A többségi nemzet kisebbrendüségi komplexusa. Ioan Lăcătușu a románokat ért sérelmeket sorolja
Fotó: Pál Árpád
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma többoldalas közleményt adott ki, amelyben azt részletezik, hogy a romániai magyaroknak „minden jogot” szavatol az állam, miközben a három, magyar többségű megyében „elnyomják a románokat”.
2018. november 21., 17:352018. november 21., 17:35
2018. november 21., 18:362018. november 21., 18:36
A magyarellenes megnyilvánulásairól ismert, Ioan Lăcătușu által vezetett fórum közleménye szerint Romániában minden intézményes és törvényes keret adott, hogy a kisebbségek megőrizzék nyelvi, kulturális és vallási identitásukat, és
Szerintük ez eltorzítja a valóságot, és „olyan enklávé jön létre”, amely ellenkezik a romániai és az európai uniós törvényekkel.
A közleményben hosszasan sorolják „sérelmeiket”. Nehezményezik, hogy az önkormányzatokban csak magyarul zajlanak a tanácsülések; panaszként tálalják, hogy az oktatásban, közigazgatásban, sajtóban „elterjedt a magyar nyelv”, rádiók, televíziók működnek magyarul, akárcsak teljes intézményi rendszerek, múzeumok, színházak, és tanulmányi központok, ahol magyarországi hatóságok szerveznek kizárólag magyar nyelvű rendezvényeket a térség jövőjéről tanácskozva; emellett utcákat neveznek el „fasiszta” magyar személyiségekről, emlékműveket emelnek.
A közleményben felszólítják a magyar közösség vezetőit és a véleményformálókat, hogy ismerjék el: Románia maradéktalanul teljesítette a „túl nagylelkű” Gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltakat és a nemzetközi vállalásokat is. Emellett ne népszerűsítsék a románellenességet, és „hagyják” a magyar gyerekeket románul tanulni. Kiemelik: meg kell érteni, hogy a románok soha nem fogják támogatni a „hamis és mesterséges” autonómiát, mert a magyaroknak amúgy is minden joguk megvan, másrészt a bécsi döntés utáni időszak is „bebizonyította”, hogy önrendelkezés esetén a térségben élő románoknak „semmi esélyük nem lenne”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagybánya az első romániai város, ahol elkezdték a használt ruhák begyűjtését. Az újrahaszonosítás nyolc gyűjtőponton működik, ruhaneműt, ágyneműt, függönyöket, lábbeliket is le lehet adni.
Tíz helyszínen tartottak házkutatást a rendőrök, két férfit és egy nőt pedig drogkereskedés gyanújával őrizetbe vettek kedden Arad megyében. Kábítószereket, a drogkereskedelemhez használt eszközöket és több mint 10 ezer eurónyi készpénzt is lefoglaltak.
„Bagolytúrát”, azaz éjszakai barangolást szervez a Kolozs megyei Körösfőt körülvevő dombokon az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) – Kolozsvár 1891. Az éjszakai kirándulás különlegesnek ígérkezik, minden érdeklődőt várnak a szervezők.
Juhászkutyák támadásaira figyelmeztetnek a kirándulók Erdély-szerte. Január elején a Kolozs megyei Szászfenes egyik dombján támadtak kocogó nőre juhászkutyák egy közeli esztenáról. Az áldozat súlyos sebekkel került a sürgősségire.
Románia több megyéjében is utcára vonultak a rendőrök, így adva hangot a megszorításokat tartalmazó, úgynevezett salátarendeletbe foglaltak iránti elégedetlenségüknek.
Mélyen megrázta a Bihar megyei Éradony lakosságát a napokban elkövetett kettős gyilkosság, amelynek áldozata egy nyugdíjas tanítónő és fia. A gyanúsított ugyancsak az érmelléki település lakosa, egy visszaeső bűnöző.
320 ezer lejre bírságolták a Maros megyei gyermekvédelmi és szociális igazgatóságot (DGASPC) a fogyatékkal élő gyermekeket gondozó négy marosvásárhelyi központ működési engedélyének hiánya miatt.
A történelmi egyházak képviselőinek jelenlétében folytatódott a kolozsvári belvárosi unitárius templomban a vallásszabadság-napi ünnepség. A Magyar Unitárius Egyház által alapított János Zsigmond-díjat Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének adták át.
A helyi önkormányzat elé kerül a kolozsvári élményfürdő területrendezési terve, a tanácsosok rábólintása után elkezdődhet a régóta várt akvapark műszaki tervezése. Az első kolozsvári élményfürdő a Donát negyedben épülhet meg több tízmillió euróból.
Az elektronikus személyi igazolványok projektje az eredeti tervek szerint 2024 novemberétől már az egész országra kiterjedt volna, ám a belügyminisztérium által kitűzött határidőre igen kevés előrelépés történt az ügyben.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás