A Székelyudvarhelyért Párt bejegyzését Gálfi Árpád polgármester kezdeményezte
Fotó: Veres Nándor
A Magyar Polgári Párt egyik politikusa szeparatizmussal és autonómiapártisággal vádolta meg az alakuló Székelyudvarhelyért Pártot, hogy így akadályozza meg annak bejegyzését Bukarestben – közölte egy közösségi oldalon Székelyudvarhely polgármestere kedden.
2020. március 03., 12:352020. március 03., 12:35
2020. március 03., 23:202020. március 03., 23:20
Gálfi Árpádot tavaly kizárták a Magyar Polgári Pártból (MPP), ezután határozta el, hogy függetlenként pályázik a következő önkormányzati választáson a polgármesteri posztra. Az új párt bejegyzését azért kezdeményezte, hogy támogatói bekerülhessenek a helyi tanácsba.
„Bizonyára mindenki arra tippel, hogy ezt csakis a magyarellenes jelentgetéseiről elhíresült Dan Tanasa tehette. Csalódniuk kell! Ezt az az MPP-s Koszta Attila tette, aki egykor az RDE Hargita (a székelyudvarhelyi szeméttárolót működtető cég) igazgatója volt, akivel nem tudtam szót érteni, hogy a városunk érdeke azt kívánja, hogy extraprofit miatt ne hordják ide az ország minden régiójából a szemetet, hogy annak csurgaléka majd mind a mi folyóinkba csorogjon” – írta Gálfi Árpád.
A Krónika birtokába került fellebezésben Koszta egyebek mellett hivatkozik a 2003/14-es számú, a politikai pártok alapítására és működésére vonatkozó törvény előírásaira, miszerint csak azok a politikai szervezetek fejthetik ki tevékenységüket Romániában, amelyek síkra szállnak az ország szuverenitásának, a román állam függetlenségének és területi integritásának tiszteletben tartásáért. Idézi a beadvány a román alkotmány 30. szakaszát, amely „tiltja az ország és a nemzet gyalázását, az agressziós háborúra, a nemzeti, a faji, osztály- és vallási gyűlöletre való buzdítást, a diszkriminációra, a területi szeparatizmusra vagy a nyilvános erőszakra való uszítást, valamint a jó erkölccsel ellenkező obszcén megnyilvánulásokat”.
Hivatkozik ugyanakkor az alaptörvény ama szakaszára is, amely szerint alkotmányellenesek azok a pártok vagy szervezetek, amelyek a céljaiknál vagy a tevékenységüknél fogva, a politikai pluralizmus, a jogállam elvei vagy Románia szuverenitása, integritása, illetve függetlensége ellen szállnak síkra. „Esetünkben a Székelyudvarhelyért Párt névválasztás arra enged következtetni, hogy közigazgatási szempontból kívánják felosztani a közigazgatási egységet, ami befolyásolni kívánja a választópolgár politikai opcióját, továbbá szeparatista folyamatot szülne az ország jelenlegi társadalmi-politikai kontextusában” – olvasható a törvényszékhez benyújtott, az alakulat létrehozásának elutasítását kérő folyamodványban.
Az MPP-s politikus nem kevesebbet állít, mint hogy a Székelyudvarhelyért Párt a román alkotmány előírásaival ellentétben fejtené ki tevékenységét, mivel „elkülönülő, az egységes román nemzetállammal párhuzamos állami entitás” létrehozását célozza.
„Egy általános megbízást adtam egy ügyvédnek, arról, hogy egy, a megnevezésében Székelyudvarhelyt is magában foglaló helyi párt mekkora megosztottságot és félrevezetést tud okozni a helyhatósági választásokon. Nem pontosítottam, hogy milyen cikkelyekre legyen hivatkozás a beadványban, arra kértem, hogy fellebbezze meg” – fejtette ki Koszta Attila. Hozzáteszi: az ügyvéd „ezt megosztottságot félreértelmezte, de a következő tárgyalási határidőre az esetlegesen félreértelmezhető alátámasztások ki lesznek korrigálva”. Koszta közölte, tavaly szeptemberben kilépett a polgári pártból.
A március 2-ára kitűzött tárgyalás előtt egy nappal beavatkozási kérelmet nyújtott be Koszta Attila (az RDE Hargita Kft. korábbi igazgatója) a bukaresti törvényszéken: a dokumentumban arra hivatkozik, hogy a Székelyudvarhelyért Párt szeparatista, veszélyes lehet Románia területi egységére.
