Kilenc évszázadnyi hit és kultúra: Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát a 900 éves rend történetéről

Fejes Rudolf Anzelm premontrei rendi apát, váradhegyfoki prépost-prelátus

Fejes Rudolf Anzelm premontrei rendi apát, váradhegyfoki prépost-prelátus

Kilenc évszázadnyi hitről, kultúráról beszélt megkeresésünkre Fejes Rudolf Anzelm premontrei rendi apát, váradhegyfoki prépost-prelátus. Az apátot a 900. évfordulóhoz közeledve kérdeztük, ugyanis 1121 karácsonyán, a franciaországi Prémontréban Szent Norbert megalapítja a premontrei kanonokrendet, nem egész tíz év múlva pedig a rend képviselői megjelennek a Magyar Királyság területén, Nagyváradon. A nagyváradi várral szemben lévő Hegyfokon (Promontórium) alapították meg első magyar monostorukat.

Molnár Judit

2021. augusztus 29., 09:482021. augusztus 29., 09:48

– Kilencszáz éve, 1121-ben alapították meg a premontrei rendet, és hamarosan a Magyar Királyság területén, Nagyváradon is megjelentek a premontreiek. Ha a franciaországi Prémontréban kelet felé tekintettek, hogyhogy Váradhegyfokot látták meg először?

– Bizonyára csak lelki szemeikkel láthattak eddig, és valószínű, hogy nem is Hegyfok, hanem Szent László király sírja vonzotta ide a figyelmüket, ugyanis rendalapítónk, Szent Norbert lengyel vonalon rokonságban állott a szent királlyal. Ugyanakkor a váradi várban lévő székesegyház, amely magába rejtette szent királyunk sírját, a 12. században a Kárpát-medence és Közép-Európa legjelentősebb zarándokhelye volt. Tehát

Idézet
két tényező is befolyásolhatta a történelmi realitás szintjén a premontreiek megtelepedését Várad környékén: az első egy kultúrdiplomáciai ok, hiszen azokban az időkben az európai kultúra bölcsője még Franciahonban ringott.

Maga Szent László király is fontosnak tartotta országában a francia szerzetesi jelenlétet, hiszen a Szent László alapította somogyvári bencés apátságot is francia szerzetesek lakták, akik a híres Saint Gilles-i monostorból jöttek.

– Mennyi idő után alakultak nálunk újabb premontrei apátságok?

– A hagyomány szerint Váradhegyfokra 1130–1131 között jöttek az anyamonostorból, Prémontréből az első szerzetes kanonokok, és az akkori rendi felfogásnak megfelelően, ha elégségesen felduzzadt a létszám a monostorban, akkor keresték a lehetőségeket új alapításokra. A premontreiek közösségei nem rendelkeztek túl nagy létszámmal, sokszor hét és tizennégy között mozgott a konvent létszáma, különösen a nemesek nemzetségi alapítású monostoraiban. Talán kivételt képezett Váradhegyfok, ahol a becsült létszám 50–52 lehetett. A rendünk nyelvi cirkáriákra (kerületekre) oszlott. A magyar nyelvű cirkária avval a jellegzetességgel rendelkezett, hogy az alkotó prépostságok 85%-a a középkorban Váradhegyfok közvetlen vagy közvetett alapításai volt. A filiációt követve ezek úgymond leányai, unokái és dédunokái voltak Váradhegyfoknak.

Idézet
A kérdéshez visszatérve: sajnos az alapító levelek a tatár és török dúlások idején elkallódtak, majd IV. Béla király próbálta pótolni ezeket. Az oklevelekből és a IV. Béla megerősítéseiből tudja később az utókor kihámozni az alapítási évszámokat.

Váradhegyfok anyaapátsága alá a következő filiák tartoztak: Meszes, Almás, Majk, Zsámbék, Hatvan, Jászó, Pályi, Cheym, Zich, Bény, Adony, Kaposfő, Nyulakszigete. Az első alapítás tényéből és filiáinak nagy számából következtetni lehet, hogy vezető szerepe volt a magyar cirkáriában. Az Árpád-korban minden olyan ügyben, amelyek a magyarországi premontrei monostorokat közösen érintették, Váradhegyfok volt az intézkedő Prémontrével és Rómával kapcsolatban.

– A váradi alapításokból működik-e még ma is valamelyik?

– A jelenlegi működő apátságok közül, amelyek magyar vonatkozásúak, mind Váradhegyfokkal vannak kapcsolatban: egyetlen leányapátság a szlovákiai jászóvári, két unokája a csornai és a gödöllői apátság, valamint egy dédunokája, az egyesült államokbeli Kaliforniában az orange-i apátság, amely rendünkben jelenleg a legnagyobb szerzetesi létszámmal rendelkezik: százon felül vannak.

•  Fotó: Várad.org Galéria

Fotó: Várad.org

– A sok alapítás közül hol alapítottak Erdélyben és a Partiumban?

– Erdélyben az úgynevezett Mezőségen három prépostságunk volt, a széki vagy a zichi prépostság, 1235 előtt alapították.

