Kitermelnék a másét. Lövétén is visszaállamosítana erdőket a bírósághoz forduló pénzügyminisztérium
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Nemcsak Ozsdola, nemcsak Lövéte, hanem több más közbirtokosság is veszélyben van, tudomásunk szerint több esetben vizsgálódnak, mondvacsinált okokat keresnek” – nyilatkozta a Krónikának Török József, a Lövétei Közbirtokosság elnöke. A Hargita megyeiek a háromszékiekhez hasonlóan perben állnak a pénzügyminisztériummal, amely visszaállamosítaná a helyi erdőtulajdon jelentős részét.
2020. február 11., 07:012020. február 11., 07:01
Újabb székelyföldi közbirtokosság erdeire vetett szemet az állam: miközben zajlik a per az ozsdolaiak 2900 hektárnyi erdejének visszaállamosításáért, kiderült, hogy a lövéteiek vagyona is a pénzügyminisztérium „látóterébe” került. Ugyanakkor érintettek szerint más közbirtokosság is „veszélyben van”.
A Kovászna megyei Ozsdola Láros közbirtokosságának 2900 hektáros erdővagyona ügyében keddre tűzte ki a kézdivásárhelyi bíróság a visszaállamosítás érdekében indított per harmadik tárgyalását.
hiszen amint Pál István közbirtokossági elnök elmondta, félő, hogy másokra is sor kerül. „Ma rajtunk a sor, holnap rajtuk” – mondta lapunknak elkeseredve. Hétfőn kora délután egyébként még bizonytalan volt, hogy egyáltalán sor kerül-e a tárgyalásra, mert a Kovászna megyei bírák is csatlakoztak a kollégáik által országszerte meghirdetett tiltakozó akcióhoz. Késő délután aztán kiderült, hogy a tárgyalást mégis lefolytatják. Pál István elmondta, mindenkit mozgósított, és reméli, minél többen megjelennek ma a kézdivásárhelyi bíróságon.
A Lövétei Közbirtokosság vezetői elsőként válaszoltak a felhívásra, hiszen – mint kiderült – a Hargita megyei település közösen birtokolt erdeinek kétharmadát is a visszaállamosítás veszélye fenyegeti. „Kiállunk az ozsdolaiak mellett, bízunk az összefogásban, abban, hogy sikerül megakadályozni a visszaállamosítást” – mondta lapunknak Török József. A Lövétei Közbirtokosság elnöke hozzátette, ha egy esetben pert nyer az állam, az precedenst teremthet.
– részletezte Török József. Elmondta, eddig nem álltak ki ügyükkel a nagy nyilvánosság elé, mert abban bíztak, hogy sikerül visszaverni a támadást, hiszen a birtokukban levő dokumentumokkal korábban már megnyertek egy pert: az alapján még hatvan hektár erdőt kellene visszajuttatnia az állami erdészetnek. Valószínűnek tartja, hogy éppen ezzel a perrel kerültek az állami hatóságok látóterébe.
A Lövétei Közbirtokosságot éppen három évvel ezelőtt, 2017 februárjában perelte be a pénzügyminisztérium: a 2300 hektáros erdővagyonukból 1416 hektárt vennének vissza az állami erdészet adminisztrálásába.
A pénzügyminisztérium arra hivatkozik, hogy a telekkönyvi bejegyzésekben a vitatott erdőrésznél nem a közbirtokosság, hanem öt magánszemély szerepel tulajdonosként.
Török József felidézte, hogy a közbirtokosság a múlt század elején csoportokra szakadt: az egyik csoport a 755 közbirtokossági tag tulajdonát képező erdőket öt magánszemély nevére telekkönyvezte. Aztán 1922-ben a két csoport újra egyesült, együtt gazdálkodtak, ám ezt elmulasztották bevezetni a telekkönyvbe. Ugyanakkor 1948-ban az erdőket együtt államosították.
„Jegyzőkönyvek vannak a birtokunkban, hogy a közbirtokosság újra egyesült, közösen gazdálkodtak, ezt 1942-ben egy magyar királyi végzés is megerősítette. Ezekkel a dokumentumokkal, ugyanezzel a procedúrával már megnyertünk egy pert a hatvan hektár erdő esetében” – szögezte le a lövétei közbirtokosság elnöke.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Török József aggasztónak tartja, hogy az elődeik kisebb mulasztása miatt – miszerint a telekkönyvben nem tüntették fel az újraegyesítést – a pénzügyminisztérium most visszaállamosítással próbálkozik. Három év alatt nem történt érdemi előrelépés a perben, a múlt héten kaptak kézhez egy szakértői véleményezést. Hiába nézik a telekkönyvet, a közbirtokosság története egyértelmű, dokumentumokkal igazolható – szögezte le Török József.
Amint arról beszámoltunk, a pénzügyminisztérium tavalyelőtt indított visszaállamosítási pert az ozsdolai közbirtokosság ellen. A szaktárca arra hivatkozva kérte a birtoklevél érvénytelenítését, hogy az erdőt nem a kommunisták államosították, hanem a román állam már korábban kisajátította, és kárpótlást is fizetett érte. Ám az ozsdolaiak dokumentumokkal tudják igazolni, hogy a kisajátítást elkezdte ugyan az állam, de nem fejezte be, mert a felajánlott összeget nem tartották méltányosnak; a helyiek a két világháború között pert indítottak, amit meg is nyertek. A telekkönyvben az államosításkor is a közbirtokosság szerepelt tulajdonosként. Az erdélyi magyar közösség és politikum, illetve a magyar kormány is aggódva figyeli a közbirtokossági erdők visszaállamosítására tett kísérletet, amely a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén is szóba került.
Életét vesztette egy, Temesvár és Berekszó között történt közúti balesetben egy 17 éves lány hétfőre virradó éjszaka, miután az autó, amelyben utazott, felborult.
Lezárják hétfőn néhány órára az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyére és Maroskece közötti szakaszát a térségben zajló NATO-hadgyakorlat miatt.
Durván nekirontott az RMDSZ-nek Geroge Simion, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke Szatmár megyében.
Kalotaszeg legtöbb magyarlakta településén vasárnap konfirmáltak a református fiatalok, akik a hagyományoknak megfelelően cifra népviseletbe öltöztek a jeles alkalomból.
Holtan találtak rá a mentőcsapatok a Radnai-havasok egyik hegyi ösvényéről lezuhant nőre.
A felújított Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnáziumban és a kibővített Körtvélyfái Általános Iskolában kértek bizalmat a munka folytatásához az újabb mandátumra pályázó önkormányzati vezetők szombaton.
Románia hegyvidéki területein bárhol találkozhatunk viperákkal – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére Kovács Zoltán Róbert. A Maros megyei hegyimentő-szolgálat vezetőjével a kígyótámadás elkerüléséről, a megmart személy kezeléséről beszéltünk.
Mintegy 30 métert zuhant és elvesztette az eszméletét egy 50 éves nő szombaton a Radnai-havasokban levő Száka-hegyi nárciszmező térségében.
Édesanyákat, nagyszülőket, nőket, családokat érintő témákat közelítenek meg Szatmárnémetiben az Édesanyák hete lenevezésű rendezvénysorozat keretében, amelyet május 13. és 18. között szerveznek az Iparos Otthonban.
Az európai őshonos kisebbségek jogvédelmét, az Európai Unió reformját szorgalmazták kolozsvári találkozójukon az Európai Szabad Szövetség (EFA) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői – derült ki az EMSZ sajtóirodájának szombati közleményéből.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás