Fotó: Facebook/Tánczos Barna
Az energiaválság, az aszály a környezetvédelem és környezettudatosság sok kérdését tette az eddiginél is aktuálisabbá. Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter éppen ezért igyekezett a vízfogyasztás, a spórolás, az újrahasznosítás és a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán minden kérdésre válaszolni, minden megjegyzésre reagálni a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott beszélgetésen.
2022. augusztus 21., 13:572022. augusztus 21., 13:57
A Kolozsvári Magyar Napok utolsó előtti napjának egyik érdekes, felháborodott hangnemet sem mellőző programpontja volt az a beszélgetés, melynek keretein belül dr. Poszet Szilárd, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem környezettudományi tanszékének vezetője és a közönség faggatta Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztert – aki először volt a KMN vendége – az ökológiai lábnyom és a mindennapi élelmiszerpazarlás témájában.
Felvezetésként a miniszter arról beszélt, hogy a pazarlás, illetve az, hogy az emberek nem állnak elég tudatosan ehhez a kérdéshez, súlyos társadalmi probléma Romániában. Az egyszerhasználatos műanyagok, a fölösleges csomagolások használata, a különösen vízigényes textilipar termékeinek halmozása mind olyan modernkori, sajnálatos módon berögzült szokás, amelyeken az állam, a törvények, sőt a nevelés sem tudnak a közeljövőben változtatni. A hulladéktermelés mértékét kevés esély van csökkenteni, ezért a megfelelő hulladékfeldolgozásra, szelektív hulladékgyűjtésre kell koncentrálni – fogalmazta meg a tárcavezető.
Szó esett a vízpazarlásról is, illetve arról, hogy a víz egy olyan forrás, amivel kapcsolatban az emberek többsége Romániában, Erdélyben úgy érzi, hogy léte természetes, hiszen csak megengedi a csapot, és folyik. Az idei krízishelyzet kicsit változtatott ezen az elképzelésen, többen ráeszméltek, hogy az ivóvíz, illetve az öntözésre használt víz mennyisége is korlátozott. Tánczos Barna a téma kapcsán elmondta, ezen a területen is tapasztalhatók nálunk súlyos problémák, hiszen Románia például nem kapott európai uniós támogatást öntöző berendezésekre.
Bármerre jár az ember, megrepedt termőfölddel és sárguló, kiszáradt kukoricatáblákkal találkozik: az aszály keményen érezteti hatását Erdély minden részén.
hiszen sokan a gyep öntözésére is az ivóvizet használják. Azt is felvázolta, hogy Romániában sajnos az előző rendszerben szabályozták a folyókat, illetve eltüntették a lápos mocsaras területeket, azaz a vízgyűjtő medencékben nincs pangó víz, ami tulajdonképpen felborította a mikroklímát, akár a lehulló csapadék mennyiségét is befolyásolva lokális szinten. A jövőben ezt a problémát igyekeznek orvosolni, és visszaállítani bizonyos vizes területeket az országban – vetítette előre Tánczos Barna. Az ország a régirendszertől örökölt problémái kapcsán azt is
De tény, hogy lassan haladnak a megoldással, hiszen ezek költséges folyamatok – jegyezte meg.
Az újrahasznosítás kapcsán a miniszter egyrészt elmondta, hogy például az ötven évvel ezelőtti állapotokhoz képest nagyon sokat változtak az élelmiszerbiztonsági szabályok, például üvegeket általában nem lehet újratölteni, mint régen, amikor a tej vagy az olaj esetében is bevett szokás volt ez. Éppen ezért
A csomagolásokat 50 baniért lehet majd visszaváltani. Ez a rendszer a szakemberek számítása szerint elérheti a 90 százalékos hatékonyságot három év alatt.
Fotó: Facebook/Tánczos Barna
A miniszter elmondta, hogy például a hulladékgazdálkodás, a felelőtlen szemetelés szempontjából nagyon fontos, hogy a jövő generációit a jó útra tereljék, tudatosságra neveljék, akár oktatási programok által – például ebben is segíthet a 2022-ben az iskolákba bevezetett Zöld Hét is. Azt is kiemelte, hogy sajnos az ő generációja például nagyon felelőtlenül viszonyul a hulladékgazdálkodás kérdéséhez, és remélhetőleg a fiatalok képesek lesznek ebben a kérdésekre az idősebbekre is hatni.
