Fotó: Beliczay László
Torzítanak a hatóságok és a média az új típusú koronavírus-járvány kapcsán azzal, hogy abszolút számokat közölnek a viszonyszámok helyett – hívta fel a figyelmet Veres Valér szociológus a 10. Szociológus Napok online kiadásán.
2020. május 04., 20:022020. május 04., 20:02
2020. május 04., 21:302020. május 04., 21:30
A hétfő délutáni nyitónapon tartott előadásában Veres Valér szociológus, főszervező rámutatott: a bukaresti operatív kommunikációs törzs és egyéb hatóságok, illetve a médiakommunikáció egyik legnagyobb torzítása, hogy sok esetben abszolút számokat használnak viszonyszámok helyett az új típusú koronavírus okozta járvány kapcsán.
– hangzott el a 10. Szociológus Napok élő Facebook-közvetítésében.
A virtuális konferenciateremben Veres Valér Halálozási adatok a világjárvány idején: a számok és ami mögötte van című előadásában utalt a média kiemelt felelősségére a vírushírek terjesztésében, de arra is, hogy az egyes országok nem egységes kritériumok alapján jelentették, hogy a koronavírus vagy esetleg valami más volt a fő halálok az elmúlt hetekben a COVID-19-cel összefüggésbe hozott halálesetek kapcsán, ami torzíthatta a nyilvánossághoz eljutó híreket.
Veres Valér szerint az új típusú koronavírus-járvány valós méreteiről azért sincsenek reális információink, mivel csak azokról az esetekről tudunk, akiket leteszteltek, vagy a Covid-19-cel tetézett betegségben haltak meg. Hogy a valós helyzetet felmérjük, politikai akarat és technikai lehetőségek kellenek, ami nem mindenhol biztosított.
Fotó: Forrás: Egészségügyi Minisztérium
Például egymillió beteg az Amerikai Egyesült Államokban nem jelenti ugyanazt, mint Szlovéniában, ahogy az sem mindegy, hogy milyen koncentrációban fordulnak elő a betegek, 100 eset az egész ország területén mást mond, mintha Kolozsvár egyetlen lakónegyedében lenne.
Ez a torzítás a bezártsággal párosulva károsan hat a lakosság mentális egészségére, erősíti a félelmet, mutatott rá a társadalomkutató.
Úgy vélte, az abszolút számok elsősorban arra jók, hogy ezek alapján grafikonokat, görbéket készítsenek a járvány alakulásáról. „Ha fényezni akarja magát egy kormány, választhat a különböző mutatók között” – utalt az adatok értelmezhetőségére Veres Valér.
A halandóság mérése is számos kérdést felvet, hiszen a különböző országok másként szabályozzák a halálok meghatározását – mutatott rá az elsősorban demográfiai témákkal foglalkozó szociológus. Van, ahol a Covid-19 az elsődleges halálok, máshol – ha a betegnek előtte voltak krónikus betegségei – csak másodlagos.
Fotó: Árvai Károly/MTI
A korábbi évek általános elhalálozási adataival összevetve például Nagy-Britannia esetében jól látható, hogy az elmúlt hónapban jóval magasabb volt az elhalálozási arány, mint az elmúlt öt év azonos időszakában. De lehet, hogy az éves adatokban már kevésbé lesz feltűnő a különbség.
„A sajtó számára sokkal szakszerűbb adatokat kellene közöljenek a hatóságok” – mondta mintegy következtetésként Veres Valér, aki szerint ezekre a társadalmi hatásokra is jobban kellene figyelniük, akárcsak a korlátozó intézkedések kapcsán felmerülő morális dilemmákra.
A média által közölt abszolút adatok félelemkeltő hatásának egyik következménye az a bizarr helyzet, hogy az esetleges fertőzöttek félnek orvoshoz fordulni, kórházba menni – mutatott rá felkért hozzászólóként Turóczi Ildikó orvos, Afrika-kutató.
A jelenlegi járványhelyzetben fontos lenne a már-már lelki terrornak nevezhető félelemkeltés minél előbbi oldása, valamint a pragmatikus és hozzáértő kommunikáció a lakosság felé – mondta el a Krónikának Turóczi Ildikó, szabadpraxissal rendelkező független orvos.
A sürgősségi ellátásban dolgozó szakember szerint a vírushírek hatására nagy a bizonytalanság, a kórháztól való rettegés, ugyanis kialakult egy olyan kép, miszerint a kórházban halnak meg legtöbben. Holott, jelentette ki, sok esetben vitatható, hogy a halál oka a vírus, vagy a legtöbb áldozatnál meglévő alapbetegség.
sok beteget ugyanis többször letesztelnek a betegség során.
Fotó: Kovács Tamás/MTI
Ráadásul sok tesztnek nagyon gyatra a minősége, és még a legmegbízhatóbbnak tartott PCR-készülék is genomszintjén mutatja a vírus esetleges jelenlétét. „Olyan, akár a medvenyom: a medve vagy ott van, vagy ott volt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a pozitív tesztből nem egyértelmű, hogy az illető az adott pillanatban fertőzött-e.
Hozzátette, a biológusok a kisközösségi szintű esettanulmányokat várják, szerintük ezek inkább rávilágítanak majd a reális helyzetre, többet elárulnak a vírusról.
A szerdán este záruló 10. Szociológus Napok előadásait a rendezvény Facebook-oldalán lehet követni.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!