Az MPP sajtóirodája kedden este szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében ugyancsak leszögezi, hogy a Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester pártjának bejegyzését jogi úton támadó Koszta nem tagja a pártnak. „Elhatárolódunk Koszta Attila cselekedetétől: a politikai pluralizmust és a területi önrendelkezést keretprogramunkban támogatjuk. A polgári pártot és a Koszta-féle képtelen nacionálkommunista érveket tudatosan mossa össze néhány közszereplő. Céljuk a magyar választók megtévesztése, és az Erdélyi Magyar Szövetség szétszakítása” – szerepel a kommünikében.
Egyébként Gálfi Árpád polgármester tudni vélte, hogy a pártbejegyzést megtámadó helyi politikus Szász Jenő korábbi székelyudvarhelyi polgármester háttérből leadott „megrendeléseinek” egyik végrehajtója. Székelyudvarhelyen tavaly júliusban bolydult fel a helyi politika, amikor az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös jelöltjeként megválasztott Gálfi Árpád polgármestert az MPP önkényes vezetéssel vádolta meg, és leváltotta politikai tisztségéről.
Gálfi úgy vélte: azzal vonta magára a párt vezetőinek haragját, hogy felbontotta a város számára előnytelennek talált szolgáltatói szerződéseket, amelyeket Szász Jenő, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke még Székelyudvarhely polgármestereként kötött. Szász Jenő 1996 és 2008 között volt Székelyudvarhely polgármestere, valamint 2003-tól 2012-ig az MPP elnöke.
Január közepén az EMNP és az MPP létrehozta az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ), és döntött arról, hogy a két párt e politikai szövetségben vesz részt a nyári önkormányzati választásokon. A megegyezés azt is tartalmazta, hogy nem lehet az EMSZ jelöltje az, akit a két párt valamelyike kizárt a soraiból.
Gálfi Árpád és támogatói tavaly decemberben bejegyezték a Tiszta Kezekkel Székelyudvarhelyért Mozgalom nevű egyesületet, és január végén kérvényezték a Romániában egyedül illetékes Bukaresti Törvényszéken a Székelyudvarhelyért Párt bejegyzését.
A 34 ezer lakosú Székelyudvarhelyen a lakosság 95,6 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson. A székelyföldi várost az 1989-es rendszerváltozás után többnyire a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjei ellenében megválasztott ellenzéki polgármesterek vezették.
Összesen 3,5 millió euróból öt zöldövezetet újítanak fel vagy alakítanak ki az Arad megyei Pécskán. A magyar határ közelében fekvő település önkormányzata a lakosság komfortérzetét szeretné növelni, egyúttal egészséges életkörülményeket teremteni.
A brassói helyi közlekedési vállalat (RATBV) összesen 39 sofőrjét vették őrizetbe 24 órára egy üzemanyaglopási ügyben, amelyben szerdán 46 házkutatást tartottak.
Öt napon át száz Szilágy megyei rendőr elsősorban a gyalogosokat ellenőrizte, hogy mennyire tartják be a közlekedésrendészeti szabályokat. Az április 22–27. között falun és városon megtartott megyei szintű razzia a megelőzésre helyezte a hangsúlyt.
Összeomlott szerdán Erdély egyik legrégebbi fedeles hídja, a 156 éves Urmánczy-híd a Hargita megyei Maroshévízen – tudatta Czirják Károly helytörténész, a helyi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke.
A Fehér megyei Tövisen avatták fel kedden Románia legnagyobb napelemparkját. Az összesen 55 millió eurós napelempark-beruházás – ebből 15 millió euró vissza nem térítendő támogatás – az országos helyreállítási terv (PNRR) részét képezi.
A május elsejei hosszú hétvégén általában jó idő lesz, a sokéves átlagnál helyenként jóval magasabb hőmérsékletekkel, de a hegyekben és dombvidéken elszórtan átmeneti légköri instabilitás is előfordulhat.
Egy második világháborús repülőbombát találtak szerdán reggel az aradi Neuman Ferenc Aréna közelében, egy építkezésen.
Lelkiismeret szerinti voksolást javasol szimpatizánsainak a román elnökválasztás május 4-én, vasárnap tartandó első fordulóján az egyik kisebbik erdélyi magyar párt, a Magyar Polgári Erő (MPE).
A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől vásárolni kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van.
Szerdától folytatódhat az oktatás a nagyszebeni Samuel von Brukenthal Főgimnáziumban – közölte kedd este a Szeben megyei egészségügyi igazgatóság (DSP) döntését az intézmény sajtószóvivője.
1 hozzászólás