Soós Anna úgy véli, a magatartásbeli változásokhoz több időre van szükség
Fotó: Horváth László
Felszabadulást, reményt jelentett 1989 decembere – emlékezett vissza a Krónika kérésére Soós Anna matematikus, egyetemi tanár. A BBTE rektorhelyettese hangsúlyozta: az elmúlt 30 évben lényegesen jobb lett az anyanyelvű oktatáshoz való hozzáférés. Beszélgetésünk a romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából indított sorozatunk része: az 1989-es eseményeket 30 évesen megélő, idén hatvanéves erdélyi magyar közéleti személyiségek idézik fel emlékeiket, reményeiket, csalódásaikat.
2019. december 23., 12:482019. december 23., 12:48
2019. december 23., 14:262019. december 23., 14:26
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, a magyar tagozat vezetője elmondta: a kommunista diktatúra utolsó éveit Kézdivásárhelyen töltötte, ahová 1982-ben, a matematika szak elvégzése után helyezték ki a BBTE-ről. Az 1989-es változás ellenben Marosvásárhelyen érte. „1989-ben nagy lelkesedéssel indultunk, reménykedtünk a lényeges változásokban” – emlékezett az egyetemi tanár.
„Az elmúlt 30 év azt mutatja, hogy történtek lényeges változások, a szabadság érzete már benne van a mindennapjainkban.
– tekintett vissza az elmúlt évtizedekre Soós Anna.
A demokrácia formáit tanulni kellett, lassan alakult ki a tudás, hogy élni lehet, és hogyan lehet élni a választás lehetőségével” – emelte ki a Krónikának Ungvári-Zrínyi Ildikó, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem docense. Beszélgetésünk a romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából indított so
Úgy vélte, a magatartásbeli változásokhoz több időre van szükség, mint amennyi a rendszerváltás óta eltelt. „Bízunk abban, hogy a következő generációknál ez másként lesz, hiszen már az új világban nőttek föl, és nem hozzák magukkal azokat a szokásokat, amelyek az akkori embert gúzsba kötötték, gúzsba kötik” – fogalmazott az egyetemi tanár.
Soós Anna hangsúlyozta, a rendszerváltás egyetlen dolgot nem változtatott meg az életében: előtte is, utána is, a mai napig diákokkal foglalkozik.
– fogalmazott.
Zsigmond Győző sepsiszentgyörgyi néprajzkutató szerint várakozáson felüli változások mentek végbe 1989 decemberében Romániában, és nem kevés az sem, ami azóta történt, ennek ellenére nagyon nem úgy alakultak a dolgok, ahogy másokhoz hasonlóan remélte. Beszélgetésünk a romániai forradalom kerek évfordulója alkalm&am
Úgy vélte, az utóbbi generációkat érdekli az előző korszak, és sokkal többet tudnak erről, mint gondolnánk. „Különböző forrásokból, nem feltétlenül a szülőktől, nagyszülőktől. Az újabb generációk internetes szokásait ismerve tudjuk, hogy sokféle forrásból dokumentálódnak” – magyarázta. Az egyetemi oktató szerint a jelenlegi diákoknál az is értékelendő, hogy erősebb bennük a kezdeményezőkedv, a civil felelősség, mint ezelőtt 10 évvel volt. „Ezt nagyon pozitív iránynak tartom, és remélem, hogy a továbbiakban is erősödni fog” – fogalmazott Soós Anna.
Forradalmi események Kézdivásárhelyen
Fotó: Bede Gábor
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese szerint az elmúlt 30 évben az erdélyi magyar társadalom, közösség életében is fontos változások történtek, például
„Egy példát mondok: a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen megalakult a magyar tagozat, mely a reál, humán és társadalomtudományok területén mindenkinek lehetőséget nyújt arra, hogy magyar nyelven tanuljon” – mutatott rá. De középiskolai szinten is minőségi fejlődésen mentek át az oktatási intézmények, és jó alapot teremtenek a gyerekek magyar nyelvű képzéséhez. „Persze a minőség és a további fejlődés elsősorban rajtunk múlik, és azon, hogyan viszonyulunk ezekhez az intézményekhez” – hangsúlyozta a rektorhelyettes.
A romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából sorozatot indítottunk, melyben az 1989-es eseményeket 30 évesen megélő, idén hatvanéves erdélyi magyar közéleti személyiségek idézik fel emlékeiket, reményeiket, csalódásaikat. Sorozatunk második részében Kolumbán Gábor fizikus, volt politikus szólal meg.
Az állandó vitatémát képező oktatás helyzetéről elmondta: a magyar közösség szempontjából ezen két módon lehetne javítani. Egyrészt vissza kellene hozni a dupla szakos képzést, amelyhez törvényhozási lépések kellenek, egy olyan jogszabály, mely lehetővé teszi a dupla szakokat. Ezáltal ugyanis enyhülne az akut tanárhiány, és falvakon is biztosítani lehetne a minőségi oktatást azáltal, hogy egy tanár két tárgyat tanít, és mindkét területen szakképzett. Ezt a jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé. Soós Anna szerint az is fontos lenne, hogy a magyar közösségből többen vállalják, hogy tanárok lesznek.
– sorolta a hiányosságokat az illetékes.
Más területekről szólva kijelentette: sajnálatos tény, hogy a változás nem minden területen valósult meg az elvárásoknak megfelelően. „Ám úgy látom, hogy a közösség nem veszítette el a reményt, és bízik abban, hogy ez azért javítható” – tette hozzá Soós Anna.
Kabay Barna filmrendező, forgatókönyvíró, producer, valamint Petényi Katalin forgatókönyvíró, rendező, vágó kapta az idei Bethlen Gábor-díjat.
Hosszas várakozás után Kolozsváron is megjelenhet az IKEA lakberendezési áruházlánc, amely helyi sajtóértesülések szerint a Románia egyik legnagyobb vegyes rendeltetésű beruházása részesévé válhat.
A legtöbb romániai városban november közepén már megnyílnak a karácsonyi vásárok, amelyek január elejéig naponta turisták ezreit vonzzák. A statisztikai intézet adatai alapján tavaly decemberben Brassó, Kolozsvár és Nagyszeben volt a leginkább látogatott.
A román pártok közigazgatási reformja és a családtámogatás szükségessége uralta az RMDSZ Kolozsváron megtartott észak-erdélyi kampánynagygyűlését.
Több erdélyi megye településein razziáztak a rendőrök az elmúlt napokban: Máramaros, Szilágy és Fehér megye egyenruhásai egy-egy községközpontban, illetve városban ,,terepeztek”. A kiszabott bírságok többsége közlekedésrendészeti kihágásokat érintett.
„Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” – ez a mottója a 2024. évi tudományünnepi programsorozatnak – közölte csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kolozsvári Területi Bizottsága .
November 15. és jövő január 5. között rendezik meg a karácsonyi vásárt Aradon. A megbékélési parkban óriáskerékkel és műjégpályával próbálják meg háttérbe szorítani a 13 aradi vértanú emlékművét, a Szabadság-szobrot.
Huszonnégy órára őrizetbe vettek egy Bihar megyei fiatalembert, aki egy Szatmár megyei településen az egyik utcáról ellopott egy autóbuszt és balesetet okozott – közölte a Szatmár megyei rendőrség.
Az aradi határrendészek négy szíriai állampolgárt tartóztattak fel, akik gyalog akartak átjutni a mezőn Magyarország területére.
Megfagyott két férfi az elmúlt éjjel a Hargita megyei Ége településen.
szóljon hozzá!