A barlangi mentőknek sok esetben nehéz terepen kell helyt állniuk és segíteniük a bajba jutottakon, ehhez pedig rengeteg gyakorlat szükséges
Fotó: Rus Tudor/via Csis Ferenc/Facebook
Élesben gyakoroltak az aggteleki cseppkőbarlangban, mentési technikákat összehangoló szakmai képzésen vettek részt kilenc ország barlangi mentői. Erdélyből is több szakember volt jelen a találkozón, köztük Csis Ferenc, aki több mint 15 éve barlangi mentő, 35 éve foglalkozik barlangászattal, ő az egyetlen kolozsvári amatőr barlangászkör elnöke. A nehéz terepen való mentési munkálatok kihívásairól kérdeztük a szakembert, aki felhívta a figyelmet: az ember minden barlangban bajba kerülhet, főleg, ha nincs kellőképpen felkészülve, felszerelve.
2024. április 26., 09:522024. április 26., 09:52
Sokszor szűk, vizes terepen, nehezen megközelíthető járatlabirintusokban kell életet mentenie egy barlangi mentőnek – mondta el a Krónikának Csis Ferenc. A kolozsvári barlangi mentőt, barlangászt annak kapcsán kérdeztük, hogy múlt hétvégén tartottak szakmai találkozót, képzést
Barlangi mentők gyakorlata az aggteleki cseppkőbarlangnál
Fotó: Kolozs Megyei Tanács
Mint elmondta, ő már több mint 15 éve barlangi mentő, és 35 éve foglalkozik barlangászattal, az egyetlen kolozsvári amatőr barlangászkör elnöke is. A képzésen szakmai konferenciát is tartottak, valamint az egyes európai országokban alkalmazott mentési technikák összehangolásáról is egyeztetett az összesen 120 barlangi mentő, akik Magyarországról, Romániából, Szerbiából, Lengyelországból, Szlovákiából, Nagy-Britanniából, Németországból, Törökországból és az Egyesült Államokból érkeztek Aggtelekre.
Szenvedélyes természetjáró a barlangi mentőként is tevékenykedő kolozsvári Csis Ferenc
Fotó: Csis Ferenc/Facebook
A találkozón
A Magyar Barlangi Mentőszolgálat különleges alakulata több mint hat napot töltött a dél-törökországi Morca-barlang 1040 méteres mélységében, miután életmentő beavatkozásban részesítették a nemzetközi kutatóexpedíció amerikai tagját – az ilyen nehezen orvosolható helyzetekre is kerestek és keresnek megoldást a szakemberek, a találkozó egyik célja pont ez volt. Romániából 14 barlangi mentő vett részt az aggteleki, barlangi elsősegélynyújtást is oktató képzésen.
„Aggteleken az volt a cél, hogy hangoljuk össze a barlangi mentési technikákat európai szinten, mert hát tulajdonképpen mindenki ugyanazt a dolgot csinálja, de vannak kis különbségek. De fontos a szakmai egyeztetés, a tapasztalatcsere” – mondta el Csis Ferenc, aki immár több mint 35 éve foglalkozik barlangászattal. Mint kifejtette, az aggteleki eseményen a függőleges és vízszintes barlangokból való mentési technikákat is gyakorolták.
A barlangszűkületekben kézről kézre adják a mentettet, erre különböző technikák vannak: miként kell megemelni, előre tolni a szűkületben, a sziklán, a nagy köveken úgy, hogy a hordágy nagyjából mindig vízszintesen legyen, vagy inkább a fej legyen kicsit fennebb, mint a láb” – fejtette ki Csis Ferenc. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy ő maga barlangi mentőként önkéntes a kolozsvári hegyimentő szolgálatban – ugyanis a hegyimentők és a barlangi mentőszolgálatok ugyanoda tartoznak azokban a megyékben, ahol barlangok találhatóak. Ezeken a helyeken a hegyimentő-szolgálatoknak kötelező módon meg kellett alakítaniuk a barlangi mentőcsoportokat.
Nehezen megközelíthető barlangi helyekről kell olykor kimenteni embereket
Fotó: Rus Tudor/via Csis Ferenc/Facebook
„Közös vezérkar alatt, de külön működik a barlangi mentők és a hegyimentők csapata.
A barlangi mentők számára évente pár alkalommal tartanak helyi, megyei gyakorlatokat, de országos felkészítőket is szerveznek, különböző szintű képzéseket tartanak. Elmondta, a kezdők csak előkészítik a pályát, de még nem vezetnek mentőcsoportot, a csapatvezetőkhöz beosztanak pár embert a mentéshez, a főszervezők pedig kintről telefonos vonalon keresztül irányítják a mentést, ha pedig nincs telefonvonal, akkor embert küldenek „postagalambként”, hogy miként történjen a mentés.
