Az egykori premontrei gimnázium, mai nevén Mihai Eminescu Főgimnázium
Fotó: Bihari Napló
Kormánytámogatással újítja fel az egykori nagyváradi premontrei gimnáziumot, mai nevén Mihai Eminescu Főgimnáziumot a nagyváradi városvezetés. A premontrei rend szerint az ingatlanért folyó jogi harc még nem ért véget.
2021. október 07., 12:132021. október 07., 12:13
2021. október 07., 12:182021. október 07., 12:18
A premontrei rend és a nagyváradi polgármesteri hivatal közötti pereskedés miatt évek óta leromlott állapotban van Nagyvárad egyik legimpozánsabb tanintézete, az egykori premontrei gimnázium, mai nevén Mihai Eminescu Főgimnázium. Bár az önkormányzat már évek óta tervezi a felújítását, az építtető által az értékes ingatlan visszaszerzéséért indított perek miatt eddig erre nem volt lehetősége.
A rend jogi képviselője szerint a mostani ítélet csak azt mondja ki, hogy az egykori premontrei rendház a restitúciós törvény alapján nem szolgáltatható vissza, de még nem ért véget az érte folytatott jogi harc.
A nagyváradi tanács ennek ellenére múlt heti ülésén jóváhagyta az épületfelújítás műszaki és gazdasági mutatóit, ezek szerint az Úri (Roman Ciorogariu) utcai impozáns ingatlan restaurálása 12 millió euróba fog kerülni, és három évig tart majd. A hatalmas összeget nem egyedül az önkormányzatnak kell előteremteni, Florin Birta polgármester szerint
„Köszönöm Cseke Attila miniszternek, akivel előzetes egyeztetéseket folytattam, és egyetértettünk, hogy a munkálat a fejlesztési minisztérium finanszírozásával történik az Országos Befektetési Alapon keresztül, a nagyváradi polgármesteri hivatal hozzájárulásával” – fogalmazott a polgármester, örömét fejezve ki, hogy terve értő fülekre talált Bukarestben. Mint mondta, a munkálatok során a teljes épület megújul, felújítják a mosdókat, a villanyhálózatot, de a sportcsarnokot és környékét is. A külső felújítás mellett cél az épület belső korszerűsítése is, és az ingatlan műemlék jellegét is hangsúlyozni szeretnék.
Az elöljáró emlékeztetett, hogy a premontrei gimnázium a város egyik értékes műemléke. A polgármesteri hivatal a felújítás kapcsán kiküldött közleményében arra is kitért, hogy az 1760–1810 között épült ingatlan – melyet 1874-ben bővítettek – egykoron a premontrei rendháznak és jogakadémiának adott otthont, jelenleg leromlott állapotban van.
Az egykori premontrei gimnázium Nagyvárad egyik legimpozánsabb műemlék épülete
Arról azonban nem tett említést, hogy
Fejes Rudolf Anzelm apát, prépost – aki 1990 óta próbálja visszaszerezni a rend román állam által elkobzott vagyonát – korábban a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy a polgármesteri hivataltól senki sem egyeztetett velük a felújítási tervről, csupán az illetékes cég képviselője kereste meg őket, amikor az előtanulmányt készítették. Elmondta, hogy a restitúciós bizottság korábban arra hivatkozva utasította el visszaszolgáltatási kérelmüket, hogy az épület 1936-tól a román államé volt, így ezért nem illetékesek dönteni, hiszen csak a kommunizmus idején elkobzott ingatlanokkal hivatottak foglalkozni.
„Természetesen bizonyítottuk, hogy az nem egy végleges döntés volt, de ők másként látják” – mondta az apát az 1936-os határozatra utalva. Hozzátette, nem lehet azt mondani, hogy téves telekkönyvezés történt 1858-ban, amit 1936-ban kiigazítottak, az épület ugyanis a telekkönyvezés 1855-ös bevezetésétől 1936-ig folyamatosan a Nagyvárad-hegyfoki premontrei prépostság tulajdonában volt, amíg ezt úgynevezett „kiigazítással” át nem írták a román államra.
