Petréd Károly gyergyóremetei lovas a kihelyezett magyarországi ménnel
Fotó: Beliczay László
Ismét fellángolt az erdélyi lótenyésztés jövőjéről szóló vita a Magyarországról Erdélybe kihelyezett tenyészmének kapcsán. Gábos Béla állatorvos, a Buzău megyei cislăui ménes igazgatója visszafogottságra inti azokat, akik nagy reményeket fűznek az erdélyi lótartáshoz. A szakember szerint a romániai lovas sportok gyenge teljesítménye miatt a lovászat egyelőre ráfizetéses.
2020. augusztus 02., 09:412020. augusztus 02., 09:41
2020. augusztus 02., 16:412020. augusztus 02., 16:41
Lovakat tartó gazdák körében tartja a mondás, miszerint a lovászatból akkor lehet kisebb vagyont nyerni, ha az ember előbb rákölt egy nagyobbat. Gábos Béla állatorvos, a Buzău megyében található cislăui állami ménes igazgatója elmosolyodik, amikor felidézzük neki a gondolatot: tapasztalatból tudja, mennyire nehéz helyzetben van a hazai lótenyésztés.
– magyarázza Gábos Béla. A székelyudvarhelyi származású állatorvos a 16 romániai ménes vezetői közül az egyedüli magyar szakember. Tízéves munténiai tartózkodását szakmai sikereivel magyarázza, különben székely emberként nem vállalná a Kárpátokon túli életmódot.
Beszélgetésünk a budapesti agrárminisztérium közvetítésének köszönhetően adományként Erdélybe érkezett négy mén hasznosítása kapcsán indult, és hamar „áteveztünk” az erdélyi lótenyésztés nehéz helyzetére. A szakember szerint köszönet jár a magyarországi adományért, ugyanakkor a Krónika megkeresésére Gábos Béla azt is elmondta, hogy az erdélyi lótenyésztés legnagyobb gondját ma nem a tenyészállathiány jelenti.
Négy nagy tenyészértékű mén érkezett az elmúlt két hétben a Hortobágyról erdélyi lovas farmokra. A Kolozs és Hargita megyei lótenyésztők gondozására bízott tenyészállatok feladata feljavítani a környék lóállományát. A magyarfenesi és gyergyószárhegyi példák azt bizonyítják
Ennek hiányában a lótenyésztésre fordított pénz nagyobb, mint amennyit a gazda nyerhet belőle. A román állam nem igazán foglalkozott a rendszerváltás óta eltelt harminc esztendőben ezzel a területtel. A lovas sportok megítélését jól mutatja, hogy az 1989 előtt felkapott, nemzetközi hírű galopp-pályán, a Bukarest melletti Băneasán tömbházakat építettek. A rendszerváltás előtti lovas sportok eredményeit az utóbbi évtizedek lenullázták. A komoly állami beruházással újraélesztett ménesekben az utóbbi 10–15 évben indult újra a munka.
A gidránokkal több versenyen vettek részt, a tenyészmunka jó eredményeket ígér. Az angol telivér kancaállományhoz magyarországi és írországi fedeztető méneket hoztak, a szakember az idén született csikókhoz fűz komolyabb reményeket.
Az erdélyi lótartók az értékes angol telivér méneket leszámítva ma már minden más ménhez hozzájutnak. Az Erdélyben leginkább ismert marosvásárhelyi méntelepre éppen a buzăui ménesből hoznak fedeztető tenyészállatokat, amely a környék igényeit szolgálja ki. Több méntelepen van jó minőségű furioso, gidrán vagy félnehéz fedeztető apaállat, a legdrágábban azonban az angol telivérhez lehet hozzájutni. A sportlóértéke nagyban függ a korábbi sportteljesítményektől: mivel ezen a területen térségünk nem áll jól, rendszerint nyugat-európai tenyésztőktől lehet drága pénzen beszerezni a fedeztető méneket. Gábos Béla is ezt teszi az állami büdzséből fenntartott munténiai ménesében.
Az Európai Unión belüli tenyészállat-forgalom szempontjából Gábos jó eredménynek tartja, hogy Románia kész a külföldről érkező anya- és apaállatok fogadására. „Ha a tenyészlónak rendben vannak az állategészségügyi papírjai, a megyei állatnemesítő hivatal gond nélkül kiállítja a fedeztetési engedélyt. Ezen a téren semmiféle más megkötés nincs” – magyarázza a szakember.
A romániai állatállomány gyors feljavítására tett szakminisztériumi lépéseknek köszönhetően az országba folyamatosan érkeznek szarvasmarhák, lovak, juhok és más állatfajok tenyészállatai, a különböző uniós alapú támogatások kedveznek ennek a folyamatnak.
