Az egészségügyi minisztérium ugyan elvileg megoldást nyújtott az egyre súlyosbodó gyógyszerhiányra, a valóságban azonban távolról sem sikerült orvosolni a problémát, sőt a páciensek egyre kilátástalanabb helyzetben vannak.
2017. június 12., 10:552017. június 12., 10:55
Egyre aggasztóbb méreteket ölt a gyógyszerhiány: a betegek gyakran hiába mennek egyik patikából a másikba, sokszor más városban is keresik a szükséges készítményt, mindez azonban legtöbbször eredménytelen, és sajnos a gyógyszertárak keze is meg van kötve. A szakemberek szerint
A gyártóknak nem éri meg alacsony áron behozni az országba termékeiket, ha pedig mégis eljut egy-egy készítmény Romániába, ezek többségét két-háromszoros áron adják tovább külföldre a forgalmazók.
A Kovászna megyei gyógyszerészkamara közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az egészségügyi minisztérium ugyan – egy huszárvágással – rendezni akarta a gyógyszerhiány problémáját, de a vonatkozó rendelettel a gyakorlatban nem oldottak meg semmit. A dokumentum szerint ugyanis, ha egy készítmény hiányzik a patikából, a gyógyszertárnak a receptet mellékelve „nyomatékosított rendelést” kell küldenie a forgalmazónak, amely elvileg akut betegség esetén 24, krónikus kór esetén pedig 48 órán belül köteles kiszállítani a szükséges orvosságot.
Viszont ha a gyógyszer nincs készleten, elég, ha a forgalmazó válaszlevelet küld a patikának, amelynek a hiányról értesítenie kell a megyei egészségbiztosítási pénztárat. „A beteg azonban ettől még nem jut hozzá a gyógyszerhez. Ha a forgalmazónak nincs készleten a keresett orvosság, hiába küldjük a nyomatékosított rendelést” – mutatott rá a gyakorlatilag hasznavehetetlen intézkedés visszásságára Szabó Péter, a Kovászna megyei gyógyszerészkamara elnöke.
A szakember a Krónikának kifejtette: előfordul, hogy a páciensek félreértik a rendeletet, úgy értelmezik, hogy a gyógyszertárnak kötelessége 24, illetve 48 órán belül beszerezni a készítményt. „A patikának is érdeke, hogy minden szükséges terméket beszerezzen.
Ez a rendelet egy elterelő hadművelet volt a minisztérium részéről, próbálják elmaszatolni az ügyet, ránk hárítani a felelősséget” – panaszolta Szabó Péter. Hozzátette:
A gyógyszerészkamara háromszéki elnöke leszögezte: nem rendeletekre, hanem kiszámítható gyógyszerellátásra lenne szükség.
A helyzet egyébként már annyira súlyos, hogy nemcsak a kis patikákban, hanem a nagy gyógyszertárláncoknál is hiány van egy sor készítményből. A patikaláncokat jellemzően a saját raktárral is rendelkező vállalatok működtetik, amelyek elsősorban saját gyógyszertáraikat látják el orvosságokkal, de ha már ezek igényeit sem tudják kielégíteni, a kis cégek helyzete reménytelennek tűnik.
Szabó Péter olyan esetről is tud, amikor a beteg az erdélyi nagyvárosok patikáiban kutatott a szükséges orvosság után, amit végül Magyarországon tudott megvásárolni. Hiány főként a szívproblémákra adott készítményekből, vérnyomás-szabályzókból, ideggyógyászati, valamint onkológiás kórok esetén adott orvosságokból lépett fel, illetve a ritka betegségekre felírt orvosságok felkutatása is felér egy kálváriával.
Az egyre súlyosbodó gyógyszerhiány tényét Lucia Şereş, a háziorvosi szövetség Kovászna megyei elnöke is megerősítette lapunknak. Mint rámutatott: az elmúlt hetekben egyre gyakrabban szembesültek azzal, hogy a beteg visszavitte a receptet, mert nem találta meg a felírt gyógyszert.
mert a jól bevált gyógyszert már nem lehet megvásárolni a patikákban” – részletezte Lucia Şereş.
Az országos szintű gyógyszerkrízis nem új keletű probléma, a szakemberek jó ideje figyelmeztetnek a jelenlegi és az előző kormányok által az ügyben hozott intézkedések veszélyeire, úgy tűnik azonban, hogy a helyzet egyre csak súlyosbodik. A kabinet, illetve az egészségügyi tárca évek óta próbálkozik az orvosságok árának szabályozásával, az árak mesterségesen egyre alacsonyabb szintre való csökkentésével azonban eddig csak azt érték el, hogy a gyártók és a forgalmazók egyszerűen egyre kevesebb olcsó terméket hoznak be az országba.
Fotó: Boda L. Gergely
Idén áprilisban ráadásul a parlament elfogadott egy törvénytervezetet, amellyel zöld jelzést adtak a párhuzamos exportnak, azaz lehetőséget biztosítottak a gyógyszertáraknak és patikaláncoknak a nagybani eladásra, ennek nyomán az olcsón behozott készítményeket sokszoros áron adhatják el külföldön.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
Raluca Turcan román művelődési miniszter szerint megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához.
Hetilappá alakul a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló című napilap.
Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.
Két közlekedési baleset is történt csütörtökön késő este Arad megyében, nagyjából azonos időpontban – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Portálunk kérdőíves felmérést indított a médiafogyasztási szokások megismerése érdekében. És ha már kutatunk, akkor a Krónikát is górcső alá vesszük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!