Szívszorító szórványgondok – Kivesézték a szakiskolára vonatkozó rendeletet az RMPSZ konferenciáján

Bíró Blanka 2019. október 06., 19:56 utolsó módosítás: 2019. október 06., 20:07

A szórványban minden gyerek jövőjét veszélyezteti a 2020–2021-es tanévtől érvényes korlátozás, miszerint az ötös átlag alatt teljesítő nyolcadikosok csak szakiskolában folytathatják tanulmányaikat – állapították meg a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség hétvégi konferenciáján.

Magyar tannyelvű osztályok szűnhetnek meg. A kisebbségi oktatás egészét veszélyezteti a jövő évtől életbe lépő kormányrendelet Fotó: RMPSZ

Az erdélyi magyar szakképzés időszerű kérdéseiről szervezett kétnapos szakmai konferenciát a hétvégén a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) Kézdivásárhelyen. A szombati pódiumbeszélgetésen azt vitatták meg, hogy milyen hatásai lehetnek a 2020–2021-es tanévtől érvényes korlátozásnak, miszerint az ötös átlag alatt teljesítő nyolcadikosok csak szakiskolában folytathatják tanulmányaikat. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, a beszélgetés moderátora rámutatott, az oktatási minisztérium a szándék kiszivárogtatása nélkül, váratlanul fogadta el szeptember elején a vitatott rendeletet. Ennek

kiszámíthatatlan hatásai vannak a szakoktatásra, de a szórványban a teljes magyar nyelvű oktatásra is, hiszen vannak megyék, ahol egyetlen magyar iskola, vagy csak egy magyar osztály működik.

Kiss Imre ugyanakkor tisztázta, a rendelet értelmében nem a képességi vizsgán kell megírni az ötös átlagot, hanem a négy év általánosát is beleszámítva kell, hogy meglegyen az ötös átlag. Így tulajdonképpen előfordulhat, hogy egy diák a képességvizsgán mind a három tantárgyból megbukik, ám a négy év átlagával mégis kihozza az átmenő általánost, és beiratkozhat líceumba. „Felvetődik a kérdés, hogy akkor ezeknek a diákoknak van-e keresnivalójuk az elméleti oktatásban. Minden megyében, sőt minden tanintézetben más lenne az ideális megoldás, hogy valóban javuljon az oktatás minősége. Kérdés továbbá, hogy a rendelet valóban erősíti-e a szakiskolákat, vagy inkább megbélyegzi azokat, és tovább mélyíti a szakadékot az elméleti és a szakoktatás között” – fogalmazott a főtanfelügyelő.

Hangsúlyozta, azokban a megyékben ahol tömbben él a magyarság, más problémákat vet fel a rendelet alkalmazása, mint szórványban, ahol iskolák, osztályok létét veszélyezteti.

A rendelet érvényben van, nem vonták vissza, a szórványbeli aggodalmak megalapozottak és szívszorítók. Megoldás még nem körvonalazódott”

– szögezte le Kiss Imre. Hozzátette, a bukaresti oktatási minisztérium kisebbségi államtitkársága bekérte az adatokat, hogy a megyékben idén hány olyan diák jár líceumba, aki nem érte el az ötös átlagot. Kovászna megyében 62 gyerek van ebben a helyzetben, ez 3,8 százalékot jelent, de Kolozs, Temes, Bihar megyében még jobbak a számok, kisebb a százalékarány. Az államtitkárság elemzését várják, ebből kiderül, hogy komoly gondot okoz-e a rendelkezés vagy sem.

Váradi Izabella, a nagybányai Németh László Elméleti Líceum igazgatója úgy véli,

az oktatási minisztérium a rendelettel a botrányos érettségi eredményeken próbál javítani, de ezzel valójában csak a statisztikákat kozmetikázzák, nem az átlagon javítanak.

Rámutatott, Máramaros megyében évente mintegy nyolcvan magyar nyolcadikos végez, két magyar nyelvű osztályt tudnak alakítani, hiszen a szülők egy része a jó nevű román elméleti középiskolákba íratja gyerekét. Szakoktatás magyar nyelven nem is létezik, próbálkoztak ugyan a megalakításával, de soha nem volt elég jelentkező, mindössze ketten-öten iratkoztak. Iliescu Júlia, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatóhelyettese rámutatott, szórványban, például Temes megyében azért dolgoznak, hogy legyen magyar nyelvű oktatás, ebből a megközelítésből már másodrendű kérdés, hogy az líceumban vagy szakiskolában valósul meg. Hozzátette, szórványban minden gyerek jövőjét veszélyezteti a rendelet, hiszen ha azok, akik nem érték el az ötös átlagot, nem iratkozhatnak be líceumba, nem lesz meg az elegendő létszám az osztály beindításához, így a többi diák esélyét is elveszik, hiszen ők hiába értek el jobb eredményt, nem lesz osztály, ahova bejuthatnak.

Az oktatási minisztérium azt nem szabályozza, hogy ilyen esetben létszám alatti osztályok is megalakulhatnak”

– hívta fel a figyelmet Iliescu Júlia. Javasolta, hogy az RMPSZ készítsen adatbázist a magyar szakoktatásról, hogy Erdély-szinten ismerjék, hol milyen osztály indul, és ez alapján tudjanak közös stratégiát kidolgozni.

Tömbben más kérdéseket vet fel a rendelet, mint szórványban, de itt sem jelent megoldást, hiszen az ötös átlagot nem nehéz elérni, egy 7-es négyéves átlaggal ki lehet hozni – mutatott rá Becsek Éva, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum igazgatója. Meglátása szerint a rendelet nem emeli a líceumi osztályok szintjét, és a szakiskolai osztályok megalakításával továbbra is gondok lesznek.

A vonatkozó rendeletnek nagyobb a veszélye, mint amennyi megoldást kínál, különösképpen a szórványmegyékben – összegezte Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója. Szerinte iskolák léte kerül veszélybe, hiszen a törvény szerint legkevesebb 15 fős létszámmal alakulhatnak meg az osztályok. A szórványban akkor ezen az előíráson is módosítani kellene – javasolta az igazgató.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat