Szórványmentők identitásápoló szolgáltatása – Szamosújváron tanácskoztak az erdélyi Petőfi-ösztöndíjasok

Magyarmentők. Mintegy harminc, szórványban tevékenykedő Petőfi -ösztöndíjas találkozott Szamosújváron •  Fotó: szucher ervin

Magyarmentők. Mintegy harminc, szórványban tevékenykedő Petőfi -ösztöndíjas találkozott Szamosújváron

Fotó: szucher ervin

A szórványban végzett értékmegőrző munkájukért és hivatástudatukért mondott köszönetet a Petőfi-programban részt vevő ösztöndíjasoknak Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos a hétvégén Szamosújváron. A magyar kormány által működtetett Petőfi-program idei találkozóját a helyi Téka Alapítvány szervezésében rendezték meg a Kolozs megyei városban.

Szucher Ervin

2020. január 27., 08:452020. január 27., 08:45

2020. január 27., 22:552020. január 27., 22:55

A Kárpát-medence szórványmagyarságát segítő anyaországi program résztvevői és haszonélvezői találkoztak a hétvégén a Mezőség északi részén fekvő Szamosújváron. A háromnapos rendezvény a szórványban szolgálók egyfajta tapasztalatcseréje volt. A száz éve elszakított területeken a Petőfi-program keretében 75-en, közülük Romániában 38-an teljesítenek magyarmentőnek is nevezett szolgálatot.

Erdélyben 23 település szórványmagyarsága részesül az „identitásápoló szolgáltatásban”, a huszonnegyedik kedvezményezett Bukarest magyar közössége.

A programba beválogatottak olyan végvárakon próbálják felrázni a magyarságot, mint Avasújváros vagy Lupény, Válaszút vagy Halmágy, de jelen vannak a nagyvárosi szórványban is: Temesváron, Nagybányán, Brassóban vagy Nagyszebenben.

A 2015-ben útjára indított program alapvető célja, hogy a szórványterületeken fogyásban lévő magyarság identitása a kiküldött ösztöndíjas jelenlétén, de főként segítő tevékenységén keresztül erősödjön. Elsődlegesen közösségi hálózatok épülhetnek ki, amelyek által lassulhat a magyarság számarányának csökkenése.

A program megálmodói szerint a szórványközösségek erősödő magyarságtudatával hosszú távon akár meg is lehetne állítani, esetenként pedig visszafordítani a fogyási folyamatot. Az ösztöndíjasok – akiket fogadóként történelmi egyházak, művelődési szervezetek mentorálnak – leginkább a hagyományápolás, anyanyelvoktatás, kulturális programok szervezésével próbálnak életet lehelni a fogyatkozó közösségekbe. Tevékenységük rendkívül szerteágazó: a gyermekjátékoktól a sírtisztításig, a helyi magyar napok szervezésétől a bútorfestésig, a hagyományos konyha újra felfedeztetésétől a barantaoktatásig szinte minden belefér.

Az ösztöndíjasok zöme Magyarországról érkezett fiatal, aki kilenc hónapos ösztöndíjban részesül. Az eddigi kétéves tapasztalat szerint, aki egyszer megkedveli Erdélyt, az másodjára is szívesen visszatér. Ha nem ide, akkor a felvidéki, vajdasági vagy kárpátaljai magyarok közé.

Széchenyi értékrendjébe
sorolt ösztöndíjasok

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa Szamosújváron külön köszönetet mondott az Erdélyben szolgálatot teljesítő ösztöndíjasoknak. Mint hangsúlyozta, az anyaországban magyarnak lenni és a hagyományokat megélni egyszerűbb és természetes, de mindez a szórványban sajátos kihívásokkal jár. Közölte, ezekben a közösségekben a kultúra őrzése mindig nehezített pályán történik. A magyar kormány képviselője Széchenyi Istvánt idézve elmondta:

Idézet
Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzetet hordoz a szívében.”

„Úgy gondolom, hogy a Petőfi-program résztvevőit a Széchenyi által megragadott értékrenddel tudnám jellemezni – akik tisztában vannak azzal, amire társadalmunk és jogrendszerünk épült, amit ma sokan elfelejtenek: a közérdeknek mindig az egyéni érdek felett kell állnia. Ahogy itt, Erdélyben a magyarok vallják: szabadnak lenni nemcsak lehetőség, de kötelesség is” – nyomatékosította Szilágyi Péter.

A szakpolitikus egy újabb kihívásra is kitért. „Amíg régen az összetartás, a nemzet védelme szükségszerű és természetes volt, fontossága ma már sokak által megkérdőjeleződik. Az újabbnál újabb ideológiákban sokszor eltörpülnek a valós értékek, mint a nemzetünk, kultúránk és hovatartozásunk” – figyelmeztetett a veszélyre a miniszteri biztos. Szilágyi Péter hangsúlyozta, a magyaroknak nem szabad elfelejteniük, hogy a történelem során összefogással mi mindent elértek: forradalmat robbantottak ki, diktatúrát döntöttek meg, de ugyanakkor jogokat harcoltak ki nemzeti és nemzetközi szinten.

