Értékes magyar mének adnak új lendületet a közép-erdélyi és székelyföldi lótenyésztésnek

Magyarfenesre érkezik a nóniusz tenyészmén •  Fotó: Gazda Árpád

Magyarfenesre érkezik a nóniusz tenyészmén

Fotó: Gazda Árpád

Négy nagy tenyészértékű mén érkezett az elmúlt két hétben a Hortobágyról erdélyi lovas farmokra. A Kolozs és Hargita megyei lótenyésztők gondozására bízott tenyészállatok feladata feljavítani a környék lóállományát. A magyarfenesi és gyergyószárhegyi példák azt bizonyítják, hogy a lovas turizmus előtt szép jövő áll Erdélyben.

Makkay József

2020. június 27., 09:212020. június 27., 09:21

2020. június 29., 20:262020. június 29., 20:26

Tenyészmének kihelyezésével segíti a budapesti agrárminisztérium az erdélyi lótartókat. Az elmúlt hetekben négy mén érkezett a Hortobágyról erdélyi lótenyésztőkhöz. Tordára az Őrségi Nemzeti Parkból egy hidegvérű muraközi, a szintén Kolozs megyei Magyarfenesre a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. méneséből egy nóniusz, Gyergyószárhegyre a Bükki Nemzeti Park méneséből egy szintén védett, őshonos magyar lófajta, mezőhegyesi félvér került, míg Gyergyóremetére a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtokon tenyésztett angol telivért küldtek kihelyezésre.

Nagy István agrárminiszter tájékoztatása szerint a négy mén erdélyi kihelyezése az agrártárcához tartozó hét nemzeti ménes együttműködésének gyümölcse.

A magyarországi szakemberek figyelemmel követik, hogy a kísérleti jelleggel kihelyezett mének közül melyik fajta milyen hatást gyakorol az erdélyi heterogén lóállományra küllemi tulajdonságokban, munka- vagy sportteljesítményben.

korábban írtuk

Elindult az erdélyi lótenyésztést segítő program Magyarországon
Elindult az erdélyi lótenyésztést segítő program Magyarországon

Elindult az erdélyi lótenyésztést segítő magyarországi program, amelynek keretében a budapesti agrárminiszter négy mént adott át csütörtökön a hortobágyi mátai majorban. A méneket erdélyi gazdákhoz szállítják.

A méneket fogadó magyarfenesi és gyergyószárhegyi lovas farmokat kerestük fel.

Magyarfenesi tapasztalatok

A magyarfenesi Bárdos család két évtizede foglalkozik lótenyésztéssel. A 22 éves Bárdos Bence kisgyerekként ült először lóhátra, és nemrég azért tért haza nagy-britanniai munkavállalásából, hogy szülőfalujában édesapjával, Bárdos Csabával fogjon hozzá a nagyobb lélegzetű lótartáshoz. A családnak mintegy három esztendeje szaporodott meg annyira a lóállománya, hogy a községi önkormányzattól 11 hektár legelőt bérel, ahol kilenc lovuk télen-nyáron szabad tartásban él a villanypásztorral körülhatárolt területen. A frissen érkezett magyarországi nóniusz mén a falu főutcáján található családi ház kertjében talált új otthonra.

Bárdos Bence és Csaba az apaállattal magyarfenesi kertjükben •  Fotó: Makkay József Galéria

Bárdos Bence és Csaba az apaállattal magyarfenesi kertjükben

Fotó: Makkay József

Vendéglátóimmal megnézzük a gyönyörű apaállatot, amitől azelőtt vittek el egy fedeztetésre hozott kancát.

A nyugtalan mén le-fel járkál az elkerített telephelyen, a kancát végül elvitték, mert nem ivarzott. Bárdos Csaba arról mesél, hogy nem könnyű feladat a lovak fedeztetése, mert a kanca akár halálos sebet is ejthet a ménen, ha a fedeztetést felülvigyázó állatgondozók nem óvatosak, és nem vigyáznak az állatok testi épségére. A kihelyezett ménnek hamar elterjedt a híre, többen is érdeklődtek a környéken. A fedeztetésnek szigorú szabályai vannak, amit minden esetben be kell tartani.

„A fedeztetésre érkező kancának érvényes állategészségügyi igazolása kell legyen arról, hogy nem szenved fehérvérűségben. Az állat tulajdonosával szerződést kell kötnünk, és a fedeztetésről hivatalos nyilvántartást vezetünk” – magyarázza a házigazda, Bárdos Csaba. Erdélyben nagy gondot jelent a lovak legveszélyesebb betegsége, a fehérvérűség, ami gyógyíthatatlan kór, és ha megkapják, a legértékesebb tenyész­állatok is a vágóhídon végzik. Noha a területileg illetékes állatorvosok vérvétellel évente kötelezően szűrik a betegséget, mégis nehéz kordában tartani a terjedését.

A lovas turizmusé a jövő

A magyarfenesi tenyésztők szerint a környékbeli falvak lótartói elsősorban lovaglásra, túrázásra alkalmas lovakat tartanak – több gazdának törzskönyvezett lovai vannak –, a most érkezett mén pedig tökéletesen megfelel a tenyészfeljavítási feladatoknak. Fenntartása azonban nem könnyű feladat a tenyészállatot befogadó gazda számára, hiszen egy értékes tenyészállat a legjobb minőségű takarmányt és gondozást igényli.

Az erdélyi lótenyésztés egyelőre az útkeresés szakaszában van. A komoly befektetést igénylő ágazat sikerére legtöbben a lovas turizmusban keresik a lehetőséget.