Idézet
Meszes eredetileg bencés monostor volt, és a váradiak átvették. Almás, a mai Váralmás falu közelében, szintúgy bencés volt eredetileg. Mindnek váradhegyfoki alapításuk volt, és a 13. században szűntek meg. Partium területén a váradhegyfoki anyamonostor mellett Bihar megyében, Margitta mellett alapult, ez volt az érábrányi.

A faluban a templom romjai ma is megtalálhatók. A magyarországi részen Nyíradonyt és Nyírpályit kell megemlítenünk, amelyek szintén váradhegyfoki alapításúak voltak. Létezett egy herpályi monostor is, de ezt földrajzilag nem tudjuk pontosan elhelyezni. Sokan úgy vélik, Berettyóújfalu mellett lehetett.

– Ha jól tudjuk, a premontreiek tanító rend voltak.

– Igen, eredetileg a szerzetes kanonoki ideálnak megfelelően lelkipásztorkodó rend volt, a középkorban prépostságaink hiteles helyi feladatokat is teljesítettek, vagyis a mai közjegyzőséghez hasonlítható közérdekű államhivatali tevékenységük volt. Miután a kalapos király és császár, II. József szerzetesrendeket eltörlő abolícióját követően, 1802-től a premontrei, bencés és ciszterci szerzetesrendek Magyarországon a jogaikba való visszahelyezés feltételeként tanító rendekké váltak.

Idézet
Nagyváradon a tanítást 1808 őszén kezdték a premontreiek, a jelenlegi városháza helyén álló, régi püspöki palota épületében.

– Miért csak hat év után indult a tanítás?

– Ennek személyi és anyagi okai vannak. Személyi téren olyan okok, hogy az abolíció tizenhat évig tartott, mialatt a rendtagok szétszóratásban éltek, bár a megélhetésüket biztosította a vallásalap. Ez idő alatt a közösség nagyon megfogyatkozott és elöregedett, hiszen tizenhat évig senkit nem vehettek fel. Így nehéz volt a tanári karokat fölállítani Nagyváradon, Lőcsén, Rozsnyón, Kassán és az ungvári gimnáziumot át se tudták venni. Zásió András, a jászóvári, leleszi és váradhegyfoki egyesített prépostságok apátja és prépost-prelátusa 1802-ben az újrainduláskor több mint harminc novíciust öltöztetett be, több mint a fele meg is maradt a rendben. Őket az újoncidő után először tanári egyetemre küldte, majd okleveles tanárokként végezték a teológiát és szentelődtek pappá.

Idézet
Az eltolódás tehát épp az újoncév és a tanári egyetem elvégzésének ideje, hisz velük és az öreg tanárokkal állíthatta fel a tanári karokat. Nem volt könnyű idő.

Sokszor elgondolkodom azon, hogy a tizenhat év szünetelés helyrehozása hatvan évbe került, vajon a kommunizmus negyven éve és az azóta teljes jogfosztottságban eltelt még három évtizedet vajon mennyi idő alatt lehetne kiheverni?! Különösen, hogy a hivatások sem tolonganak és a jelentkezők alkalmasságában is súlyos hiányok tapasztalhatók, különösen a mostani, elvilágiasodott időkben. Pedig

Idézet
bármiféle álszerénykedés nélkül elmondhatjuk, hogy a nagyváradi premontrei gimnázium volt a rendi iskolák közül a legismertebb és legtöbbet emlegetett.

– Visszatérve az évfordulóhoz: hogyan fogják megünnepelni ezt a tiszteletreméltó kilenc évszázadot?

– Nem fogjuk, mert már ünnepeljük is, hiszen egész rendünk egy jubileumi időszakkal emlékezik és ünnepel, ami 2020. Advent első vasárnapján kezdődött, és 2022. január 9-ig fog tartani. A világon minden rendi cirkária maga szervezte meg a helyi ünnepségeit, így természetesen a magyar is. Az ünneplés módjai közé tartozik kiállítások, tudományos konferenciák, analógiák és más kiadványok megjelentetése. A magyar kormány támogatásával ebben a jubileumi időszakban minden közösségünk nagy fejlesztéseket hajtott végre, új iskolaszárnyak épültek, rendházak bővültek, más szociális intézmények keletkeztek Magyarországon.

Idézet
Sajnos nálunk, mivel a prépostságnak a román állam nem szolgáltatott vissza semmi ingatlant, az ünneplés tere a templomainkra korlátozódik,

de ebben az időszakban a prépostság a jubileumunkra adott magyarországi támogatással megvásárolta az egykori váradhegyfoki monostor telkét és egy másik ingatlant, a váradi templomhoz közel, aminek renoválási munkálatai zajlanak. Ezt a házat Premontrei Háznak kereszteltük el, ahol a prépostság a lelkipásztori és kulturális rendezvényeit fogja tartani. Egyébként váradi szinten is igyekszünk minden lehetőséget megragadni az ünnepléshez, bár a tervezett rendezvényeink a koronavírus-járvány miatt vagy meghiúsultak, vagy egy részét elnapoltuk. De ez a helyzet sem akadályozhatott meg abban, hogy interjúkötet készüljön a közel kilencszáz éves váradhegyfoki premontrei jelenlétről.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron