Temesvári aggodalom. Szakértők szerint ártalmas a műemlék épületekre, a felújított burkolatra a rendszeres népünnepély és a tűzijáték
Fotó: Facebook/Evenimente Primăria Timișoara
Egyre több nagyvárosban jelentkeznek a közterületeken tartott tömegrendezvények káros hatásai Erdélyben, emiatt sokan szabályzattal próbálnák korlátozni a belvárosi népünnepélyt. A megengedett zajszint megszabásával nem csupán a környéken lakók nyugalmát biztosítanák, hanem elsősorban az egyre inkább károsodó épített örökséget védenék.
2019. november 05., 07:512019. november 05., 07:51
2019. november 05., 15:112019. november 05., 15:11
„Végre belakhatja a lakosság a köztereket!” – hangzott el meggyőző érvként pár évvel ezelőtt, amikor nyugat-európai mintára a romániai városok főtereit is elkezdték felújítani, és – a korábbi növényzetet kiirtva – macskakővel, márványlapokkal borították be a központi tereket. A jóslat bevált, Kolozsvár, Temesvár vagy akár Nagyvárad főterén
Pedig a sokszor a megengedettnél magasabb zajszint nem kevés kárt tesz az épített örökségben – hívják fel a figyelmet egyre-másra a műemlékvédők, akiknek kezd elfogyni a türelmük. Ami érthető, hisz épp most kezdenek új ruhát ölteni a belvárosi paloták, bérházak. Miközben egyes önkormányzatok hitellel, mások hatszoros ingatlanadóval próbálják rávenni az elhanyagolt épületek tulajdonosait, hogy legalább a homlokzatot felújítsák, maguk nem törődnek az épített örökséggel.
Temesváron az egyedülálló épített örökség háromnegyed részben romos állapotban van, ezért a város köztereinek használatára vonatkozó szabályzat kidolgozását kéri az önkormányzattól a megyei művelődési igazgatóság. A műemlékvédelemért is felelős hatóság elsősorban a szabadtéri zenebonától félti a belváros régi épületeit, miután a szakemberek arra lettek figyelmesek, hogy
Sorin Vlad Predescu, a művelődési igazgatóság vezetője az Agerpres hírügynökségnek elmondta: számos belvárosi ingatlan van hasonló helyzetben, és a terek sokszor frissen felújított burkolatának is árt a rendszeres népünnepély, valamint az olykor ezeket kísérő tűzijáték. Az igazgató szerint a temesvári operaház vasbeton szerkezetére kifejezetten károsak a koncertek, a hangerő hatására a fémelemek berezegnek, és megrepesztik a betont.
„Amíg hangfalakat teszünk az opera elé, bármennyit is tataroznánk, a probléma nem fog megszűnni” – figyelmeztetett, hozzátéve, ha az ember koncertek idején ráteszi a kezét az épületre, máris érezni a vibrálást. Predescu hangsúlyozta: nem az opera az egyetlen belvárosi ingatlan, amelynek árt a zenebona,
„Vannak helyszínek, ahol egyszerűen nem lenne szabad ilyen pusztító hatású rendezvényeket tartani” – jelentette ki az illetékes, a Mária Terézia-bástyát és a falumúzeumot említve további példaként.
Az operaházra kifejezetten káros a magas zajszint és az ezzel járó erős rezgések
Fotó: Facebook/Evenimente Primăria Timișoara
Mit több – mutatott rá az igazgató –, a szabadtéri rendezvények szervezőjeként a helyi önkormányzatot is többször megbírságolták, legutóbb például a látnivalókban gazdag Dóm (Losonczy, románul Piața Unirii) téren szervezett fényfesztivál (Festival al Luminii) miatt, amikor a hangfalakat a pestisjárvány áldozatainak emléket állító több száz éves Szentháromság-oszlop felé fordították.
Van pár példa, hogy a történelmi belvárost nem használták rendeltetésszerűen, és a keletkezett sebek is egyre inkább látszanak” – fogalmazott Predescu. Példaként a város egyik legrégebbi közterét, az uniós alapokból nemrég felújított Szent György teret említette, ahol nem lehetett helyrehozni egy tűzfesztivál (!) során keletkezett kárt, de a Jenő herceg (Piața Libertății) téren is visszafordíthatatlan a baj.
Az engedélyeket kibocsátó önkormányzat nem gondol az épített örökség védelmére – mutatott rá a probléma gyökerére a művelődési igazgatóság vezetője. Aki szerint az általa kért szabályzatot a műemlékvédelmi hatóságoknak is jóvá kell hagyniuk, és ebben
Hasonló szabályzat elfogadása Kolozsváron is évek óta időszerű, és végre elkezdtek dolgozni is rajta – erősítette meg a Krónika kérdésére Oláh Emese alpolgármester sajtóirodája.
A kincses városban évek óta nagy a felháborodás a szabadtéri rendezvények miatt
Fotó: Facebook/Zilele Clujului
A kincses városban évek óta nagy a felháborodás a szabadtéri rendezvények miatt, és most nem csak a közfelháborodást kiváltó Untold fesztiválra gondolunk, hanem a belvárosi koncertekre, melyek nyári időszakban egymást érik hétvégenként a Főtéren és a közeli Karolina téren (Piața Muzeului).