A barlangi mentés rendkívül komplex feladat, sokat kell tanulni és főleg gyakorolni
Fotó: Kolozs Megyei Tanács
„Egyébként megtörténik, hogy menet közben változik a mentési terv, hiszen amikor a mentő odaér a bajba jutotthoz, a sérülthöz, akkor derülnek ki fontos információk. A mentőcsapat elindul, lehetőség szerint felméri a helyzetet, utánuk mennek az orvosok, akik előkészítik a pácienst a szállításhoz, ezután jönnek a nagyobb létszámú szállító csapatok és szerelőcsapatok” – ecsetelte Csis Ferenc, aki több, veszélyesnek mondható mentésben vett részt Hunyad, Kolozs, Fehér, Bihar megyében. Sajnos az is megtörtént több mint 20 éve, hogy egy elhunyt barátjukat kellett kihozniuk a barlangból. Arra is rámutatott, általában jóval kevesebb a barlangi, mint a hegyi baleset. „A barlangi mentéshez sok emberre van szükség, példa erre a már említett törökországi eset, amikor ezer méteres mélységből kellett menteni. A hegyimentés esetében ezer méterről lehozni egy embert sokkal egyszerűbb. Egyébként az ember minden barlangban bajba kerülhet, főleg, ha nincs kellőképpen felkészülve, felszerelve” – mondta Csis Ferenc.
Minden barlangnak létezik valamiféle térképe, viszont azok a barlangok, ahol víz van, változhatnak, ilyen helyeken omlás is történhet
Fotó: Rus Tudor/via Csis Ferenc/Facebook
Mint sorolta, többek közt szükség van megfelelő világításra, csizmára, ruhára és főleg tájékozódásra, ha az ember olyan barlangba megy, ahol óriási járatrendszerek vannak:
Kolozs megyében található az ország második leghosszabb barlangja, az Erdélyi-szigethegységben, az Ér-völgyben (Valea Firei) húzódó Humpleu, amely 40 kilométer hosszú, és ennél is hosszabb a Bihar megyei Szelek barlangja, ami 50 kilométernyire nyúlik. „Egyébként ezek a méretek változhatnak, mert előfordul, hogy kutatják a barlangokat, és újabb, akár több kilométeres járatokat fedeznek fel” – mondta a szakember.
A kolozsvári Csis Ferenc több mint 35 éve foglalkozik barlangászattal
Fotó: Csis Ferenc/Facebook
Csis Ferencet arról is kérdeztük, hogy mi az, amire a legjobban oda kell figyelni egy barlangban, és mi az, ami a legnagyobb eséllyel veszélybe sodorhatja az embert. „Hát ha valaki felkészületlenül, tájékozatlanul megy be egy barlangba, az veszélyes lehet, hiszen könnyen eltévedhet. Viszont akik elszánják magukat a barlangászatra, azok általában beiratkoznak egy barlangászkörbe, ott előkészítést kapnak, és gyakorlott kollégák vezetésével ismerkednek meg ezzel a különleges, sokszor nehezen megközelíthető világgal. Jó pár éve ez a gyakorlat már, régebben, az 1990-es évek elején még gyakran megtörtént, hogy felkészítő nélkül barlangásztak emberek. A legtöbb nagy barlangban olyanok a járatok, hogy könnyen el lehet tévedni, ilyen a Hargita megyei Almási-barlang is” – mondta a barlangi mentő.
Különben minden barlangnak létezik valamiféle térképe, viszont azok a barlangok, ahol víz van, változhatnak, ilyen helyeken omlás is történhet.
Mentési gyakorlat Aggteleken
Fotó: Kolozs Megyei Tanács
Ahhoz, hogy barlangi mentő lehessen valaki, el kell végezni a kötelező képzéseket, az illető elismervényt kap, hiszen ameddig nem végzi el a különböző iskolákat, addig nem mehet barlangi mentőnek, mert nagyon komplex ez a feladat: sokat kell tanulni és főleg gyakorolni. „Hiába tanulja meg az ember, ha mondjuk három-négy évig nem csinálja, mindent elfelejt. Ezért szoktunk évente minimum kétszer-háromszor gyakorlatokra járni” – mutatott rá Csis Ferenc.
Kilenc országból érkeztek barlangi mentők a magyarországi Aggtelekre
Fotó: Kolozs Megyei Tanács
Csis Ferenc kérdésünkre azt is elmondta, hogy a kolozsvári barlangászkörnek körülbelül 30 aktív tagja van, 40-en fizetik a tagsági díjat, és mindenki lehetőségei szerint gyakorol: nagyjából az aktív harminc ember közül szoktak tízen-húszan együtt túrázni. Évente nagy táborokat is tartanak, ekkor minimum 50, de olykor száz barlangász is összegyűl. Fő kutatóterepük a Királyerdő, meg a Fehér kövek (a Vigyázó-hegység lábánál, és a havasrekettyei vízesés fölött található mészkő-sziklák) nemzeti park.
A mentőcsapat elindul, lehetőség szerint felméri a helyzetet, utánuk mennek az orvosok, akik előkészítik a pácienst a szállításhoz
Fotó: Kolozs Megyei Tanács
A szakszerű mentést gyakorolták, a különböző országokban érvényes technikákat hangolták össze Aggteleken a barlangi mentők
Fotó: Kolozs Megyei Tanács
Elkészültek a műszaki tervek, hamarosan nekifognak a Sebes-Körös szurdokvölgyében elképzelt új táborhelyek megépítésének. A több millió lej összértékű Bihar megyei turisztikai beruházás a Király-erdő több barlangját is érinti.
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.
Megannyi sportcipő jutott el az elmúlt évtizedben az anyaországból határon túli gyermekotthonokba az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány jótékonysági futásainak köszönhetően. Gui Angéla szerint azonban ennél sokkal fontosabb, hogy célokat és élményt is vittek.
szóljon hozzá!