Közösségeket formálnak. Az ösztöndíjasok különböző kézművességi technikákkal is megismerkedtek •  Fotó: szucher ervin Galéria

Közösségeket formálnak. Az ösztöndíjasok különböző kézművességi technikákkal is megismerkedtek

Fotó: szucher ervin

Külső beavatkozás nélkül
lehetetlen

A szamosújvári tanácskozás valamennyi résztvevője – ösztöndíjasok és mentorok – egyetértett abban, hogy külső beavatkozás nélkül a szórványban nemcsak a fogyás gyorsul, de az identitástudat is megkopik. A kolozsvári főkonzulátus első beosztott konzuljaként Grezsa Csabának alkalma nyílt számos dél-erdélyi közösségbe ellátogatnia. Mint mondta, mindenütt a fogyatkozás, a magára maradottság állapotát tapasztalta, amelyből rendkívül nehéz kizökkenteni a letargiába esett közösséget.

Idézet
Külső beavatkozás nélkül nem is lehet. Ezért kell úgy figyelni a szórványra, mint a test legapróbb szerveire. Ha azok közül valamelyik megbetegszik, a test sem lehet egészséges”

– vont párhuzamot a diplomata. Nagyjából ugyanezt a gondolatot fogalmazta meg Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke is, aki szerint Trianon után többféleképpen próbálták meghatározni a szórvány fogalmát, de a legtalálóbbnak mégiscsak az bizonyult, mely szerint az a közösség számít szórványnak, amely mindössze saját erőforrásaira támaszkodva már képtelen fenntartani nemzeti identitását.

A megkésett és sokak számára most is hatástalannak tűnő szórványpolitikájáért számos esetben bírált RMDSZ mundérját a szövetség alelnöke a Hargita és Kovászna megyei példákkal igyekezett menteni. Székely elmondta: költségvetéséből a két székely megye önkormányzata szívesen fordított volna a dél-erdélyi közösség támogatására, csakhogy a román hatóságok a számvevőszék által ezt törvénytelen lépésnek minősítették. Ennek dacára a Kovászna Megyei Tanács csupán 2019-ben több mint hetven kulturális rendezvényt szervezett a szórványban.

Magyar közösségbe tartozni jó!

Bár sok gonddal kénytelenek megküzdeni, a Petőfi-program idei ösztöndíjasai nem érzik életük elpazarolt részének a szórványban ledolgozott kilenc hónapot. Bucz Júlia immár a harmadik ösztöndíjas, akit 2017 óta a nagyszebeni HÍD Egyesület „vendégül lát”. A Németországban és Belgiumban diplomázott, majd sokáig Brüsszelben dolgozó fiatal nő úgy véli, amit most az ifjúságba fektetünk, az a jövőben kamatozni fog. Elődje a Tatáról érkezett Simon Andrea volt, aki az idei tanévet Brassó mellett, a bácsfalusi csángó közösségben kezdte. Az okleveles művelődésszervező határozottan állítja, hogy a szebeni magyarság fogyása megállítható annál is inkább, hogy a város gazdasági ereje számos székelyföldi és anyaországi fiatalt vonz. Ahhoz azonban, hogy a jövevények identitástudatát ne kezdje ki a ma már román többségű nagyváros rengetege, mindenképpen magyar kulturális eseményeket kell kínálni nekik.

A Válaszútra került Vargyas Ildikó úgy véli,

a nehéz időket élő kis települések számára a megoldás a szórványkollégium, hisz amit a gyerekek itt megélnek, azt hazaviszik.

„Olykor akár egy szóval is lehet lelkeket menteni” – állítja a Gyergyói-medencéből származó, de egy ideje Magyarországon élő fiatal nő. Ugyanígy gondolkodik a balassagyarmati Paróczi Ákos is, aki élete egy részét Regensburgban, majd az Egyesült Államokban élte le. A szamosújvári Téka Alapítványnál segédkező fiatalember meggyőződése, hogy a szórványkollégiumból kikerülő ifjak saját közösségükben afféle katalizátorokként fognak működni. Az egykori magyar–örmény város bentlakásában mintegy harminc, jobbára kis mezőségi településről származó diák lakik, és a két évvel ezelőtt átadott Kemény Zsigmond magyar nyelvű iskolában tanulnak.

„Amit a gyerekek itt megélnek, azt hazaviszik.” •  Fotó: szucher ervin Galéria

„Amit a gyerekek itt megélnek, azt hazaviszik.”