Elindult az Egy, két, há'! szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő lakosság-tájékoztató kampány, amely keretében iskolai beszélgetéseket és az újrahasznosítási infrastruktúra bővítését is tervezik – közölte Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
akár olyan formában is, hogy a városok vezetésének olyan határozatokat kell hoznia, amelyek nem fogják mindenki tetszését elnyerni. Ennek kapcsán az is elhangzott, hogy a szelektív hulladékgyűjtés mikéntjét is az önkormányzatoknak kellene elmagyarázniuk, megtanítaniuk a lakosságnak, már csak azért is, mert településenként eltérhet a hulladékfeldolgozás módja. Ennek kapcsán többen felháborodottan kérdezték meg a minisztert, miért van az, hogy sok településen egyszerre, egy autóba összeöntve viszik a el a háztartások által már szétválogatott különböző típusú hulladékokat. A miniszter elmagyarázta, hogy ezekben az esetekben egyszerűbb a szelektáló soron újraválogatni a szemetet, mint minden típusú szemétért külön autókat küldeni.
Tánczos Barna beszélt különböző, az általa vezetett minisztérium által irányított programokról is, mint például az idén tavasszal lezajlott Tisztítsuk meg Romániát! elnevezésű projektről, melyet keserűen tréfálkozva Tom Cruise főszereplésével készült Mission Imposible (Lehetetlen küldetés) című filmhez hasonlított. Táncos Barna elmondta, hogy az illegális hulladéklerakás és a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán nagyon sok különböző tapasztalatot gyűjtött össze, mivel az ország különböző térségeiben nagyon eltérő az önkormányzatok és az emberek hozzáállása, és bár sok erdélyi települést kapcsán pozitív példaként lehet kiemelni, nagyon sok idő még az, amig országos szinten mindenhol jó eredményekről beszélhetünk.
Beszélt arról is, hogy a jövőben összesen 450 millió euró értékben fognak több mint 500 hulladéklerakó udvart építeni és 15 nagyobb városi lerakóközpont létrehozását finanszírozzák, valamint olyan digitalizált – telefonnal és kártyával is nyitható – hulladékszigeteket hoznak létre, ahol öt, különböző típusú hulladékot lehet majd elhelyezni. Ezek a modern szigetek háztartásokra lebontva nyilvántartják majd a hulladék minőségét, mennyiségét, ellenőrizhető lesz távolról is a tárolók telítettsége.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Szintén a közönség kérdésére a miniszter beszélt a komposztálásról is, kiemelve, hogy egy éve „ülnek” az erre vonatkozó, a mezőgazdasági minisztériummal közösen kidolgozandó rendelet tervezetén, és éppen a héten szembesült vele, hogy még a minisztérium komposztálással foglalkozó illetéke sem látott soha élőben komposztot, komposztáló platformot vagy egy komposztáló gödröt. Elmondta, anyagi keret van arra, hogy az önkormányzatokat komposztáló platformok építésében támogassák, szóval remélhetőleg lesz előrelépés az ügyben.
Egy másik felmerülő téma a szennyvízhálózatokra való csatlakozás kérdése volt, aminek kapcsán Tánczos Barna elmondta, a országos helyreállítási tervbe (PNRR) beépítettek egy szociálist csomagot, melynek célja, hogy éppen ebben a csatlakozásban segítsék az anyagilag hátrányos helyzetben lévőket – szeptemberben írnak ki az ügyben pályázatot önkormányzatok és cégek számára összesen 200 millió euró értékben. Továbbá egy adatbázist is létrehoznak majd, amiben vezetik, ki van a rendszerekre csatlakozva, ki használ tisztító berendezést, illetve hogy a berendezések megfelelően működnek-e, a víz elég tiszta-e és így tovább.
Mintegy összegzésként Tánczos Barna közölte: szeretné, ha mandátuma végéig a felsorolt tervek közül minél több megvalósulna, de tisztában van azzal is, hogy nagyon sok a megoldásra váró probléma, és sokak rendezésére hosszú évek kellenek.
Hamarosan vissza lehet majd vinni a boltokba az újrahasznosítható vizes, sörös vagy üdítős üvegeket, mint ahogy a pillepalackokat és az aludobozokat is, cserébe viszont vásárláskor betétdíjat kell fizeti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!