Értékes magyar mének adnak új lendületet a közép-erdélyi és székelyföldi lótenyésztésnek

Magyarfenesre érkezik a nóniusz tenyészmén •  Fotó: Gazda Árpád

Magyarfenesre érkezik a nóniusz tenyészmén

Fotó: Gazda Árpád

Négy nagy tenyészértékű mén érkezett az elmúlt két hétben a Hortobágyról erdélyi lovas farmokra. A Kolozs és Hargita megyei lótenyésztők gondozására bízott tenyészállatok feladata feljavítani a környék lóállományát. A magyarfenesi és gyergyószárhegyi példák azt bizonyítják, hogy a lovas turizmus előtt szép jövő áll Erdélyben.

Makkay József

2020. június 27., 09:212020. június 27., 09:21

2020. június 29., 20:262020. június 29., 20:26

Tenyészmének kihelyezésével segíti a budapesti agrárminisztérium az erdélyi lótartókat. Az elmúlt hetekben négy mén érkezett a Hortobágyról erdélyi lótenyésztőkhöz. Tordára az Őrségi Nemzeti Parkból egy hidegvérű muraközi, a szintén Kolozs megyei Magyarfenesre a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. méneséből egy nóniusz, Gyergyószárhegyre a Bükki Nemzeti Park méneséből egy szintén védett, őshonos magyar lófajta, mezőhegyesi félvér került, míg Gyergyóremetére a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtokon tenyésztett angol telivért küldtek kihelyezésre.

Nagy István agrárminiszter tájékoztatása szerint a négy mén erdélyi kihelyezése az agrártárcához tartozó hét nemzeti ménes együttműködésének gyümölcse.

A magyarországi szakemberek figyelemmel követik, hogy a kísérleti jelleggel kihelyezett mének közül melyik fajta milyen hatást gyakorol az erdélyi heterogén lóállományra küllemi tulajdonságokban, munka- vagy sportteljesítményben.

korábban írtuk

Elindult az erdélyi lótenyésztést segítő program Magyarországon
Elindult az erdélyi lótenyésztést segítő program Magyarországon

Elindult az erdélyi lótenyésztést segítő magyarországi program, amelynek keretében a budapesti agrárminiszter négy mént adott át csütörtökön a hortobágyi mátai majorban. A méneket erdélyi gazdákhoz szállítják.

A méneket fogadó magyarfenesi és gyergyószárhegyi lovas farmokat kerestük fel.

Magyarfenesi tapasztalatok

A magyarfenesi Bárdos család két évtizede foglalkozik lótenyésztéssel. A 22 éves Bárdos Bence kisgyerekként ült először lóhátra, és nemrég azért tért haza nagy-britanniai munkavállalásából, hogy szülőfalujában édesapjával, Bárdos Csabával fogjon hozzá a nagyobb lélegzetű lótartáshoz. A családnak mintegy három esztendeje szaporodott meg annyira a lóállománya, hogy a községi önkormányzattól 11 hektár legelőt bérel, ahol kilenc lovuk télen-nyáron szabad tartásban él a villanypásztorral körülhatárolt területen. A frissen érkezett magyarországi nóniusz mén a falu főutcáján található családi ház kertjében talált új otthonra.

Bárdos Bence és Csaba az apaállattal magyarfenesi kertjükben •  Fotó: Makkay József Galéria

Bárdos Bence és Csaba az apaállattal magyarfenesi kertjükben

Fotó: Makkay József

Vendéglátóimmal megnézzük a gyönyörű apaállatot, amitől azelőtt vittek el egy fedeztetésre hozott kancát.

A nyugtalan mén le-fel járkál az elkerített telephelyen, a kancát végül elvitték, mert nem ivarzott. Bárdos Csaba arról mesél, hogy nem könnyű feladat a lovak fedeztetése, mert a kanca akár halálos sebet is ejthet a ménen, ha a fedeztetést felülvigyázó állatgondozók nem óvatosak, és nem vigyáznak az állatok testi épségére. A kihelyezett ménnek hamar elterjedt a híre, többen is érdeklődtek a környéken. A fedeztetésnek szigorú szabályai vannak, amit minden esetben be kell tartani.

„A fedeztetésre érkező kancának érvényes állategészségügyi igazolása kell legyen arról, hogy nem szenved fehérvérűségben. Az állat tulajdonosával szerződést kell kötnünk, és a fedeztetésről hivatalos nyilvántartást vezetünk” – magyarázza a házigazda, Bárdos Csaba. Erdélyben nagy gondot jelent a lovak legveszélyesebb betegsége, a fehérvérűség, ami gyógyíthatatlan kór, és ha megkapják, a legértékesebb tenyész­állatok is a vágóhídon végzik. Noha a területileg illetékes állatorvosok vérvétellel évente kötelezően szűrik a betegséget, mégis nehéz kordában tartani a terjedését.

A lovas turizmusé a jövő

A magyarfenesi tenyésztők szerint a környékbeli falvak lótartói elsősorban lovaglásra, túrázásra alkalmas lovakat tartanak – több gazdának törzskönyvezett lovai vannak –, a most érkezett mén pedig tökéletesen megfelel a tenyészfeljavítási feladatoknak. Fenntartása azonban nem könnyű feladat a tenyészállatot befogadó gazda számára, hiszen egy értékes tenyészállat a legjobb minőségű takarmányt és gondozást igényli.