Fotó: szucher ervin

A háromnapos szakmai tanácskozáson többször is elhangzott, hogy a szórványban élő magyarok identitástudatán bőven akad csiszolnivaló. A Déva melletti Csernakeresztúron az egykori bukovinai székelyek kultúráját jól ismerő, szekszárdi származású Vörös Árpád vállalt szolgálatot. Az egykori táncos, későbbi pedagógus azt tapasztalja, hogy

bár a település lakóinak 65 százaléka magyarnak vallja magát, számos színmagyar családban felnövő gyermek otthon is csak románul tud megszólalni.

Hasonló gondok mutatkoznak a Szamosújvár közeli Désen is, ahol szintén a szülők hibájából „korcsul el” a jövő nemzedéke. A Kádár József Kulturális Egyesülethez érkezett Metz Róbert saját bőrén is megtapasztalta, micsoda meggyőzőkészséget igényel rávenni a dési és környékbeli falvakban élő színmagyar családokat, hogy anyanyelvű iskolába írassák csemetéiket.

„Én is arról próbálom meggyőzni a kőhalmiakat, hogy magyar közösségbe tartozni jó dolog!” – foglalja össze munkája lényegét Halász Hargita, aki a Vajdaságból érkezett a Brassó megyei kisvárosba. A tanácsokozásnak helyet adó Téka Alapítványnál egyenesen ezt nevelik a gyerekekbe. „Mindig azt szoktam mondani a diákjainknak: legyetek büszkék arra, hogy mezőségiek vagytok! Ne azzal éljetek, hogy egy holt tenger lakói vagytok, hiszen a török- és tatárjárások után volt ennél sokkal rosszabb is a Mezőség helyzete” – állítja Bécsi-Balázs Attila, a nemrég Prima-díjjal kitüntetett Téka alapító elnöke. A szórványkollégiumig, a művelődési központig, az önálló magyar iskoláig, no meg a rangos kitüntetésig hosszú, göröngyös út vezetett. Pedig évtizedekkel ezelőtt Szamosújváron is egy táncházzal kezdődött minden.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

2024. október 31., csütörtök

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat

Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat
2024. október 31., csütörtök

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus

Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus
2024. október 31., csütörtök

Ötből egy adófizető tartozik az önkormányzatnak a Maros-parti megyeszékhelyen

Több mint 45 millió lej adósságot halmoztak fel a be nem fizetett helyi adók és illetékek révén az aradiak, akik közül minden ötödik tartozik a városkasszának – derül a gazdasági-pénzügyi osztály kimutatásából.

Ötből egy adófizető tartozik az önkormányzatnak a Maros-parti megyeszékhelyen
2024. október 31., csütörtök

Lecsapott az európai „farkas” a csobánok erdélyi királyára

Az Európai Ügyészség (EPPO) csütörtökre virradóra őrizetbe vette Temesváron Dumitru Andreșoit, Románia legnagyobb juhtenyésztőjét, akit „a csobánok királyának” is neveznek.

Lecsapott az európai „farkas” a csobánok erdélyi királyára
2024. október 31., csütörtök

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak (Első rész)

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte, de helyzetét a lelkésznek is „meggyónta”, és úgy próbált egyensúlyozni, hogy a politikai rendőrséget se haragítsa magára, de Tőkés ellenállását is segítse.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak (Első rész)
2024. október 30., szerda

Kallós Zoltán, valamint prímások, népzenekutatók sírja előtt tisztelegnek muzsikával a Házsongárdban

Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány november 1-jén zenés sétát tart a Házsongárdi temetőben, amelynek keretében a kolozsvári sírkertben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékezik.

Kallós Zoltán, valamint prímások, népzenekutatók sírja előtt tisztelegnek muzsikával a Házsongárdban
2024. október 30., szerda

Egy hívás vagy SMS: tartós élelmiszerekkel segíthetünk a rászorulókon

Idén is elindította Ne éhezzen senki! elnevezésű kampányát a Solidaris Egyesület, amely Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon igyekszik segíteni a rászorulókon.

Egy hívás vagy SMS: tartós élelmiszerekkel segíthetünk a rászorulókon
2024. október 30., szerda

Új külföldi célpontokra indít járatokat Kolozsvárról is a WizzAir a most kezdődő téli szezonban

Elindította téli szezonját a WizzAir, a légitársaság közlése szerint új külföldi célpontokra lehet utazni Kolozsvárról is.

Új külföldi célpontokra indít járatokat Kolozsvárról is a WizzAir a most kezdődő téli szezonban
2024. október 30., szerda

Második világháborús, működőképes tüzérségi bombát találtak Nagyvárad közelében

A második világháborúból származó, működőképes tüzérségi bombát találtak a Bihar megyei Váradszentmárton községhez tartozó Váradcsehi faluban, a csatornahálózaton végzett munkálatok során.

Második világháborús, működőképes tüzérségi bombát találtak Nagyvárad közelében