A gyergyói lovasiskola a környéken az egyetlen képzési hely a lovak iránt érdeklődő fiatalok számára
Fotó: Beliczay László
A Magyarországról érkezett mének kapcsán ismét előtérbe került az erdélyi lótenyésztés jövője. Az elmúlt években sokan vásároltak hobbilovakat, amelyeket bértartásban helyeztek el lovas gazdáknál. Mások a turizmus fellendülését várják a lovaktól, azaz sokan terveznek lóval kapcsolatos gazdasági tevékenységeket. Gábos Béla óvatosságra inti a lótartásra jövőt építő gazdákat.
A lovas turizmus úgy lehet működőképes, ha van mellette egy panzió, egy vendéglő, és a vállalkozásban a ló szerepe annyi, hogy vonzza a turistákat. Nem akarok álmokat rombolni, de már sokszor beigazolódott, hogy a lovat kizárólag turisztikai célból nem kifizetődő tartani”
– fogalmaz a szakember.
Gábos fontos fejleménynek tartja néhány erdélyi lovasiskola szép teljesítményét, ahol éppen azokat a fiatalokat oktatják, akik ennek a foglalkozásnak válhatnak a fáklyavivőivé. Kiemeli a háromszéki Kálnoky-birtokon működő lovasiskolát, illetve a gyergyóremetei Petréd Károly lovasiskoláját: a székelyföldi lovasoktatás terén végeznek úttörő munkát. Erdély-szerte sok más lovas-
iskola is működik, de az érdeklődés növekedésével többre volna szükség, mert ez jelenti az alapozást.
– sorjázza a gondokat Gábos, aki a kolozsvári agráregyetemmel igyekszik olyan kapcsolatokat kiépíteni, hogy lovaikkal a leendő állattenyésztő mérnököket és állatorvosokat lehessen oktatni.
Gábos Béla
A lótartás és tenyésztés felzárkóztatása csak a nyugat-európai tapasztalatok figyelembe vételével kivitelezhető. Összehasonlítva az erdélyi és az írországi lovászatot, a szakember úgy fogalmaz, kis túlzással Írországban egy átlagos lovas farmon annyi értékes állat van, mint egész Erdélyben. A szakmai berkekben jegyzett tenyészlovak kinevelésének alapja a nagy merítőhálóra alapozó szelekció. Németországban például sok ezer csikó születik évente sportlovaktól, a tenyészmunkát sok szakember és szakmunkás felügyeli. Ennek köszönhetően Németországban több ezer csikóból választják ki a tehetséges, sokat ígérő állatokat díjugratásra, így értelemszerűen ezek értéke idővel csillagászati árakat is elérhet, ami húzóerőt jelent a lóágazat számára. Ezzel szemben
A fogathajtás terén történtek komolyabb előrelépések: a Mezőhegyesen megrendezett legutóbbi nemzetközi versenyen a Romsilva színeiben Rákóczi Gergely a negyedik helyen végzett, de jó eredményt tudhat maga mögött a háromszéki Bartha Eduárd is.
A szakember szerint az ágazat felzárkóztatásához még nagyon sok munkára van szükség, amiben fontos szerepet játszanak az állami ménesek, ugyanakkor elengedhetetlen a szakképzés újragondolása. Az állatorvos örvendetes ténynek tartja a lótartás iránt megnövekedett érdeklődést, de arra figyelmeztet, ne üljünk fordítva a lóra. A romániai lovászat addig nem tud kiemelkedni a szürkeségből, amíg a teljes ágazat nem zárkózik fel nemzetközileg jegyzett szintre. Ugyanakkor biztatónak tartja, hogy ez a folyamat az utóbbi 15–20 évben beindult, így lemaradásunk behozható kitartó és hosszas munkával.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
A Temes megyei egészségügyi igazgatóság csütörtökön megerősítette, hogy norovírusgóc alakult ki a temesvári C.D. Loga főgimnáziumban.
Csomortányi Istvánt indítja polgármesterjelöltként, és önálló tanácsosi jelöltlistával vág neki Nagyváradon az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) a június 9-ei önkormányzati választásoknak, amennyiben az RMDSZ nem fogadja el a koalícióra tett ajánlatukat.
Első alkalommal kapta meg nő Az év csendőre kitüntetést, amelyet a bukaresti belügyminisztérium szerint többek között azzal érdemelt ki, hogy márciusban sikerült azonosítania és elfognia egy férfit, aki több kiskorút is molesztált.
A kolozsvári BTarena tavaly bruttó 2,3 millió lejes nyereséget és 7 millió lejes összbevételt termelt, azzal együtt, hogy 3 millió lejt költöttek Románia legnagyobb, idén tízéves többfunkciós rendezvénycsarnoka villanyvilágításának korszerűsítésére.
Kábítószer-kereskedés gyanúja miatt öt házkutatást tartott szerdán a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) Kolozs és Beszterce-Naszód megyében – közölte az intézmény.
A temesvári Constantin Diaconovici Loga Főgimnázium további 18 tanulója jelentkezett a sürgősségen mérgezéses tünetekkel, miután az éjszaka folyamán a tanintézet 18 diákját hasonló tünetekkel már beutalták a Louis Ţurcanu Gyerekkórházba.
szóljon hozzá!