Az erdélyi lótenyésztés egyelőre az útkeresés szakaszában van. A komoly befektetést igénylő ágazat sikerére legtöbben a lovas turizmusban keresik a lehetőséget.

A Bárdos család is évek óta próbálkozik ezzel – nyaranta több személyt vagy csoportot fogadnak, akikkel a környéken lovagolnak. Az igazi áttörést azonban attól várják, hogy tágas lóistálló és föléje kerülő panzió építésére lehessen pályázni. „Erről már beszéltünk pályázatíró szakemberekkel, akik tisztában vannak az esélyekkel. Önerőből nincs lehetőségünk fejleszteni, ugyanakkor a beruházás elengedhetetlen ahhoz, hogy több napra is olyan csoportokat fogadjunk, amelyek itt szállnak meg, és folyamatosan a lovak körül tölthetik el idejüket. Erre a fajta turizmusra egyre nagyobb igény van” – magyarázza Bárdos Csaba.

Kinn a legelőn. Bárdos Bence barátként tekint a lovaira •  Fotó: Makkay József Galéria

Kinn a legelőn. Bárdos Bence barátként tekint a lovaira

Fotó: Makkay József

A gyergyószárhegyi alapozás is Magyarországról indult

Székelyföldre két mént helyeztek ki, mindkettőt Hargita megyébe. A dévai Szent Ferenc Alapítvány által fenntartott gyergyószárhegyi Kájoni János-gyermekotthon állatfarmja kapta a mezőhegyesi félvér apaállatot, az angol telivér mén pedig a szomszédos Gyergyóremetére került, Petréd Károly lovas farmjára.

A gyermekotthon állatfarmján 12 éve foglalkoznak lótartással, jelenleg 15 lovat tartanak.

A „lovas gazda”, László Pál maga is a gyerekotthon lakójaként nevelkedett 13 éves korától, és annyira megszerette az állatokat, hogy a középiskola elvégzése után az alapítvány vezetői rábízták az állatfarm megszervezését.

A fiatalember közben megnősült, és immár évek óta gyergyószentmiklósi feleségével közösen látják el az állatgondozásról és gyereknevelésről szóló gondnoki munkakört az alapítványnál. „Pilisvörösvárról kaptunk tizenkét évvel ezelőtt ajándékba hat lovat teljes felszereléssel, és az adományozó a lovak ellátásának egyéves összegével is megajándékozott” – magyarázza az indulás körülményeit László, aki az évek során tejelő tehenekből és bivalyokból álló állatfarmot is kialakított.

Az otthonban élő 35 gyerek közül többen besegítenek az állatgondozásba, a fiatalok hamar megtanulnak lovagolni, és a rendszeresen érkező turistákat is közösen fogadják. László Pál elmondta, aki Gyergyószárhegyre látogat, arra is időt szakít, hogy legalább egy napra eljöjjön a gyerekotthon állatfarmjára. Sétakocsikázást és lovaglást ajánlanak az ide érkezőknek, egyre nagyobb az érdeklődés, de azt szeretnék, ha még többen igényelnék szolgáltatásaikat.

László Pál a gyergyószárhegyi állattelepen a mezőhegyesi félvér apaállattal •  Fotó: Makkay József Galéria

László Pál a gyergyószárhegyi állattelepen a mezőhegyesi félvér apaállattal

Fotó: Makkay József

„Ahogyan nekem bizalmat szavaztak bő egy évtizeddel ezelőtt az alapítvány vezetői, hogy állatfarmot létesítsek, én is bizalmat szeretnék szavazni egy-két ügyes fiatalembernek, akire rá lehetne bízni a nagy jövővel kecsegtető lovas turizmus kiépítését. Ennek már megteremtettem az alapjait, innen kellene továbbfejleszteni.

Idézet
Elsősorban a családokat kellene megszólítani: kicsitől nagyig kellemes időt tölthetnének jámbor lovaink nyergében, vagy a lovas kocsikban a környékre szervezett túrákon”

– foglalja össze terveiket László Pál.

Közben megnézzük a gyerekotthont övező tágas legelőre kicsapott mént is. A zuhogó esőben is hamar észreveszi új gazdájának hívó szavát, és pillanatok alatt elénkbe fut a kerítéshez. Kiderült, érkezésének hamar híre ment, és a környékbeli kancatulajdonos gazdák már gyakorta hívják László Pált, hogy mikor jöhetnek állatukkal fedeztetésre. A több tízezer euró értékű gyönyörű apaállat tenyészfeljavító képessége a környék sodrott lóállományán hamar meglátszik pár éven belül.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Külföldi misszióból hazatérő máramarosi tűzoltók léptek közbe az Arad megyei balesetnél

Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.

Külföldi misszióból hazatérő máramarosi tűzoltók léptek közbe az Arad megyei balesetnél
2025. július 18., péntek

Több évnyi bukaresti ellenállás után meglepetésszerűen jutnak magyar állami támogatáshoz partiumi és Kolozs megyei gazdák

Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.

Több évnyi bukaresti ellenállás után meglepetésszerűen jutnak magyar állami támogatáshoz partiumi és Kolozs megyei gazdák
2025. július 18., péntek

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk

Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk
2025. július 18., péntek

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal

Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal
2025. július 18., péntek

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők

Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők
2025. július 18., péntek

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja

Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja
2025. július 17., csütörtök

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc

Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc
2025. július 17., csütörtök

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei

Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei
2025. július 16., szerda

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen

A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen
2025. július 16., szerda

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése

Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése