Bár a magyarok jogos önvédelmet gyakoroltak 30 évvel ezelőtt, mégis őket, és nem az agresszorokat vonták felelősségre
Fotó: Azopan Photoarchive, azopan.ro
A marosvásárhelyi Népújság 2020. február 4-i száma beszámol arról, hogy Novák Csaba Zoltán politikus-történész a Magyar Nyugdíjasok Klubja vendégeként felidézte Marosvásárhely fekete márciusát, ok-okozati összefüggéseket taglalt. Szerinte elszabadultak az indulatok, mivel „1990. február 8-án megalakult a Vatra Românească, február 10-én kerül sor a könyves-gyertyás tüntetésre, amelyen százezer magyar ember vett részt. Majd következik március 15., 16. és a gyógyszertár története, március 19., amikor a leitatott hodáki románok megtámadták az RMDSZ-székházat, kiverték Sütő András fél szemét, majd március 20., amikor a magyarok visszavágtak”.
2020. február 16., 12:242020. február 16., 12:24
2020. február 16., 14:542020. február 16., 14:54
Aki ezt az okfejtést olvassa, azt gondolhatja, kölcsönös adok-kapok folyt: amint létrejött a Vatra, a magyarok két napra rá százezres tüntetéssel válaszoltak, március 20-án pedig ugyanők az előző napi román atrocitásra vágtak vissza. Egy szó sincs arról, hogy huszadikán a főtéren békésen tüntető, Ion Iliescu elnököt és Király Károly alelnököt Marosvásárhelyre hívó/váró több mint tízezres magyar tömeg elleni újabb román támadásra rendőrségi autó vezette fel a Görgény-völgyi agresszorok autóbuszait és teherautóit. A buszokat már március 15-én megrendelte a Vatra, a megrendelést számtalan esetben közzétettem, a (nem) nyomozó hatóságoknak átadtam! A megtámadott magyarok jogos önvédelmet gyakoroltak, ezért jogállami körülmények között nem őket, hanem a „hodáki” agresszorokat kellett volna börtönbe juttatni!
Azt állítani, hogy a Vatra csak 1990. február 8-án alakult meg, a valóság meghamisítása, szerecsenmosdatás. Kíváncsi lennék, mire alapozza az adatközlő ezt az állítást.
Ezt már a Marosvásárhely fekete márciusa legelső, 1990. decemberi kiadásában leírtam (románul egy évvel később jelent meg). Könyvem öt évvel ezelőtti harmadik kiadásából beemelem az erre vonatkozó szöveget (105. oldal):
„Egész nap mintegy 60 MADISZ-os magyar fiatal védte a Vatra Românească főtéren lévő székházát, nehogy bosszúból valaki kárt tegyen benne. A román támadás után ezek a fiatalok is elmenekültek, s a támadás megállítása után a feldühödött tömeg betört az irodákba. A zsákmányolt iratokba néhány percre beletekintettem. Akkor olvastam kézzel írt jegyzőkönyvüket, amelyből kiderült, hogy ez a magát kulturálisnak álcázó politikai szervezet már december 27-én megalakult! X. úr, aki áttanulmányozta a Vatra Românească székházából származó iratokat, elmondta, hogy a titkos programon kívül többek között megtalálták a szervezet és Iliescu elnök levelezését is. Megkerült a vatrás rendőrök (300!), jogászok stb. névsora, s a Cuvântul Liberrel kötött szerződés, melynek értelmében a „független, demokratikus napilap” vállalja a Vatra propagandájának közlését.
Alelnökként jegyzett valamennyi iratom fénymásolata is birtokukban volt. Kaján elégtételként szolgál: semmi kifogásolhatót nem találtak munkámban.
Még aznap éjjel valamennyi vatrás dokumentumot Borbély Lászlóra bíztam azzal, hogy gondosan rejtse el, és őrizze meg őket. Évekkel később az RMDSZ egyik Maros megyei küldöttgyűlésén elmondta, hogy a dokumentumokat átadta az ügyészségnek… Az ügyészség a bizonyítékokkal olyan jól gazdálkodott, hogy a közismert tettesek azóta is szabadlábon vannak. Sohasem derítették ki, hogy ki használta az 1-MS-3155 rendszámú Dacia gépkocsit, amelyből parancsokat osztogattak: ki merre induljon megtámadni a magyarokat.”
A történethez az is hozzátartozik, hogy miután március 21-én reggel hazamentem, „ismeretlen tettesek” feltörték az íróasztalomat és szekrényemet, hogy visszaszerezzék a vatrás dokumentumokat. Akkor nem jártak sikerrel. Feltört íróasztalomat megmutattam Gelu Voican-Voiculescu miniszterelnök-helyettesnek, aki az RMDSZ és a Vatra Românească közötti tárgyalások létrehozáséért leküldött kormánydelegációt vezette.
