Fotó: Facebook/Teleki László Alapítvány
Tető került a tamáshidai romtemplom főszentélyére – adta hírül a középkori műemlék megmentésén fáradozó Teleki László Alapítvány.
2022. július 13., 15:292022. július 13., 15:29
A több mint ezer lelkes Bihar megyei faluban csupán mintegy 150 magyar él, emlékeztet az alapítvány, amely szerint a szórványtelepülés értékes, középkori templomának szentélyére a Határon túli Árpád-kori templomok műemléki helyreállítási program támogatásával készült tetőszerkezet. A magyarországi alapítvány tavaly novemberben számolt be róla, hogy elkezdődtek Tamáshida templomszentélyének falkorona-megerősítési munkálatai.
Ma is áll impozáns méretű nyugati tornya és az egykori főszentély, melynek boltozata a beomlással fenyeget” – írta akkor honlapján a Kárpát-medencében számos műemlék-felújítási munkálatot felügyelő szakmai szervezet.
Emlékeztettek, hogy a jelenleg kis Bihar megyei település egykor jelentős lehetett, a 13. században „megerősített német városként” említették, majd a Rátold nemzetség birtoka volt, még országgyűléseket is tartottak itt.
„A templom mindhárom szentélye félköríves lehetett, ezek közül ma csak a kiugró főszentély áll, megőrizve téglaboltozatát. A nyugati rész összetett kialakítású volt: középen robusztus torony magasodik, melynek ma is áll öt emelete” – olvasható az alapítvány korábbi leírásában.
A román stílusban épült templom sorsára vonatkozóan akkor telt be a pohár, amikor a Bihar Megyei Művelődésügyi Igazgatóság akkori vezetője 2012-ben a helyszínen járt, és azt látta, hogy a tatárjárás előtt épült templom egy részét tyúkólnak használják, mesélte akkor a Krónikának a község jegyzője.
Ennek nyomán a helyi önkormányzat elfogadta a köztulajdonba vételt, illetve az 595 négyzetméteres terület védetté nyilvánításáról szóló határozatot. Tamáshida a Fekete-Körös partján, az Arad felőli megyehatár közvetlen közelében található.
Elkezdődtek a Bihar megyei Tamáshida templomszentélyének falkorona-megerősítési munkálatai. A műemlék magyar kormányzati finanszírozással, a Határon túli Árpád-kori templomok műemlék-helyreállítási program keretében újul meg.
Jobb jegyeket akart, ezért megzsarolta történelemtanárnőjét egy hetedikes diák Brassóban.
A Bihar megyei Értarcsára érkezett meg idén is, tatarozza fészkét, készül a fiókák nevelésére Románia legöregebb meggyűrűzött gólyája, amely idén töltötte be a 21. életévét.
Szerdára virradóra elfogták Nagyváradon azt a férfit, aki kedden egy bukaresti orvosi rendelő előtt szökött meg egy rabszállító járműből. Egy személy felismerte őt, és hívta a 112-es segélyhívószámot.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
szóljon hozzá!