Petréd Károly gyergyóremetei lovas a kihelyezett magyarországi ménnel
Fotó: Beliczay László
Ismét fellángolt az erdélyi lótenyésztés jövőjéről szóló vita a Magyarországról Erdélybe kihelyezett tenyészmének kapcsán. Gábos Béla állatorvos, a Buzău megyei cislăui ménes igazgatója visszafogottságra inti azokat, akik nagy reményeket fűznek az erdélyi lótartáshoz. A szakember szerint a romániai lovas sportok gyenge teljesítménye miatt a lovászat egyelőre ráfizetéses.
2020. augusztus 02., 09:412020. augusztus 02., 09:41
2020. augusztus 02., 16:412020. augusztus 02., 16:41
Lovakat tartó gazdák körében tartja a mondás, miszerint a lovászatból akkor lehet kisebb vagyont nyerni, ha az ember előbb rákölt egy nagyobbat. Gábos Béla állatorvos, a Buzău megyében található cislăui állami ménes igazgatója elmosolyodik, amikor felidézzük neki a gondolatot: tapasztalatból tudja, mennyire nehéz helyzetben van a hazai lótenyésztés.
– magyarázza Gábos Béla. A székelyudvarhelyi származású állatorvos a 16 romániai ménes vezetői közül az egyedüli magyar szakember. Tízéves munténiai tartózkodását szakmai sikereivel magyarázza, különben székely emberként nem vállalná a Kárpátokon túli életmódot.
Beszélgetésünk a budapesti agrárminisztérium közvetítésének köszönhetően adományként Erdélybe érkezett négy mén hasznosítása kapcsán indult, és hamar „áteveztünk” az erdélyi lótenyésztés nehéz helyzetére. A szakember szerint köszönet jár a magyarországi adományért, ugyanakkor a Krónika megkeresésére Gábos Béla azt is elmondta, hogy az erdélyi lótenyésztés legnagyobb gondját ma nem a tenyészállathiány jelenti.
Négy nagy tenyészértékű mén érkezett az elmúlt két hétben a Hortobágyról erdélyi lovas farmokra. A Kolozs és Hargita megyei lótenyésztők gondozására bízott tenyészállatok feladata feljavítani a környék lóállományát. A magyarfenesi és gyergyószárhegyi példák azt bizonyítják
Ennek hiányában a lótenyésztésre fordított pénz nagyobb, mint amennyit a gazda nyerhet belőle. A román állam nem igazán foglalkozott a rendszerváltás óta eltelt harminc esztendőben ezzel a területtel. A lovas sportok megítélését jól mutatja, hogy az 1989 előtt felkapott, nemzetközi hírű galopp-pályán, a Bukarest melletti Băneasán tömbházakat építettek. A rendszerváltás előtti lovas sportok eredményeit az utóbbi évtizedek lenullázták. A komoly állami beruházással újraélesztett ménesekben az utóbbi 10–15 évben indult újra a munka.
A gidránokkal több versenyen vettek részt, a tenyészmunka jó eredményeket ígér. Az angol telivér kancaállományhoz magyarországi és írországi fedeztető méneket hoztak, a szakember az idén született csikókhoz fűz komolyabb reményeket.
Az erdélyi lótartók az értékes angol telivér méneket leszámítva ma már minden más ménhez hozzájutnak. Az Erdélyben leginkább ismert marosvásárhelyi méntelepre éppen a buzăui ménesből hoznak fedeztető tenyészállatokat, amely a környék igényeit szolgálja ki. Több méntelepen van jó minőségű furioso, gidrán vagy félnehéz fedeztető apaállat, a legdrágábban azonban az angol telivérhez lehet hozzájutni. A sportlóértéke nagyban függ a korábbi sportteljesítményektől: mivel ezen a területen térségünk nem áll jól, rendszerint nyugat-európai tenyésztőktől lehet drága pénzen beszerezni a fedeztető méneket. Gábos Béla is ezt teszi az állami büdzséből fenntartott munténiai ménesében.
Az Európai Unión belüli tenyészállat-forgalom szempontjából Gábos jó eredménynek tartja, hogy Románia kész a külföldről érkező anya- és apaállatok fogadására. „Ha a tenyészlónak rendben vannak az állategészségügyi papírjai, a megyei állatnemesítő hivatal gond nélkül kiállítja a fedeztetési engedélyt. Ezen a téren semmiféle más megkötés nincs” – magyarázza a szakember.
A romániai állatállomány gyors feljavítására tett szakminisztériumi lépéseknek köszönhetően az országba folyamatosan érkeznek szarvasmarhák, lovak, juhok és más állatfajok tenyészállatai, a különböző uniós alapú támogatások kedveznek ennek a folyamatnak.
A gyergyói lovasiskola a környéken az egyetlen képzési hely a lovak iránt érdeklődő fiatalok számára
Fotó: Beliczay László
A Magyarországról érkezett mének kapcsán ismét előtérbe került az erdélyi lótenyésztés jövője. Az elmúlt években sokan vásároltak hobbilovakat, amelyeket bértartásban helyeztek el lovas gazdáknál. Mások a turizmus fellendülését várják a lovaktól, azaz sokan terveznek lóval kapcsolatos gazdasági tevékenységeket. Gábos Béla óvatosságra inti a lótartásra jövőt építő gazdákat.
