Fotó: Ng.hu/Linkes Lilla
A székelykeresztúri származású Erotopoulou-Madaras Éva hét esztendeje él Thessalonikiban. Mint meséli, a Görögországban töltött első adventje és karácsonya óriási csalódást okozott, hiszen az majdnem minden elemében eltért az otthonitól.
2017. december 25., 15:592017. december 25., 15:59
„Itt nincs Mikulás, nem jön az angyal, nem létezik szenteste, nem díszítenek karácsonyfát, nem készítenek szaloncukrot. Görögországban az igazi ünneplés szilveszterkor van, ekkor történik az ajándékozás is” – mondja. Az időpontok kapcsán a fiatal asszonykának sikerült alkut kötnie férjével: december 24-én karácsonyfát díszítenek, de az ajándékozást szilveszterre hagyják.
Régen a görögök a karácsonyfa helyett kis maketthajót díszítettek, ami az asztalon vagy a kandalló tetején kapott helyet. A karácsonyt hagyományosan tizenkét napon keresztül, december 25-étől vízkeresztig ünneplik, és ezt Dodekameronnak nevezik. A hosszú ünnephez számos legenda és babona fűződik.
„Ezek közül a következő kettő a legismertebb. Minden évben karácsonykor podárikót lógatunk a bejárati ajtó fölé. Nálunk ez gránátalma, de nagyon sok család inkább hagymát használ. A gyümölcsöt egészen újévig hagyjuk aszalódni, majd szilveszter éjszakáján a küszöbön összetörjük.
Egy másik ismert monda a bosszantó manók, azaz Kalikandzarosz köré épül. Ők a föld mélyén élő gonosz kis lények, akik év közben azzal foglalatoskodnak, hogy a földet tartó fa törzsét elfűrészeljék, azonban a Dodekameron időszakára felmerészkednek a föld felszínére, hogy az embereket bosszantsák. Törnek-zúznak, elcsenik az emberek táplálékát, ricsajt csapnak. A tűztől nagyon félnek, ezért a ház asszonyának kötelessége vigyáznia a tűzre, és ezt az időt kihasználva tudja elkészíteni az ünnepi ebédet” – meséli Erotopoulou-Madaras Éva.
A desszertet illetően nagyon széles a választék, de az Erotopoulou-Madaras család asztalán mindig helyet kapnak a székelyföldi hagyományos sütemények, mint például a mézeskalács, a bejgli vagy a kókuszkocka. Mindenik ízlik a görög rokonoknak, de különösen az utóbbi nyerte el tetszésüket. A család kedvéért Éva néhány helyi receptet is megtanult; ma már melomakaronát, egy fahéjas, szegfűszeges mézes süteményt és a Kourabiedes rózsavízes friss vajsüteményt is elkészíti – anyósa segítségével.
„A görögök szeretnek főzni, és imádnak enni. Mi minden évben, december 25-én a férjem családjával együtt ünneplünk, és elfogyasztjuk az anyósom készítette ebédet, amelynek fő fogása a kecske- és a sertéshús, természetesen sok salátával, fetával, dzadzíkivel és zöldséggel. Emellé bort és a hagyományos úzót iszunk.
– vallja a harmincesztendős turisztikai szakember, aki stílusosan Kala Christougennát, azaz boldog karácsonyt kívánva zárta gondolatait.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!