Petréd Károly gyergyóremetei lovas a kihelyezett magyarországi ménnel
Fotó: Beliczay László
Ismét fellángolt az erdélyi lótenyésztés jövőjéről szóló vita a Magyarországról Erdélybe kihelyezett tenyészmének kapcsán. Gábos Béla állatorvos, a Buzău megyei cislăui ménes igazgatója visszafogottságra inti azokat, akik nagy reményeket fűznek az erdélyi lótartáshoz. A szakember szerint a romániai lovas sportok gyenge teljesítménye miatt a lovászat egyelőre ráfizetéses.
2020. augusztus 02., 09:412020. augusztus 02., 09:41
2020. augusztus 02., 16:412020. augusztus 02., 16:41
Lovakat tartó gazdák körében tartja a mondás, miszerint a lovászatból akkor lehet kisebb vagyont nyerni, ha az ember előbb rákölt egy nagyobbat. Gábos Béla állatorvos, a Buzău megyében található cislăui állami ménes igazgatója elmosolyodik, amikor felidézzük neki a gondolatot: tapasztalatból tudja, mennyire nehéz helyzetben van a hazai lótenyésztés.
– magyarázza Gábos Béla. A székelyudvarhelyi származású állatorvos a 16 romániai ménes vezetői közül az egyedüli magyar szakember. Tízéves munténiai tartózkodását szakmai sikereivel magyarázza, különben székely emberként nem vállalná a Kárpátokon túli életmódot.
Beszélgetésünk a budapesti agrárminisztérium közvetítésének köszönhetően adományként Erdélybe érkezett négy mén hasznosítása kapcsán indult, és hamar „áteveztünk” az erdélyi lótenyésztés nehéz helyzetére. A szakember szerint köszönet jár a magyarországi adományért, ugyanakkor a Krónika megkeresésére Gábos Béla azt is elmondta, hogy az erdélyi lótenyésztés legnagyobb gondját ma nem a tenyészállathiány jelenti.
Négy nagy tenyészértékű mén érkezett az elmúlt két hétben a Hortobágyról erdélyi lovas farmokra. A Kolozs és Hargita megyei lótenyésztők gondozására bízott tenyészállatok feladata feljavítani a környék lóállományát. A magyarfenesi és gyergyószárhegyi példák azt bizonyítják
Ennek hiányában a lótenyésztésre fordított pénz nagyobb, mint amennyit a gazda nyerhet belőle. A román állam nem igazán foglalkozott a rendszerváltás óta eltelt harminc esztendőben ezzel a területtel. A lovas sportok megítélését jól mutatja, hogy az 1989 előtt felkapott, nemzetközi hírű galopp-pályán, a Bukarest melletti Băneasán tömbházakat építettek. A rendszerváltás előtti lovas sportok eredményeit az utóbbi évtizedek lenullázták. A komoly állami beruházással újraélesztett ménesekben az utóbbi 10–15 évben indult újra a munka.
A gidránokkal több versenyen vettek részt, a tenyészmunka jó eredményeket ígér. Az angol telivér kancaállományhoz magyarországi és írországi fedeztető méneket hoztak, a szakember az idén született csikókhoz fűz komolyabb reményeket.
Az erdélyi lótartók az értékes angol telivér méneket leszámítva ma már minden más ménhez hozzájutnak. Az Erdélyben leginkább ismert marosvásárhelyi méntelepre éppen a buzăui ménesből hoznak fedeztető tenyészállatokat, amely a környék igényeit szolgálja ki. Több méntelepen van jó minőségű furioso, gidrán vagy félnehéz fedeztető apaállat, a legdrágábban azonban az angol telivérhez lehet hozzájutni. A sportlóértéke nagyban függ a korábbi sportteljesítményektől: mivel ezen a területen térségünk nem áll jól, rendszerint nyugat-európai tenyésztőktől lehet drága pénzen beszerezni a fedeztető méneket. Gábos Béla is ezt teszi az állami büdzséből fenntartott munténiai ménesében.
Az Európai Unión belüli tenyészállat-forgalom szempontjából Gábos jó eredménynek tartja, hogy Románia kész a külföldről érkező anya- és apaállatok fogadására. „Ha a tenyészlónak rendben vannak az állategészségügyi papírjai, a megyei állatnemesítő hivatal gond nélkül kiállítja a fedeztetési engedélyt. Ezen a téren semmiféle más megkötés nincs” – magyarázza a szakember.
