnereinkkel, és ezeket eddig nem használtuk. (...) Ugyanakkor így a határ két oldalán élők könnyebben meglátogathatják egymást, eddig ugyanis idő- és pénzigényes kerülőutakat kellett megtenniük” – nyilatkozta az alelnök.

A hétvégén további hat határátkelőt is megnyitnak a román–magyar szakaszon: Bihar megyében szombaton 10 és 18 óra között tartanak nyitva a Biharfélegyháza (Roşiori) – Pocsaj, az Érkenéz (Voivozi) – Bagamér és Körösszeg (Cheresig) – Körösnagyharsány átkelők. Szatmár megyében vasárnap 10 és 18 óra között megnyitják a Nagypeleske (Peleş) – Zajta, illetve szombaton az Szárazberek (Bercu) – Garbolc és a Károlypuszta (Horea) – Omboly átkelőket. A tíz határátkelő forgalmát júniusig követik, és a regisztrált adatok alapján döntenek arról, hogy bezárják-e vagy a hét többi napján is megnyitják ezeket – számolt be az Agerpres.

Amint arról beszámoltunk, bizonytalanságot szült és több kérdést is felvetett a külügyminisztérium múlt heti rendelete, amely összesen tíz alkalmi határátkelő megnyitását hagyja jóvá. A Szatmár megyei Szárazberek és Nagypeleske egyaránt Lázá­ri községhez tartozik, amelynek polgármestere, Lengyel István a Krónikának elmondta, a máramarosszigeti területi határrendészeti hatóság a múlt héten tájékoztatta a polgármesteri hivatalt a döntésről, ami „érthető módon\" teljesen felkészületlenül érte az önkormányzatot. A rendelet szerint ugyanis az érintett településeknek kell biztosítaniuk az infrastrukturális feltételeket.

Magyarország és Románia közös határszakaszán évekkel ezelőtt tíz határ menti település közelében épült új út a 2007–2013-as, határon átnyúló együttműködési program keretében azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a környék lakóinak az átjárását, és fellendítsék a régió gazdasági életét. A két országot tíz új ponton összekötő út mentén nem épültek határátkelők, mivel az eredeti ütemterv szerint Romániát és Bulgáriát 2011 tavaszán vették volna fel a belső határellenőrzés nélküli uniós államok közé, schengeni csatlakozásukat azonban a tagországok rendre elhalasztották. Így ezeken az utakon azóta is sorompók jelzik, hol húzódik az országhatár.

Jelenleg mindössze 10 közúti határátkelő működik Románia és Magyarország között, átlagosan 40 kilométerenként lehet átjárni, ami tipikus kelet-közép-európai probléma, hiszen Nyugat-Európában sokkal sűrűbben vannak összeköttetési pontok a szomszédos országok között.