Maga Szent László király is fontosnak tartotta országában a francia szerzetesi jelenlétet, hiszen a Szent László alapította somogyvári bencés apátságot is francia szerzetesek lakták, akik a híres Saint Gilles-i monostorból jöttek.

– Mennyi idő után alakultak nálunk újabb premontrei apátságok?

– A hagyomány szerint Váradhegyfokra 1130–1131 között jöttek az anyamonostorból, Prémontréből az első szerzetes kanonokok, és az akkori rendi felfogásnak megfelelően, ha elégségesen felduzzadt a létszám a monostorban, akkor keresték a lehetőségeket új alapításokra. A premontreiek közösségei nem rendelkeztek túl nagy létszámmal, sokszor hét és tizennégy között mozgott a konvent létszáma, különösen a nemesek nemzetségi alapítású monostoraiban. Talán kivételt képezett Váradhegyfok, ahol a becsült létszám 50–52 lehetett. A rendünk nyelvi cirkáriákra (kerületekre) oszlott. A magyar nyelvű cirkária avval a jellegzetességgel rendelkezett, hogy az alkotó prépostságok 85%-a a középkorban Váradhegyfok közvetlen vagy közvetett alapításai volt. A filiációt követve ezek úgymond leányai, unokái és dédunokái voltak Váradhegyfoknak.

Váradhegyfok anyaapátsága alá a következő filiák tartoztak: Meszes, Almás, Majk, Zsámbék, Hatvan, Jászó, Pályi, Cheym, Zich, Bény, Adony, Kaposfő, Nyulakszigete. Az első alapítás tényéből és filiáinak nagy számából következtetni lehet, hogy vezető szerepe volt a magyar cirkáriában. Az Árpád-korban minden olyan ügyben, amelyek a magyarországi premontrei monostorokat közösen érintették, Váradhegyfok volt az intézkedő Prémontrével és Rómával kapcsolatban.

– A váradi alapításokból működik-e még ma is valamelyik?

– A jelenlegi működő apátságok közül, amelyek magyar vonatkozásúak, mind Váradhegyfokkal vannak kapcsolatban: egyetlen leányapátság a szlovákiai jászóvári, két unokája a csornai és a gödöllői apátság, valamint egy dédunokája, az egyesült államokbeli Kaliforniában az orange-i apátság, amely rendünkben jelenleg a legnagyobb szerzetesi létszámmal rendelkezik: százon felül vannak.

A faluban a templom romjai ma is megtalálhatók. A magyarországi részen Nyíradonyt és Nyírpályit kell megemlítenünk, amelyek szintén váradhegyfoki alapításúak voltak. Létezett egy herpályi monostor is, de ezt földrajzilag nem tudjuk pontosan elhelyezni. Sokan úgy vélik, Berettyóújfalu mellett lehetett.

– Ha jól tudjuk, a premontreiek tanító rend voltak.

– Igen, eredetileg a szerzetes kanonoki ideálnak megfelelően lelkipásztorkodó rend volt, a középkorban prépostságaink hiteles helyi feladatokat is teljesítettek, vagyis a mai közjegyzőséghez hasonlítható közérdekű államhivatali tevékenységük volt. Miután a kalapos király és császár, II. József szerzetesrendeket eltörlő abolícióját követően, 1802-től a premontrei, bencés és ciszterci szerzetesrendek Magyarországon a jogaikba való visszahelyezés feltételeként tanító rendekké váltak.

– Miért csak hat év után indult a tanítás?

– Ennek személyi és anyagi okai vannak. Személyi téren olyan okok, hogy az abolíció tizenhat évig tartott, mialatt a rendtagok szétszóratásban éltek, bár a megélhetésüket biztosította a vallásalap. Ez idő alatt a közösség nagyon megfogyatkozott és elöregedett, hiszen tizenhat évig senkit nem vehettek fel. Így nehéz volt a tanári karokat fölállítani Nagyváradon, Lőcsén, Rozsnyón, Kassán és az ungvári gimnáziumot át se tudták venni. Zásió András, a jászóvári, leleszi és váradhegyfoki egyesített prépostságok apátja és prépost-prelátusa 1802-ben az újrainduláskor több mint harminc novíciust öltöztetett be, több mint a fele meg is maradt a rendben. Őket az újoncidő után először tanári egyetemre küldte, majd okleveles tanárokként végezték a teológiát és szentelődtek pappá.

Sokszor elgondolkodom azon, hogy a tizenhat év szünetelés helyrehozása hatvan évbe került, vajon a kommunizmus negyven éve és az azóta teljes jogfosztottságban eltelt még három évtizedet vajon mennyi idő alatt lehetne kiheverni?! Különösen, hogy a hivatások sem tolonganak és a jelentkezők alkalmasságában is súlyos hiányok tapasztalhatók, különösen a mostani, elvilágiasodott időkben. Pedig

– Visszatérve az évfordulóhoz: hogyan fogják megünnepelni ezt a tiszteletreméltó kilenc évszázadot?

– Nem fogjuk, mert már ünnepeljük is, hiszen egész rendünk egy jubileumi időszakkal emlékezik és ünnepel, ami 2020. Advent első vasárnapján kezdődött, és 2022. január 9-ig fog tartani. A világon minden rendi cirkária maga szervezte meg a helyi ünnepségeit, így természetesen a magyar is. Az ünneplés módjai közé tartozik kiállítások, tudományos konferenciák, analógiák és más kiadványok megjelentetése. A magyar kormány támogatásával ebben a jubileumi időszakban minden közösségünk nagy fejlesztéseket hajtott végre, új iskolaszárnyak épültek, rendházak bővültek, más szociális intézmények keletkeztek Magyarországon.

de ebben az időszakban a prépostság a jubileumunkra adott magyarországi támogatással megvásárolta az egykori váradhegyfoki monostor telkét és egy másik ingatlant, a váradi templomhoz közel, aminek renoválási munkálatai zajlanak. Ezt a házat Premontrei Háznak kereszteltük el, ahol a prépostság a lelkipásztori és kulturális rendezvényeit fogja tartani. Egyébként váradi szinten is igyekszünk minden lehetőséget megragadni az ünnepléshez, bár a tervezett rendezvényeink a koronavírus-járvány miatt vagy meghiúsultak, vagy egy részét elnapoltuk. De ez a helyzet sem akadályozhatott meg abban, hogy interjúkötet készüljön a közel kilencszáz éves váradhegyfoki premontrei jelenlétről.