Álláspontom azóta is változatlan, ez a lépés az RMDSZ történetének egyik legnagyobb baklövése volt, mert megemelte, és országosan ismertté tette az ultranacionalista szerveződést. Smaranda Enachéval azt vallottuk, hogy valamennyi román pártot be kellett volna vonni a román–magyar ellentéteket csitító tárgyalásokba. Nagyon meglepett, hogy az RMDSZ megalakulásának harmincadik évfordulóján Markó Béla exelnök azzal dicsekedett, milyen kiváló, toleráns lépés volt, hogy csak a Vatra Românească küldöttségével tárgyalt a szövetség a fekete március feszültségének csökkentése érdekében.
Ez a laudáció azt is jelenti, hogy Markó szerint a Görgény-völgyiek szervezett beszállítása, büntetőjogi felelősségre vonásuk elmaradása helyi történet, Ion Iliescu, Voican-Voiculescu, a Szekuritátét visszacsempésző Virgil Măgureanu szent, Victor Stănculescu tábornok, hadügyminiszter ártatlan bárány, semmi közük az egész pogromhoz. Feltennék egy kérdést: a Zsil-völgyi bányászokat ki vonatoztatta Marosvásárhely közelébe, Székelykocsárdra, és ki fordította vissza őket? A választ Formanek Ferenc mérnök, az RMDSZ volt országos alelnöke rég megadta: Gelu Voican-Voiculescu miniszterelnök-helyettes, aki a diktátor házaspár, Nicolae és Elena Ceaușescu kivégeztetésének is aktív részese volt.
A sajnálatosan feledésbe merült, 1989. december 26-án magyar és román értelmiségiek által elfogadott Barátság platform román aláírói közül többen másnap, december 27-én létrehozták a Vatrát (Radu Ceontea, aki a hírhedt PUNR elnöke is lett, Lazăr Lădariu, a Cuvântul Liber főszerkesztője, Grigore Ploieșteanu szerkesztő stb.). Ezenkívül az általam elolvasott jegyzőkönyv szerint a Vatra Românească küldöttsége január folyamán Bukarestben tárgyalt Ion Iliescu elnökkel.
A korabeli sajtó is beszámolt arról, hogy a Vatra szászrégeni fiókszervezete, a Frăția Românească január 25-én feldúlta az RMDSZ ottani székházát. Novák mindezek ellenére február 8-ára teszi a Vatra megalakulását, mivel aznap tartották a marosvásárhelyi sportcsarnokban uszító, magyarellenes gyűlésüket. A rendezvényt filmező Farkas István operatőr azt mondta nekem, hogy a vatrás szónokokhoz képest Ceaușescu ártatlan bárány volt…
A február 10-i gyertyás-könyves tüntetés megtartására vonatkozó döntést Jakabffy Attila és dr. Kikeli Pál február 6-án (Domokos Géza RMDSZ-elnök ellenkezését kijátszva) Bukarestben forszírozta ki az országos vezetésből, és a felvonulás hivatalos bejelentése február 7-én megtörtént. Ennek ellenére a román propaganda, akárcsak Novák, azt a hazug állítást szajkózza, hogy ez a tüntetés a február 8-i vatrás megmozdulásra adott magyar válasz volt. A könyveimben leírtakat a román illetékesek követik, de nem tudják megcáfolni – nyilvánosan sohasem vitatták, hogy már 1989. december 27-én létrejött a „román tűzhely”. Sokatmondó, hogy miután lelepleztem, hogy a marosvásárhelyi ortodox katedrálisban található, keresztényi „szeretettel” átitatott freskón – amelyen vitézkötéses magyarok korbácsolják a szerencsétlen, térdepelő román parasztot, akinek glória van a fején – rosszul írták Cserey Farkas krónikás keresztnevét, kijavították a bakit. Jelenleg tilos fényképezni az „alkotást”, de senkinek nem jut eszébe, hogy ilyen történelemhamisító és gyűlöletkeltő „ikonnak” a történelem szemétdombján lenne a helye!
