– nyilatkozta a Krónikának Nagy Dániel.

A termeléskiesést nem térítik meg a hatóságok

A főfelügyelő-helyettes elmondta, mindez annak ellenére történik, hogy az általuk kiállított végzés kötelező érvényű, amit csak a bíróságon lehetne megfellebbezni. Ugyanakkor mivel a zöldtárca közvetlenül fizet a kárvallott gazdáknak, a kommunikáció nem működik, emiatt a felügyelőség szakembereinek az is nehézséget okoz, hogy nyomon kövessék a folyamatot. Nagy Dániel szerint

„Ha egy gazdának a teheneit vagy juhait szétmarcangolta a medve, csak az állat értékét fizeti ki a minisztérium, de arra senki nem gondol, hogy a tejből is volt jövedelme. A kárpótlásból egy-két év elteltével másik tehenet tud vásárolni, viszont a többéves termeléskiesést nem téríti meg senki” – részletezte a főfelügyelő-helyettes. Emlékeztetett, törvénymódosítást is kezdeményeztek, hogy utalják a területi felügyelőségek hatáskörébe a kárpótlás kifizetését, de erre nincs akarat, holott ha az állami intézményként működő területi felügyelőségek évente költségvetést kapnának, akkor olajazottabban működne a folyamat. „A gazdák is jobban tudnák Brassóban, hol kell «berúgni az ajtót», de Bukarestben azt sem tudják, hol keressék a környezetvédelmi minisztérium illetékesét” – illusztrálta a helyzetet a szakember. Különben a vadkárt a polgármesteri hivatalok jelentik, majd az erdészeti felügyelőség, a mezőgazdasági igazgatóság, a környezetvédelmi hivatal és a vadásztársaságok képviselőiből álló vegyes bizottság méri fel a kárt, ez alapján állítják ki a végzést. Az áprilistól októberig terjedő időszakban a felügyelőség szakemberei naponta 3-4 kárfelmérő bizottságban vesznek részt, a helyszínen ők találkoznak a kárvallott gazdákkal, és hallgatják a panaszokat a kárpótlás késése miatt, ám nem tehetnek semmit a kifizetések megsürgetéséért.

Teljesíthetetlen kötelezettségek

Egyébként annak ellenére, hogy a nem védett fajnak számító vaddisznók okozta kárt nem a környezetvédelmi tárcának, hanem a vadásztársaságoknak kell megtéríteniük, ez esetben is visszás a törvény alkalmazása. Miután a napokban a háromszéki Gidófalva községhez tartozó Zoltánban több hektár legelőt tettek tönkre a csordák, a gazdák attól tartanak, hogy a kárral maradnak, mert

Berde József, Gidófalva község polgármestere lapunknak elmondta, nagyon ritkán részesülnek kártérítésben a gazdák, mert például ha egy idős gazda öt parcellában birtokol tíz hektár földet, azt sem őrizni, sem bekeríteni nem tudja. „A hatvan-hetven hektáros legelőket szintén nem lehet bekeríteni, holott azzal is költség van, hiszen boronálják, műtrágyázzák, gondozzák, majd végül a vaddisznók összedúlják. Hiába panaszkodunk, senki sem hallgat meg minket, senki nem segít” – részletezte a polgármester. Szerinte olyan törvénymódosításra van szükség, amellyel arra kötelezik a vadásztársaságokat, hogy az erdőben tartsák a vadat. Eközben Fodor István bodoki polgármester, a helyi vadászegyesület elnöke úgy véli, a gazdáknak is meg kellene érteniük, hogy ne hajtsák az erdőbe a juhokat, teheneket, kecskéket, mert azok feleszik a vadak elől a makkot. Ha pedig a vad számára nem marad élelem az erdőben, akkor rájár a legelőkre, szántóföldekre.

korábban írtuk

Közel harminc őz- és szarvastetemet találtak az Arad megyei Pécska és Kispereg határában – mérgezésre gyanakodnak a hatóságok

Közel harminc őz- és szarvastetemet találtak az Arad megyei Pécska és Kispereg határában, a román-magyar államhatár közelében – írta szerdán az Aradihirek.ro portál.