– nyilatkozta akkor lapunknak Fejes Rudolf Anzelm.
A felújítási terv kapcsán Varga Andrea, a rend jogi képviselője az Erdon hírportálnak hangsúlyozta, hogy a polgármesteri hivatal által oly büszkén emlegetett végleges ítélet csupán arról szól, hogy a restitúciós törvény alapján, mely a kommunista időszakban államosított javak visszaszolgáltatását szabályozza, nem adható vissza az épületkomplexum.
„Az elmúlt években a román bíróságok egyöntetűen megállapították, hogy az ingatlanegyüttest 1936-ban jogtalanul vették el a premontrei rendtől. Ezért a bíróság csak arra hozott végzést, hogy nem férünk bele az 1945. március 6. és 1989. december 22. közötti időszakba. Vagyis a lezárult perben magáról a tulajdonjogról szó sem volt” – fogalmazott az Erdonnak Varga. Hozzátette, mivel a tulajdonjogi igények tekintetében a román jogrend sem ismeri vagy alkalmazza az elévülés jogintézményét, a rend az előzményi történések idejétől függetlenül, bármikor benyújthatja tulajdonjogi keresetét.
Az ügyvéd úgy vélte, hogy
„A rend megkérdezése nélkül az elmúlt harminc év alatt a Mihai Eminescu-iskola szép lassan beköltözött a premontrei rendházba, mely rendünk identitását szolgálja, s amely ingatlan sorsa fölött a nagyváradi helyi tanácstagoknak nincs joga rendelkezni” – jelentette ki a hírportálnak az ügyvéd. Rámutatott: „bárminemű felújítást is fog végezni a nagyváradi polgármesteri hivatal, azzal tulajdonjogot nem szerezhet sem magának, sem másnak”. Az ügyvéd szerint a következő jogi lépésekről időben tájékoztatják a közvéleményt.
Kilenc évszázadnyi hitről, kultúráról beszélt megkeresésünkre Fejes Rudolf Anzelm premontrei rendi apát, váradhegyfoki prépost-prelátus.
Vasárnap reggelre a rossz időjárás által érintett összes Hargita megyei településen helyreállt az áramszolgáltatás – tájékoztatott a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Szombat délután az összes vasútvonalon továbbra is télies körülmények között közlekedtek a vonatok, különösen a iaşi-i és brassói regionális kirendeltség körzetében, a sűrű havazás és az alacsony hőmérséklet miatt – számolt be a CFR.
Tizenegy Hargita megyei település közel 4000 lakójának háztartásában még mindig szünetel az áramszolgáltatás, miután a heves havazás és az erős szél megrongálta az elektromos hálózatot.
A szél erősödésére és hóviharokra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat 23 megyére.
Tűz ütött ki szombat hajnalban egy székelyudvarhelyi tömbházban, tíz lakót evakuáltak.
Közös tudományünnepi rendezvény tartott az EME és a KAB. Az ünnepi alkalom a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet dísztermében köszöntésekkel és megemlékezéssel kezdődött.
Az egyházi média szerepét és működését járta körül a kolozsvári Vallásszabadság Házában pénteken rendezett panelbeszélgetés és előadás, amelyen a legfontosabb erdélyi egyházi, vallásos sajtóorgánumok képviselői és kutatók vettek részt.
Országhatárokon kívül és belül újra minden nap meg kell harcolni azért, hogy magyarként élhessünk, méltósággal, szabadon – mondta Magyar Levente államtitkár pénteken Nagyváradon.
Rossz időre figyelmeztető vörös, narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az erős szél miatt lezárták péntek reggel az A1-es autópálya Nagyszeben és Bojca közötti szakaszát.
szóljon hozzá!