A lovas turizmus úgy lehet működőképes, ha van mellette egy panzió, egy vendéglő, és a vállalkozásban a ló szerepe annyi, hogy vonzza a turistákat. Nem akarok álmokat rombolni, de már sokszor beigazolódott, hogy a lovat kizárólag turisztikai célból nem kifizetődő tartani”
– fogalmaz a szakember.
Gábos fontos fejleménynek tartja néhány erdélyi lovasiskola szép teljesítményét, ahol éppen azokat a fiatalokat oktatják, akik ennek a foglalkozásnak válhatnak a fáklyavivőivé. Kiemeli a háromszéki Kálnoky-birtokon működő lovasiskolát, illetve a gyergyóremetei Petréd Károly lovasiskoláját: a székelyföldi lovasoktatás terén végeznek úttörő munkát. Erdély-szerte sok más lovas-
iskola is működik, de az érdeklődés növekedésével többre volna szükség, mert ez jelenti az alapozást.
– sorjázza a gondokat Gábos, aki a kolozsvári agráregyetemmel igyekszik olyan kapcsolatokat kiépíteni, hogy lovaikkal a leendő állattenyésztő mérnököket és állatorvosokat lehessen oktatni.
Gábos Béla
A lótartás és tenyésztés felzárkóztatása csak a nyugat-európai tapasztalatok figyelembe vételével kivitelezhető. Összehasonlítva az erdélyi és az írországi lovászatot, a szakember úgy fogalmaz, kis túlzással Írországban egy átlagos lovas farmon annyi értékes állat van, mint egész Erdélyben. A szakmai berkekben jegyzett tenyészlovak kinevelésének alapja a nagy merítőhálóra alapozó szelekció. Németországban például sok ezer csikó születik évente sportlovaktól, a tenyészmunkát sok szakember és szakmunkás felügyeli. Ennek köszönhetően Németországban több ezer csikóból választják ki a tehetséges, sokat ígérő állatokat díjugratásra, így értelemszerűen ezek értéke idővel csillagászati árakat is elérhet, ami húzóerőt jelent a lóágazat számára. Ezzel szemben
A fogathajtás terén történtek komolyabb előrelépések: a Mezőhegyesen megrendezett legutóbbi nemzetközi versenyen a Romsilva színeiben Rákóczi Gergely a negyedik helyen végzett, de jó eredményt tudhat maga mögött a háromszéki Bartha Eduárd is.
A szakember szerint az ágazat felzárkóztatásához még nagyon sok munkára van szükség, amiben fontos szerepet játszanak az állami ménesek, ugyanakkor elengedhetetlen a szakképzés újragondolása. Az állatorvos örvendetes ténynek tartja a lótartás iránt megnövekedett érdeklődést, de arra figyelmeztet, ne üljünk fordítva a lóra. A romániai lovászat addig nem tud kiemelkedni a szürkeségből, amíg a teljes ágazat nem zárkózik fel nemzetközileg jegyzett szintre. Ugyanakkor biztatónak tartja, hogy ez a folyamat az utóbbi 15–20 évben beindult, így lemaradásunk behozható kitartó és hosszas munkával.
Közzétette szerdán a bukaresti oktatási minisztérium a romániai felsőoktatási intézmények metarangsorát, amelyet a Nemzetközi Rangsorolási Szakértői Csoport (IREG) által globálisan elismert egyetemi rangsorok alapján állítottak össze.
Ahol a magyarok számaránya megkívánta, a Magyar Polgári Erő mindenhol összefogott az RMDSZ-szel – jelentette ki a Krónikának Kulcsár-Terza József. Az MPE vezetője Csoma Botonddal, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökével tartott sajtótájékoztatót.
Húsz évvel ezelőtt szállt fel az első Wizz Air-gép a dél-lengyelországi Katowiceből, azóta az összes kelet-közép-európai országból üzemeltet járatokat a magyar tőkéjű diszkont légitársaság. A Wizz Air vezérigazgatójával, Váradi Józseffel beszélgettünk.
Arany János-díjjal tüntették ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) éves közgyűlésén a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két oktatóját, Sándor Bulcsút és Bartos-Elekes Zsombort.
Összeütközött két villamos szerdán Aradon. Két utas megsérült, egyiküket kórházba kellett szállítani.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország több megyéjében.
Kilenc jelölt száll versenybe Nagyszeben polgármesteri tisztségéért, köztük a jelenlegi polgármester, Astrid Fodor (Romániai Német Demokrata Fórum) – jelentette be szerdán a megyeszékhely 1-es számú választási irodája.
Sárga viharriasztást adott ki szerdára az Országos Meteorológiai Igazgatóság az ország több régiójára, beleértve Erdély egyes részeit is.
A híres rocklegenda, a Republic, Tamás Gábor, a fiatalok által kedvelt Intim Torna Illegál, valamint a Compact is koncertezik a hétvégén Marosszentgyörgyön!
Nyolc jelölt száll versenybe Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért, öten közülük függetlenként indulnak a június 9-i helyhatósági választásokon – derül ki a jelöléseket véglegesítő jegyzőkönyvből.
szóljon hozzá!