A jogszabály értelmében egy – a helyi rendőrség, a megyei rendőrség, csendőrség és az önkormányzat képviselőiből álló – vegyes bizottság dönt a szabadtéri rendezvények megszervezésének körülményeiről. Ezek zavartalan lefolyását is a rendfenntartók biztosítják. „Egy általános érvényű, a főtéri rendezvényekre vonatkozó szabályozás most körvonalazódik, amely többek között megszabja a maximális zajszintet is” – közölte lapunkkal Oláh Emese alpolgármester. Akitől azt is megtudtuk, hogy erre épp a legutóbbi Szent Mihály-búcsún történtek késztették az önkormányzatot.
A jelenleg felújítás alatt álló főtéri Szent Mihály-templomban hosszú időre az istenháza védőszentjének ünnepe lett volna az utolsó egyházi ceremónia. De szerencsétlen módon egybeesett a szeptember utolsó hétvégéjére „ejtőernyőzött” városnapokkal.
„Teljesen kisemmizve, megalázva érezzük magunkat” – kommentálta a történtek után a polgármesteri hivatal eljárását a Maszol hírportálnak Kémenes Lóránt Zoltán főesperes-plébános. A Kolozsvár fő látványosságának, jelképének számító Szent Mihály-templom évek óta „szenvedő alanya” a főtéri rendezvényeknek, akárcsak a mellette található Mátyás-szoborcsoport. A pár éve restaurált emlékművet sokáig kilátónak használta a városnapok, sörfesztiválok közönsége, míg a templomkertet közvécének.
Fotó: Facebook/Zilele Clujului
2015 júliusában nyoma is lett a nemtörődömségnek:
Az esetet hatalmas felháborodás kísérte, ennek nyomán aláírásgyűjtés indult a főtéri koncertek betiltása érdekében. Az Emil Boc polgármesternek címzett, Állítsuk meg Kolozsvár szimbólumának tönkretételét! című online petíciót több ezren írták alá, köztük sok, a kolozsvári belváros épített örökségéért aggódó román lakos is.
Virgil Pop építész akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániában nincs hatályban olyan jogszabály, amely tiltaná a műemlék épületek környékén koncertek vagy nagyobb zajjal járó rendezvények szervezését.
A belvárosi tömegrendezvényeknek Nagyváradon is nyoma maradt, a pár éve felújított Szent László tér (Piața Unirii) hófehér térköveit kellett kicserélni, mivel széttöredeztek a táncos lábak alatt.
Fotó: Facebook/Visit Oradea
Az Ilie Bolojan irányította városvezetés az eset nyomán egy időre a várba száműzte a szabadtéri rendezvényeket, ám kiderült, hogy a középkori erődítmény nem elég tágas a román rockzenekarok népes közönségének. Így az idei városnapok, az Oradea Festifall rendezvényei ismét a főtéren zajlottak.
Lapunk kíváncsi lett volna, hogy az eddigi esetek nyomán a váradi önkormányzat tervezi-e szabályzat bevezetését a belvárosi népünnepélyek korlátozására. Noha írásban elküldött kérdéseinket iktatták a hivatal sajtóosztályán, választ egyelőre nem kaptunk.
Kolozsvár bekerült a londoni alapítású Time Out globális utazási magazin egyik toplistájába, mégpedig az eddig méltatlanul alulértékelt, ezért 2025-ben felkeresésre ajánlott izgalmas európai turisztikai célpontok közé.
Csütörtök hajnali 5 órakor egy égő házhoz riasztották a tűzoltókat Aradon. A lángok Buzsák negyedben, egy Caisului utcai családi házban csaptak fel.
Idén a hagyományos időponttól eltérően, november 10-én tartják a papjelöltek befogadásának szertartását Gyulafehérváron.
Büntetőeljárást indított a rendőrség egy 37 éves vajdahunyadi férfi ellen, aki egy airsoft pisztollyal próbált ráijeszteni valakire – közölte szerda este a Hunyad megyei rendőrség.
Gyógyszerhiánnyal, illetve a gyógyszerárak elszabadulásával riogatnak a szakmai szervezetek, miután az EU új irányelve új környezetvédelmi intézkedéseket követel a gyógyszergyártóktól. Szakemberrel jártuk körül a romániai gyógyszerpiac anomáliáit.
Orosz Krisztofer Levente személyében magyar alpolgármestere van Máramarosszigetnek.
Az Arad Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) alkalmazottainak több mint 80 százaléka szerdán kétórás japán sztrájkba lépett, béremelést követelve.
A kistermelők háztáji zöldség- és gyümölcsfeldolgozását támogatja az országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság új rendelet-tervezete, amely minimálisra csökkenti az élelmiszer-biztonsági engedély megszerzéséhez kapcsolódó bürokráciát.
Életét vesztette egy fiatalember, egy másik pedig súlyosan megsérült kedden a Fehér megyei Borosbocsárdon végzett patakmeder-megerősítési munkálatok közben.
Légpuskákat, pisztolyt, íjat, nyílvesszőket és éles töltényeket találtak egy 64 éves férfi halmágycsúcsi lakásán az aradi rendőrök. Az engedély nélkül tartott fegyverek miatt 60 napra hatósági felügyelet alá helyezték.
szóljon hozzá!