2012. április 26., 08:552012. április 26., 08:55
Az Almásy László Kultúrtörténeti Kör rendezésében a kolozsvári Bulgakov kávéház pincéjében megtartott rendezvényen a szakember történelmi áttekintésben, a 19–20. század fordulójától kezdve napjainkig mutatta be Erdély etnikai rétegződésének változásait.
Mint elhangzott: a 20. század elején, a trianoni békediktátum előtt Erdély lakosságának több mint fele román volt, míg a magyarok és németek együtt a népesség 40 százalékát tették ki. Ezzel együtt akkoriban Közép- és Dél-Erdély városaiban egyértelműen a magyarság volt többségben. A magyarság urbanizációja ekkor 27 százalékos volt, míg a románok zömükben falun éltek. A Székelyföld eközben rurális perifériának számított, a székelyek urbanizációs szintje a románokéval volt egyenlő. Amíg azonban a magyarok 67 százaléka már tudott írni-olvasni, a románok voltak a legkevésbé iskolázottak, a ruszinokkal együtt 84,7 százalékuk őstermelőként dolgozott. Trianon után a románok legnagyobb gondja éppen ez a társadalmi rétegződés volt.
A két világháború között kezdődött el az addig falun élő erdélyi románok bevándorlása a városokba. Mint az előadáson is elhangzott, hiába szervezték azonban át teljesen a felsőoktatást, az üzleti szférában továbbra is megmaradt a magyar–német többség. Ekkor a kolozsvári és nagyváradi magyarok szociológiai értelemben még nem kerültek kisebbségbe, ehhez a kommunista modernizáció kellett.
Az ötvenes–hatvanas években a nagy ipari beruházások elkerülték a magyar lakta területeket, így nem csak a Székelyföld, de a Partium is a gazdasági perifériára került. Jelenleg az iskolázottság terén a magyarság alulreprezentált, bár a 1981–86 között született generációnál már egyfajta kiegyenlítődésről lehet beszélni, tudtuk meg Kiss Tamástól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bákó megyei Somoskáról hétfőn indult útnak a csíksomlyói búcsúba egy tizenöt fős csapat, a csángók nagyon régi hagyományt folytatnak zarándoklatukkal.
Hétfői rendkívüli ülésén a kormány 200 olyan vállalkozás állami támogatását hagyta jóvá, amelyek a parajdi sóbánya turisztikai vonzerőjére alapozták a tevékenységüket – jelentette be a gazdasági miniszter.
A kormány 300 millió lejt hagyott jóvá a Salrom vállalat és a parajdi sóbányában turisztikai, rekreációs és gyógykezelési tevékenységet folytató cégek azonnali támogatására – jelentette be hétfőn a pénzügyminiszter.
A Hargita megyei prefektúra hétfőn bejelentette, hogy elegyengetik a több helyen megsüllyedt földfelszínt a parajdi sóbánya Telegdy-ágának területén a lehetséges morfológiai változások megfigyelése érdekében.
A törvénytelen építkezéseknek és a közterületek illegális elfoglalásának hadat üzenő elöljáró több ingatlan esetében indított pert, és a bírósági végzések értelmében azokat visszahelyezte köztulajdonba, illetve bontás útján „eltűntette a föld színéről”.
A Magyar Református Szeretetszolgálat kutató-mentő csapata az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra érkezett hétfőn, ahol az árvíz sújtotta falu lakónak segít.
Felmelegedés és 30 Celsius-fok feletti csúcsértékek várhatók a következő két hétben, de záporokra, felhőszakadásokra is számítani lehet, főleg június 9-e után – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Megérkezett az árvíz sújtotta Nagyborosnyóra az Ökumenikus Segélyszervezet segélyszállítmánya: 2 tonna tisztítószer és 9 szivattyú – közölte a segélyszervezet az MTI-vel hétfőn.
A parajdi sóbányánál a régi bányarész tetején nem keletkeztek újabb beomlások, de a korábbiak növekedtek – jelentette ki hétfő reggel az Agerpres hírügynökség megkeresésére Bíró Barna-Botond, a Hargita megyei közgyűlés elnöke.
Egy 19 éves fiatalember meghalt, két másik pedig súlyosan megsérült egy közúti balesetben vasárnap éjjel Beszterce-Naszód megyében.
Látogatottsági adatok