A romániai állatállomány gyors feljavítására tett szakminisztériumi lépéseknek köszönhetően az országba folyamatosan érkeznek szarvasmarhák, lovak, juhok és más állatfajok tenyészállatai, a különböző uniós alapú támogatások kedveznek ennek a folyamatnak.
A gyergyói lovasiskola a környéken az egyetlen képzési hely a lovak iránt érdeklődő fiatalok számára
Fotó: Beliczay László
A Magyarországról érkezett mének kapcsán ismét előtérbe került az erdélyi lótenyésztés jövője. Az elmúlt években sokan vásároltak hobbilovakat, amelyeket bértartásban helyeztek el lovas gazdáknál. Mások a turizmus fellendülését várják a lovaktól, azaz sokan terveznek lóval kapcsolatos gazdasági tevékenységeket. Gábos Béla óvatosságra inti a lótartásra jövőt építő gazdákat.
A lovas turizmus úgy lehet működőképes, ha van mellette egy panzió, egy vendéglő, és a vállalkozásban a ló szerepe annyi, hogy vonzza a turistákat. Nem akarok álmokat rombolni, de már sokszor beigazolódott, hogy a lovat kizárólag turisztikai célból nem kifizetődő tartani”
– fogalmaz a szakember.
Gábos fontos fejleménynek tartja néhány erdélyi lovasiskola szép teljesítményét, ahol éppen azokat a fiatalokat oktatják, akik ennek a foglalkozásnak válhatnak a fáklyavivőivé. Kiemeli a háromszéki Kálnoky-birtokon működő lovasiskolát, illetve a gyergyóremetei Petréd Károly lovasiskoláját: a székelyföldi lovasoktatás terén végeznek úttörő munkát. Erdély-szerte sok más lovas-
iskola is működik, de az érdeklődés növekedésével többre volna szükség, mert ez jelenti az alapozást.
– sorjázza a gondokat Gábos, aki a kolozsvári agráregyetemmel igyekszik olyan kapcsolatokat kiépíteni, hogy lovaikkal a leendő állattenyésztő mérnököket és állatorvosokat lehessen oktatni.
Gábos Béla
A lótartás és tenyésztés felzárkóztatása csak a nyugat-európai tapasztalatok figyelembe vételével kivitelezhető. Összehasonlítva az erdélyi és az írországi lovászatot, a szakember úgy fogalmaz, kis túlzással Írországban egy átlagos lovas farmon annyi értékes állat van, mint egész Erdélyben. A szakmai berkekben jegyzett tenyészlovak kinevelésének alapja a nagy merítőhálóra alapozó szelekció. Németországban például sok ezer csikó születik évente sportlovaktól, a tenyészmunkát sok szakember és szakmunkás felügyeli. Ennek köszönhetően Németországban több ezer csikóból választják ki a tehetséges, sokat ígérő állatokat díjugratásra, így értelemszerűen ezek értéke idővel csillagászati árakat is elérhet, ami húzóerőt jelent a lóágazat számára. Ezzel szemben
A fogathajtás terén történtek komolyabb előrelépések: a Mezőhegyesen megrendezett legutóbbi nemzetközi versenyen a Romsilva színeiben Rákóczi Gergely a negyedik helyen végzett, de jó eredményt tudhat maga mögött a háromszéki Bartha Eduárd is.
A szakember szerint az ágazat felzárkóztatásához még nagyon sok munkára van szükség, amiben fontos szerepet játszanak az állami ménesek, ugyanakkor elengedhetetlen a szakképzés újragondolása. Az állatorvos örvendetes ténynek tartja a lótartás iránt megnövekedett érdeklődést, de arra figyelmeztet, ne üljünk fordítva a lóra. A romániai lovászat addig nem tud kiemelkedni a szürkeségből, amíg a teljes ágazat nem zárkózik fel nemzetközileg jegyzett szintre. Ugyanakkor biztatónak tartja, hogy ez a folyamat az utóbbi 15–20 évben beindult, így lemaradásunk behozható kitartó és hosszas munkával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!