A Bárdos család is évek óta próbálkozik ezzel – nyaranta több személyt vagy csoportot fogadnak, akikkel a környéken lovagolnak. Az igazi áttörést azonban attól várják, hogy tágas lóistálló és föléje kerülő panzió építésére lehessen pályázni. „Erről már beszéltünk pályázatíró szakemberekkel, akik tisztában vannak az esélyekkel. Önerőből nincs lehetőségünk fejleszteni, ugyanakkor a beruházás elengedhetetlen ahhoz, hogy több napra is olyan csoportokat fogadjunk, amelyek itt szállnak meg, és folyamatosan a lovak körül tölthetik el idejüket. Erre a fajta turizmusra egyre nagyobb igény van” – magyarázza Bárdos Csaba.

Kinn a legelőn. Bárdos Bence barátként tekint a lovaira •  Fotó: Makkay József Galéria

Kinn a legelőn. Bárdos Bence barátként tekint a lovaira

Fotó: Makkay József

A gyergyószárhegyi alapozás is Magyarországról indult

Székelyföldre két mént helyeztek ki, mindkettőt Hargita megyébe. A dévai Szent Ferenc Alapítvány által fenntartott gyergyószárhegyi Kájoni János-gyermekotthon állatfarmja kapta a mezőhegyesi félvér apaállatot, az angol telivér mén pedig a szomszédos Gyergyóremetére került, Petréd Károly lovas farmjára.

A gyermekotthon állatfarmján 12 éve foglalkoznak lótartással, jelenleg 15 lovat tartanak.

A „lovas gazda”, László Pál maga is a gyerekotthon lakójaként nevelkedett 13 éves korától, és annyira megszerette az állatokat, hogy a középiskola elvégzése után az alapítvány vezetői rábízták az állatfarm megszervezését.

A fiatalember közben megnősült, és immár évek óta gyergyószentmiklósi feleségével közösen látják el az állatgondozásról és gyereknevelésről szóló gondnoki munkakört az alapítványnál. „Pilisvörösvárról kaptunk tizenkét évvel ezelőtt ajándékba hat lovat teljes felszereléssel, és az adományozó a lovak ellátásának egyéves összegével is megajándékozott” – magyarázza az indulás körülményeit László, aki az évek során tejelő tehenekből és bivalyokból álló állatfarmot is kialakított.

Az otthonban élő 35 gyerek közül többen besegítenek az állatgondozásba, a fiatalok hamar megtanulnak lovagolni, és a rendszeresen érkező turistákat is közösen fogadják. László Pál elmondta, aki Gyergyószárhegyre látogat, arra is időt szakít, hogy legalább egy napra eljöjjön a gyerekotthon állatfarmjára. Sétakocsikázást és lovaglást ajánlanak az ide érkezőknek, egyre nagyobb az érdeklődés, de azt szeretnék, ha még többen igényelnék szolgáltatásaikat.

László Pál a gyergyószárhegyi állattelepen a mezőhegyesi félvér apaállattal •  Fotó: Makkay József Galéria

László Pál a gyergyószárhegyi állattelepen a mezőhegyesi félvér apaállattal

Fotó: Makkay József

„Ahogyan nekem bizalmat szavaztak bő egy évtizeddel ezelőtt az alapítvány vezetői, hogy állatfarmot létesítsek, én is bizalmat szeretnék szavazni egy-két ügyes fiatalembernek, akire rá lehetne bízni a nagy jövővel kecsegtető lovas turizmus kiépítését. Ennek már megteremtettem az alapjait, innen kellene továbbfejleszteni.

Idézet
Elsősorban a családokat kellene megszólítani: kicsitől nagyig kellemes időt tölthetnének jámbor lovaink nyergében, vagy a lovas kocsikban a környékre szervezett túrákon”

– foglalja össze terveiket László Pál.

Közben megnézzük a gyerekotthont övező tágas legelőre kicsapott mént is. A zuhogó esőben is hamar észreveszi új gazdájának hívó szavát, és pillanatok alatt elénkbe fut a kerítéshez. Kiderült, érkezésének hamar híre ment, és a környékbeli kancatulajdonos gazdák már gyakorta hívják László Pált, hogy mikor jöhetnek állatukkal fedeztetésre. A több tízezer euró értékű gyönyörű apaállat tenyészfeljavító képessége a környék sodrott lóállományán hamar meglátszik pár éven belül.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon

Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon
2025. július 01., kedd

Kisebb tömegkarambolt okozott egy mikrobusz sofőre Bihar megyében, öt sérült került kórházba

Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.

Kisebb tömegkarambolt okozott egy mikrobusz sofőre Bihar megyében, öt sérült került kórházba
2025. július 01., kedd

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség

A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség
2025. július 01., kedd

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után

Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után
2025. július 01., kedd

Átadták a magyar állami támogatásból megújult Jó testvér egyházi idősotthont Kolozsváron

Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.

Átadták a magyar állami támogatásból megújult Jó testvér egyházi idősotthont Kolozsváron
2025. július 01., kedd

Javult a sikeresen érettségiző magyar diákok aránya, az RMDSZ szerint a speciális román tantervnek köszönhetően

A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.

Javult a sikeresen érettségiző magyar diákok aránya, az RMDSZ szerint a speciális román tantervnek köszönhetően
2025. július 01., kedd

Beszólt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható politikusnak, 10 ezer lejt kell fizetnie Kereskényi Gábornak

Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.

Beszólt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható politikusnak, 10 ezer lejt kell fizetnie Kereskényi Gábornak
2025. július 01., kedd

Megújul a csíkszeredai „Fehér Ház”

A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.

Megújul a csíkszeredai „Fehér Ház”
2025. július 01., kedd

Határőrök segítették az illegális migrációt és a csempészést

Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.

Határőrök segítették az illegális migrációt és a csempészést
2025. június 30., hétfő

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek

Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek