Távolmaradtak az illetékesek a Pro Európa Liga kétnyelvűség-konferenciájáról

Amint kiderült, a meghívott állami közintézmények illetékesei vagy azzal hárítottak, hogy a közigazgatási törvény nyelvi jogokra vonatkozó kitételeit életbe ültető személy éppen foglalt, vagy a vezetőcsere miatt hiányoznak a döntéshozó főnökök.

„Ébredéstől lefekvésig”
magyarul

Smaranda Enache, a PEL társelnöke mégis bizakodónak mutatkozott. Felidézte azt az első, hasonló jellegű tanácskozást, amelyet 1995-ben szerveztek, és amelyen kiderült, Románia vegyes lakosságú településein mekkora ellenállásba ütközik a kisebbségi nyelvhasználat.

„Azóta jelentős előrelépés történt, a többség sokkal bátrabban és nagyobb empátiával kezeli az ügyet. De még így is távol állunk Svájctól, Belgiumtól, Olaszországtól, Luxemburgtól vagy Spanyolországtól, ahol számos régióban a közhivatalokban két vagy annál is több nyelven köszöntik az ügyfelet. Marosvásárhelyen is meg kellene adni az esélyt minden egyes magyar adófizető polgárnak, hogy ébredésétől lefekvésig anyanyelvén intézze az ügyeit” – jelentette ki az emberjogvédelmi harcos.

Elmondta, bizonyos erődemonstrációba bocsátkozó hivatalnokok még mindig a Trăim în România, vorbiţi româneşte! (Romániában élünk, beszéljenek románul!) jellegű szlogeneket puffogtatnak. Smaranda Enache szerint azok a kisebbségi személyek is hibásak, akik nem mernek anyanyelvükön szólni, vagy amikor megsértették vagy hátrányos helyzetbe juttatták őket a magyar nyelv használata miatt, a további megtorlásoktól tartva, nem hajlandók panaszt emelni.

Beszélni kell, és lesz
kétnyelvűség!

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Csegzi Sándor alpolgármester is. „Azt mondják, Marosvásárhelyen azért nem bicikliznek az emberek, mert nincsenek kerékpárutak. Én azt mondom, biciklizni kell, és akkor lesznek majd kerékpárutak. Így van ez a kétnyelvűséggel is. Marosvásárhelyen magyarul kell beszélni, és akkor lesz kétnyelvűség” – hangzott mintegy bátorításként az önkormányzati vezető részéről.

Csegzi megítélésében a törvénynek csak a hivatkozási alapot jelentő keretet kell biztosítania, annak kitöltése az állampolgárok feladata. Meglátásában azokban a civilizált államokban, ahol évtizedek óta oly jól működik a többnyelvűség, ez nem a törvényeknek, hanem azok tiszteletben tartóinak tudható be.

Az erdélyi kétnyelvűség ügye bonyolultabb, derült ki Haller Istvánnak, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tagjának a beszámolójából. Haller belátta, hogy a testület ugyan bírságolhat a kétnyelvűség be nem tartása miatt, de ha az érintett közintézmény a bírósághoz fordul, könnyen megeshet, hogy a taláros testület annak ad igazat. „Ilyen esetben az érintett személynek a strasbourgi emberjogi bíróság elé kell vinnie az ügyet” – tette hozzá Haller.