Szociológusok a járványról: torzítanak a hatóságok által közölt adatok

A hétfő délutáni nyitónapon tartott előadásában Veres Valér szociológus, főszervező rámutatott: a bukaresti operatív kommunikációs törzs és egyéb hatóságok, illetve a médiakommunikáció egyik legnagyobb torzítása, hogy sok esetben abszolút számokat használnak viszonyszámok helyett az új típusú koronavírus okozta járvány kapcsán.

Ez hozzájárulhat a félelem és a pánik növekedéséhez a társadalomban, de akár ahhoz is, hogy az esetleges fertőzöttek félnek orvoshoz fordulni, kórházi kezelésért folyamodni

– hangzott el a 10. Szociológus Napok élő Facebook-közvetítésében.

A virtuális konferenciateremben Veres Valér Halálozási adatok a világjárvány idején: a számok és ami mögötte van című előadásában utalt a média kiemelt felelősségére a vírushírek terjesztésében, de arra is, hogy az egyes országok nem egységes kritériumok alapján jelentették, hogy a koronavírus vagy esetleg valami más volt a fő halálok az elmúlt hetekben a COVID-19-cel összefüggésbe hozott halálesetek kapcsán, ami torzíthatta a nyilvánossághoz eljutó híreket.

A szociológus szerint ez amiatt veszélyes, mivel a társadalom elsősorban a médiából tájékozódik a világjárványról, keveseknek van saját tapasztalata erről.

Veres Valér szerint az új típusú koronavírus-járvány valós méreteiről azért sincsenek reális információink, mivel csak azokról az esetekről tudunk, akiket leteszteltek, vagy a Covid-19-cel tetézett betegségben haltak meg. Hogy a valós helyzetet felmérjük, politikai akarat és technikai lehetőségek kellenek, ami nem mindenhol biztosított.

Rámutatott, a média szerepe is jelentős a kérdésben. Ez abban torzít, hogy abszolút számokat használ viszonyszámok helyett, mivel a hatóságoktól ezeket kapja, és nem viszonyítja ezeket a népesség arányához.

Például egymillió beteg az Amerikai Egyesült Államokban nem jelenti ugyanazt, mint Szlovéniában, ahogy az sem mindegy, hogy milyen koncentrációban fordulnak elő a betegek, 100 eset az egész ország területén mást mond, mintha Kolozsvár egyetlen lakónegyedében lenne.

Ez a torzítás a bezártsággal párosulva károsan hat a lakosság mentális egészségére, erősíti a félelmet, mutatott rá a társadalomkutató.

De ezeknek a számoknak egyéb következményei is vannak: ezek alapján határozzák meg, hogy mi számít vörös vagy sárga zónának, karanténozzák be, vagy küldik házi elkülönítőbe az innen érkezőket.

Úgy vélte, az abszolút számok elsősorban arra jók, hogy ezek alapján grafikonokat, görbéket készítsenek a járvány alakulásáról. „Ha fényezni akarja magát egy kormány, választhat a különböző mutatók között” – utalt az adatok értelmezhetőségére Veres Valér.

A halandóság mérése is számos kérdést felvet, hiszen a különböző országok másként szabályozzák a halálok meghatározását – mutatott rá az elsősorban demográfiai témákkal foglalkozó szociológus. Van, ahol a Covid-19 az elsődleges halálok, máshol – ha a betegnek előtte voltak krónikus betegségei – csak másodlagos.

A korábbi évek általános elhalálozási adataival összevetve például Nagy-Britannia esetében jól látható, hogy az elmúlt hónapban jóval magasabb volt az elhalálozási arány, mint az elmúlt öt év azonos időszakában. De lehet, hogy az éves adatokban már kevésbé lesz feltűnő a különbség.

„Az abszolút számok alapján úgy tűnik, halálos ez a vírus, mintha legalábbis az emberek egyébként örökké élnének és senki sem halna meg” – utalt a félrevezető adatokra az előadó, hozzátéve, hogy az elmúlt időszakban minden egyéb halálok eltűnt a statisztikákból.

„A sajtó számára sokkal szakszerűbb adatokat kellene közöljenek a hatóságok” – mondta mintegy következtetésként Veres Valér, aki szerint ezekre a társadalmi hatásokra is jobban kellene figyelniük, akárcsak a korlátozó intézkedések kapcsán felmerülő morális dilemmákra.

A média által közölt abszolút adatok félelemkeltő hatásának egyik következménye az a bizarr helyzet, hogy az esetleges fertőzöttek félnek orvoshoz fordulni, kórházba menni – mutatott rá felkért hozzászólóként Turóczi Ildikó orvos, Afrika-kutató.

Oldani kellene az állandó félelemkeltést – Turóczi Ildikó független orvos, Afrika-kutató a járványhelyzetről

A jelenlegi járványhelyzetben fontos lenne a már-már lelki terrornak nevezhető félelemkeltés minél előbbi oldása, valamint a pragmatikus és hozzáértő kommunikáció a lakosság felé – mondta el a Krónikának Turóczi Ildikó, szabadpraxissal rendelkező független orvos.

A sürgősségi ellátásban dolgozó szakember szerint a vírushírek hatására nagy a bizonytalanság, a kórháztól való rettegés, ugyanis kialakult egy olyan kép, miszerint a kórházban halnak meg legtöbben. Holott, jelentette ki, sok esetben vitatható, hogy a halál oka a vírus, vagy a legtöbb áldozatnál meglévő alapbetegség.

Markó Bálint biológus felkért hozzászólóként a tesztelés kérdésére tért ki, szerinte a tesztek száma inkább a betegség felkutatására tett erőfeszítést mutatja, és nem az egyedszámot,

sok beteget ugyanis többször letesztelnek a betegség során.

Ráadásul sok tesztnek nagyon gyatra a minősége, és még a legmegbízhatóbbnak tartott PCR-készülék is genomszintjén mutatja a vírus esetleges jelenlétét. „Olyan, akár a medvenyom: a medve vagy ott van, vagy ott volt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a pozitív tesztből nem egyértelmű, hogy az illető az adott pillanatban fertőzött-e.

„Nehéz ezekkel a nagyon zajos, csúnya adatokkal valami szépet bemutatni” – jelentette ki az egyetemi oktató, aki szintén azt vallja, hogy a hatóságoknak csínján kellene bánniuk a számokkal.

Hozzátette, a biológusok a kisközösségi szintű esettanulmányokat várják, szerintük ezek inkább rávilágítanak majd a reális helyzetre, többet elárulnak a vírusról.

A szerdán este záruló 10. Szociológus Napok előadásait a rendezvény Facebook-oldalán lehet követni.