Novák Csaba Zoltánnak a Népújság tavaly december 23-i számában közölt interjúját is pontosítanám (Harminc éve történt a rendszerváltás). A szerző szerint már december 23-án megalakult az új vezető szerv (Király Károly elnök, Nistor Man alelnök és Sorin Moldovan). Tulajdonképpen a legelső szervezési kísérlet december 22-én megtörtént, hiszen Ceaușescuék helikopteres elmenekülése előtt Király Károly Avram Iancu szobránál már bejelentette a Frăția–Testvériség fórum megalakulását. A politikai vezetés, vagyis a Nemzeti Megmentési Front (FSN) Maros megyei tanácsa csak harmadik nekifutásra alakult meg. Második alkalommal a december 25-én, a Városháza (jelenleg prefektúra) dísztermében tartott gyűlésen kellett volna megválasztani a FSN Maros megyei tanácsát. Ezen az összejövetelen Man volt politikai elítélt megpróbált egy, a valós nemzetiségi összetételt nem tükröző, a régi rendszer egyes kiszolgálóit átmentő tanácsot megválasztatni. Király Károly huszárvágással válaszolt: kivonult a teremből, kijelentvén, a megyei, municípiumi, városi és egységenkénti tanácsok bizonyos tagjaival kapcsolatban ellenvetések merültek fel, s ezért helyzetüket majd azokban a munkaközösségekben vitatják meg, amelyekbe tartoznak. Ha leszavazzák őket a munkahelyükön, nem kerülhetnek be a januárban megválasztandó tanácsba. Végül is január 3-án, hosszas vita után a FSN gyűlésén, amelyen részt vettek a munkahelyek által kijelölt küldöttek is, a következő Maros megyei vezetést választották meg: Király Károly közgazdász, a kommunista rendszer nemzetközileg ismert ellenállója, elnök, Ioan Scrieciu tartalékos tábornok, első alelnök, Valer Gâlea mérnök, alelnök, Kincses Előd ügyvéd, alelnök, Dan-Eugen Baculea közjegyző, titkár.
Király Károly országos alelnökként Bukarestbe utazott, január 9-én pedig súlyos arczsábája miatt Budapestre ment, ahol megműtötték, és január 25-ig ápolták. Így kerültem egyből a mély vízbe, illúzióktól sem mentesen. Akit érdekel illúzióim, illúzióink szertefoszlásának, a magyarkártya előrángatásának története, az „originális” román demokrácia kezdete, és meg szeretne emlékezni a fekete március áldozatairól, jöjjön el március 20-án délután hat órakor a Bolyai téri unitárius templomba. A megemlékezés után megkoszorúzzuk Cseresznyés Pál, Jakabffy Attila és Sütő András sírját.
Kincses Előd
A szerző marosvásárhelyi ügyvéd
Oláh Emese személyében marad a magyar alpolgármester Kolozsváron, miután a pénteken megalakult új közgyűlés újabb négy évre bizalmat szavazott az RMDSZ politikusának.
Őzgidát szabadítottak ki egy portáról a Máramaros megyei rendőrök, az orgazda ellen eljárást indítottak.
Wittner Mária 1956-os szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek, kiállítást is megnyitottak Marosvásárhelyen.
Templomokat lehet meglátogatni egy új kezdeményezés keretében, amit a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) indított a múzeumok éjszakája mintájára.
A súlyos pénzbüntetés és a hatósági tilalom ellenére továbbra is üzemeltettek egy homok- és kavicsbányát az Arad megyei Újpanád (Horia) környékén. A környezetvédelmi felügyelőség újabb bírságot szabott ki, és elrendelte a tevékenység felfüggesztését.
Napjaink Európájában – így Romániában és Magyarországon is – nincs fontosabb kérdés, mint a népesedés ügye, hogy mi, magyarok, románok, európai emberek, be tudjuk-e lakni ezt a földet – jelentette ki Kövér László házelnök Kolozsváron.
Beiktatták tisztségébe pénteken Soós Zoltánt, Marosvásárhely újraválasztott polgármesterét, és a helyi közgyűlés is megalakult, melyben az RMDSZ-nek van a legtöbb képviselője. Soós a parttalan vitáktól hangos képviselő-testület támogatását kérte.
A brassói regionális kórház projektjét az USR-s önkormányzat „túlméretezte”, amikor módosított az eredeti terven – jelentette ki Brassóban tartott pénteki sajtótájékoztatóján az egészségügyi miniszter.
Az új, szakmai kutatások fényében fogalmaz meg javaslatokat a kisebbségi diákok románnyelv-oktatására összpontosító, szakmai szempontú beadvány, amellyel az oktatási minisztériumhoz fordult a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
Köröz a rendőrség egy ismeretlen gépkocsivezetőt, aki csütörtök este halálra gázolt egy 67 éves gyalogost Aranyosegerbegy (Viişoara) község területén, majd elhajtott a baleset helyszínéről.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás