– tekintett vissza az elmúlt évtizedekre Soós Anna.

korábban írtuk

Rendszerváltó harmincasok: Ungvári-Zrínyi Ildikó illuzórikus közösségekről, a „felszabadító” internetről

A demokrácia formáit tanulni kellett, lassan alakult ki a tudás, hogy élni lehet, és hogyan lehet élni a választás lehetőségével” – emelte ki a Krónikának Ungvári-Zrínyi Ildikó, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem docense. Beszélgetésünk a romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából indított so

Úgy vélte, a magatartásbeli változásokhoz több időre van szükség, mint amennyi a rendszerváltás óta eltelt. „Bízunk abban, hogy a következő generációknál ez másként lesz, hiszen már az új világban nőttek föl, és nem hozzák magukkal azokat a szokásokat, amelyek az akkori embert gúzsba kötötték, gúzsba kötik” – fogalmazott az egyetemi tanár.

„A diákok többet tudnak, mint gondolnánk”

Soós Anna hangsúlyozta, a rendszerváltás egyetlen dolgot nem változtatott meg az életében: előtte is, utána is, a mai napig diákokkal foglalkozik.

– fogalmazott.

korábban írtuk

Rendszerváltó harmincasok: Zsigmond Győző szentgyörgyi néprajzkutató a megcsúfolt 1989-es népfelkelésről

Zsigmond Győző sepsiszentgyörgyi néprajzkutató szerint várakozáson felüli változások mentek végbe 1989 decemberében Romániában, és nem kevés az sem, ami azóta történt, ennek ellenére nagyon nem úgy alakultak a dolgok, ahogy másokhoz hasonlóan remélte. Beszélgetésünk a romániai forradalom kerek évfordulója alkalm&am

Úgy vélte, az utóbbi generációkat érdekli az előző korszak, és sokkal többet tudnak erről, mint gondolnánk. „Különböző forrásokból, nem feltétlenül a szülőktől, nagyszülőktől. Az újabb generációk internetes szokásait ismerve tudjuk, hogy sokféle forrásból dokumentálódnak” – magyarázta. Az egyetemi oktató szerint a jelenlegi diákoknál az is értékelendő, hogy erősebb bennük a kezdeményezőkedv, a civil felelősség, mint ezelőtt 10 évvel volt. „Ezt nagyon pozitív iránynak tartom, és remélem, hogy a továbbiakban is erősödni fog” – fogalmazott Soós Anna.

„Egy példát mondok: a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen megalakult a magyar tagozat, mely a reál, humán és társadalomtudományok területén mindenkinek lehetőséget nyújt arra, hogy magyar nyelven tanuljon” – mutatott rá. De középiskolai szinten is minőségi fejlődésen mentek át az oktatási intézmények, és jó alapot teremtenek a gyerekek magyar nyelvű képzéséhez. „Persze a minőség és a további fejlődés elsősorban rajtunk múlik, és azon, hogyan viszonyulunk ezekhez az intézményekhez” – hangsúlyozta a rektorhelyettes.

korábban írtuk

Rendszerváltó harmincasok: Kolumbán Gábor szerint Ceauşescu művét folytató ország lettünk

A romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából sorozatot indítottunk, melyben az 1989-es eseményeket 30 évesen megélő, idén hatvanéves erdélyi magyar közéleti személyiségek idézik fel emlékeiket, reményeiket, csalódásaikat. Sorozatunk második részében Kolumbán Gábor fizikus, volt politikus szólal meg.

Vállalni kellene a tanári pályát

Az állandó vitatémát képező oktatás helyzetéről elmondta: a magyar közösség szempontjából ezen két módon lehetne javítani. Egyrészt vissza kellene hozni a dupla szakos képzést, amelyhez törvényhozási lépések kellenek, egy olyan jogszabály, mely lehetővé teszi a dupla szakokat. Ezáltal ugyanis enyhülne az akut tanárhiány, és falvakon is biztosítani lehetne a minőségi oktatást azáltal, hogy egy tanár két tárgyat tanít, és mindkét területen szakképzett. Ezt a jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé. Soós Anna szerint az is fontos lenne, hogy a magyar közösségből többen vállalják, hogy tanárok lesznek.

– sorolta a hiányosságokat az illetékes.

Más területekről szólva kijelentette: sajnálatos tény, hogy a változás nem minden területen valósult meg az elvárásoknak megfelelően. „Ám úgy látom, hogy a közösség nem veszítette el a reményt, és bízik abban, hogy ez azért javítható” – tette hozzá Soós Anna.